GYULAI MÁRTA: VALLOMÁSOK
GYULAI MÁRTA: VALLOMÁSOK
Ami érlelődött benned éveken át,
Most elmondanád, kiáltanád.
De amint kiáltod, elárulod,
Áruba bocsájtod
S – vallomások örök csődje –
Aki elvállalna, a szemébe vágod:
Nem így volt!
Nem én vagyok!
Most elmondanád, kiáltanád.
De amint kiáltod, elárulod,
Áruba bocsájtod
S – vallomások örök csődje –
Aki elvállalna, a szemébe vágod:
Nem így volt!
Nem én vagyok!
Százados harcnak a jármába szegődtél,
Vas kényszer teljesül a tetteden át.
Magadfeledten éltél,
De a tetted magához váltott,
S eszmélve, akár a kínban
Ámulva kiáltod:
Én vagyok!
És ezt is:
Mi vagyunk!
Vas kényszer teljesül a tetteden át.
Magadfeledten éltél,
De a tetted magához váltott,
S eszmélve, akár a kínban
Ámulva kiáltod:
Én vagyok!
És ezt is:
Mi vagyunk!
