ROSSZ FÖLD
ROSSZ FÖLD
Sárga viola, gyenge szép virág
itt halódsz lábaim előtt, szomjas
arcod fakult szinekkel eseng.
Drága magvaid zsiros kerti föld ölén
kelhettek volna buja virágnak, ha
sorsod más kezekbe rendel: talán
sokszirmu pompás tőkét teremsz.
De hozzám vert rossz csillagod szeszélye,
s hitvány földemben törpe maradtál,
szikkadt ágyadban szenvedő, mint
lázbeteg, fonnyadsz és sorvadsz
s utszéli gaznak vél ki kinlódva nevelt
csep virágod meglátja. Magod is
hitvány lesz és minden utódod
elfajzott a kényes csirától
melyből életre hivtalak.
Mennyi nemes ős buzgó vágya
fejlesztett pompázó igéretnek! szegény
virágom, szelid hullásod
átokkal nyomja lelkemet.
Lásd, rossz föld vagyok magam is,
rossz kezemben haszontalanná romlik
minden szép igéret…
Rossz föld vagyok, életért
hiába küzködő nehéz agyag. S a drága
mag, mit istenemtől nagy célra kaptam,
igy sorvad, satnyul, mint te, sötét lelkemben
szomoru pincevirág…
itt halódsz lábaim előtt, szomjas
arcod fakult szinekkel eseng.
Drága magvaid zsiros kerti föld ölén
kelhettek volna buja virágnak, ha
sorsod más kezekbe rendel: talán
sokszirmu pompás tőkét teremsz.
De hozzám vert rossz csillagod szeszélye,
s hitvány földemben törpe maradtál,
szikkadt ágyadban szenvedő, mint
lázbeteg, fonnyadsz és sorvadsz
s utszéli gaznak vél ki kinlódva nevelt
csep virágod meglátja. Magod is
hitvány lesz és minden utódod
elfajzott a kényes csirától
melyből életre hivtalak.
Mennyi nemes ős buzgó vágya
fejlesztett pompázó igéretnek! szegény
virágom, szelid hullásod
átokkal nyomja lelkemet.
Lásd, rossz föld vagyok magam is,
rossz kezemben haszontalanná romlik
minden szép igéret…
Rossz föld vagyok, életért
hiába küzködő nehéz agyag. S a drága
mag, mit istenemtől nagy célra kaptam,
igy sorvad, satnyul, mint te, sötét lelkemben
szomoru pincevirág…
