Keszi Imre: KAKUK MARCI SZERENCSÉJE • Tersánszky J. Jenő novellái Athenaeum
Keszi Imre: KAKUK MARCI SZERENCSÉJE •
Tersánszky J. Jenő novellái Athenaeum
Tersánszky J. Jenő novellái Athenaeum
Kakuk Marci szerencséje, mondja a kötet címe, pleonazmussal. Valóban, mintha azt mondaná: a szerencsés ember szerencséje. Kakuk Marci igazán soha nem volt alkalmas alanya a szerencsétlenségnek. A szerencsétlenség mindig két nagyon is földi erő összeütközése, Kakuk Marci pedig alapjában véve angyal. Egyike azoknak, kik a Genesis szerint az égből szálltak alá és bűnbeestek a föld leányaival. Igazán nehéz lenne angyalibb tisztasággal bűnbeesni, mint ezt Kakuk Marci naponta gyakorolja. A macskák hajlékony eleganciájával búvik át minden padláslyukon a szoknyaszagra és úri tartózkodással fordul el az olyan közönséges és durva megoldásoktól, aminő a verekedés. Mert Kakuk Marci mindenek fölött: előkelő. Szabad, és önmaga arányain kívül más, külsőbb korlátokat nem ismerő lélek. Senki, és ezért baj sem érheti, nincs dolga az úgynevezett társadalommal és ezért eo ipso szerencsés. Odysseus menekülése óta, a kos hasa alatt, senki ilyen szeretetreméltóan nem volt gyáva. Kakuk Marci a gyermek-Hermes bájával lop és egy Zeus közvetlenségével és munkabírásával paráználkodik. Ösztönös biztonsággal tud elmenekülni minden elől, ami szabad mozgásában gátolhatná. Ebben a kisregényben például már csaknem beházasodik az alacsonyabb polgári társadalomba, mikor a régi szeretője képében jelentkező szabad-élet az utolsó pillanatban megmenti. Ez Kakuk Marci szerencséje. Rozi, a régi szerető éppen jókor szökik vissza a drabális és lusta Bojnyiktól Marcijához, és Marci is hiába retteg a nagyerejű Bojnyiktól, hiába menekül a vágyaiban kitartó Rozáltól: a karjait érette kinyujtó vidor szabadság akkor menti ki a családi élet karmai közül, mikor Rozi jóvoltából a boldogsághoz szükséges húsz pengő is együtt van már. (Rozi ugyanis megtalálta a mitikusan hatalmas és félelmetes, nagyhangú Méltóságának elvesztett medáljonját, melyért a méltóságos úr húsz pengő jutalmat utal ki.) A hűséges menyecskét a tömlöcből hozza ki Marci, hova érette került, és szívében napsugárral éli tovább ragyogó és anyagi segédeszközökkel nem terhelt úriságát.
Még néhány szép novella jelzi a kötetben Kakuk Marci írójának kitűnő kvalitásait. Legszebb talán a Baleset?! Fedort, a parádés táltost az automobilkorszak elszakítja társától, Petykától. Minthogy a két paripa közül Fedor az intelligensebbik, természetes, hogy a siralmasabb utat neki kell megtennie. A sors taligáslóvá alacsonyítja és ilyen minőségében is a kocsisok leghülyébbikének gondjaira bízza. Egyszer aztán a magas partról megpillantja önmaga képmását a víz tükrében és taligástól a vélt Petyka után veti magát. Kakuk Marci a szerencsés ember, Fedor a szerencsétlen ló. Egyik ártatlan teljességgel éli az életet, a másik rezignált bölcsességgel szemléli azt. Ám ember és ló méltó párja egymásnak a külső világ nyugodt és előkelő fumigálásában. Legföljebb, hogy a ló esetében filozófikusabb és tudatosabb minden. – A kisember felé forduló meleg részvét novellája a Holnap biztosat mondhatok. A nagyzolni szerető kisboltos megigéri egy szerencsétlen cimborájának, hogy kisegítőnek veszi magához a boltba, ezzel az igérettel kiugratja állásából és végleges romlásba taszítja. – Kamaszkor, szerelem és halál primitív szenzációinak színes élménye a Nem értette szép kis története. – Barbár kelet és humanista nyugat állnak szemben egymással A király bölcsessége című történetben, egyiknek sem nagyobb dicsőségére. A sátoros népek primitíven is csavaros eszű királya ismeri itt meg a nagy császár birodalmának finom és kulturált gonoszságait.
Tersánszky nyelve? Az ajaksípoknak az a tulajdonságuk, hogy a hangképző levegőrezgést nem a hangszer maga, de hangszer és emberi ajak érintkezése produkálja. Tersánszky stílusa: Kakuk Marci stílusa. A világ bonyodalmait tündöklően elkerülni tudó egyszerűségé. Ez a hangszer ott szólal meg, ahol érintkezésbe jut az olvasó sűrű és bonyolult világával. El tudom képzelni, hogy Kakuk Marcira éppen a rokonlélek reagál legkevésbbé. De micsoda fuvolaszó ez a bennünk idegenül, tisztán és irigylésreméltóan muzsikáló egyszerűség és előkelőség!
