Jegyezetek az első táblához.
Jegyezetek az első táblához.
Gilgames (asszír név; a sumir szövegekben Gis; alighanem a Biblia Nimródjával, a hatalmas vadásszal azonos személy) a sumirok első, legendás királya, Uruk város építője: úgy áll a sumir történelem élén, mint Romulus a rómaiakén.
Uruk (az Ószövetségben Erekh), sumir nagyváros volt az Eufrát alsó szakaszánál. A város istenei Samas (a Nap), továbbá Anu és Istar.
Eanna («az ég háza»), Anu és Istar temploma Urukban.
Anu, a főisten, az ég királya: sasfarkú, hal-bőrű istenség Testvérei: Enlil (Bel, a Biblia Baal-ja) pusztító, dühös hatalom; és Ea (sumirul Enki), «nin-igi-azag», azaz a tiszta szerelmek ura, az emberiség védője és barátja, a vizek fölött lebegő négyszárnyú szellem. Ők hárman alkotják a legfőbb emberfölötti egységet.
Aruru istennő éppúgy formálja agyagból az embert, mint Jahve a Bibliában.
Enkidu, Aruru agyag-teremtménye, a Kos-csillagképpel azonos. A sumirok a csillagokat élőlényeknek ismerték, hatalmas harcosoknak, Ninib hadisten seregének. Enkidu a földön mint faun-szerű alak jelenik meg: szőr fedi a testét, legel a réten, szerelmi pozitúrája is állati. Életpályáját mint agyagdarab kezdi, majd legelésző állat lesz belőle és a nemi aktus által nyer emberi értelmet. Ádám történetében éppígy azonosul a Tudás Fájáról való szakítás (értelemnyerés) a szerelmi ténykedéssel; az együttes szüzességvesztés-értelemnyerés itt is, ott is keserűség forrása. (Különös, hogy az értelmi és nemi ébredést, ezt a két, egymástól független folyamatot azonosnak látták; valószínűleg, azért, mert a déli népeknél mindkettő igen korán, körülbelül egyidőben jelentkezik.)
Istar, vagy Astarte a termékenység és érzékiség istennője, Aphrodité pendantja. Néha mint a szaporodás áldásos elősegítője, máskor mint a testiség pusztító boszorkánya szerepel. Papnői prostituáltak voltak; nem megvetés, de tisztelet és szentség járt nekik. A templomi prostitúció az Istar-papságot egyre nagyobb pénz- és párt-hatalommá növelte; az uralkodók többnyire nem nézték jószemmel az Istar-papság hatalmát, gyakran voltak ellentétek a király és a szerelem-papjai közt (a Gilgames-eposzban is Istar-papnő bújtja föl Enkidut a király ellen). Istar személyében több nő-istenség olvadt egybe, innen van, hogy egyszerre két égitesttel is azonos: a Holddal és a Siriussal.
(Az eposzban előforduló sumir és asszír nevek úgy olvasandók, ahogy írva vannak; tehát «Gilgames» és nem «Gilgamesz», «sumir», és nem «szumir», stb.)
