KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a problémát az vetette föl egy konkrét ügy kapcsán, hogy a Házszabály két rendelkezése között kétségkívül ellentmondás van. A Házszabályunk 49. szakasz (1) bekezdése értelmében, amely egyébként az Alkotmány 24. szakasz (2) bekezdésével azonos szöveg, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése úgy rendelkezik: az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz.
Ha tehát úgy értelmezzük a Házszabály 49. § (1) bekezdését, hogy az elnök jelenlévőnek számít, akkor ez fölveti azt a problémát, hogy mindazon esetekben, ahol páratlan számú képviselő van jelen – az elnökkel együtt természetesen –, és létrejön az azonos "igen" szavazat, és a másik oldalon a "nem" és "tartózkodás" szavazat, tehát szavazategyenlőség esete áll fenn – abban az esetben, hogyha a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatát tartjuk szükségesnek a javaslat elfogadásához –, akkor tulajdonképpen a jelen lévő elnök passzivitásával, ha az (1) bekezdést nézzük, akkor nemlegesen dönti el a javaslat sorsát, ha pedig a (3) bekezdést nézzük, akkor szavazategyenlőség esete áll fenn, tehát döntenie kell.
Ez egy feloldhatatlan ellentmondás.
Ugyancsak feloldhatatlan ellentmondásként jelentkezik, vagy még feloldhatatlanabb, ha tetszik, az az eset, amikor páros számú jelenlévő van az Országgyűlésen, és ekkor a szavazat-, kvázi szavazategyenlőség úgy jön létre, hogy eggyel több az "igen" szavazat, mint a "nem" szavazat, ugyanakkor a jelen lévő képviselőkhöz számítva, hogyha az elnököt is ideszámítjuk, nem éri el a több mint felét, tehát az (1) bekezdés szerinti pozitív döntést a határozat, így vagy azt kell megállapítani, hogy megint csak nem lesz megszavazva a javaslat, vagy pedig azt kell megállapítani a (3) bekezdésre tekintettel, hogy a nemlegesen állást foglaló elnök szavazatával kell eldöntenünk.
Ezt a megoldást alkalmazta tulajdonképpen a szavazatgép beállítója a (3) bekezdésre figyelemmel.
Az ügyrendi bizottság úgy foglalt állást, hogy ez a megoldás is patthelyzetet jelent, és ezért csak úgy lehet eldönteni a jelenlegi Házszabály alapján a kérdést, ha az elnököt nem tekintjük jelenlévőnek mindazokban az esetekben, amikor a szavazás eredményének megállapításáról van szó. Mert természetesen a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
Utal azonban az ügyrendi bizottság arra is, hogy ez a kérdés egy kifejezetten átmeneti kérdés, átmeneti és pragmatikus megoldása a felmerült problémának, és haladéktalanul, soron kívül szükség van a Házszabály módosítására, hogy a két rendelkezés közötti összhangot Házszabály módosításával megnyugtatóan megteremtsük.
Köszönöm szépen.
Határozathozatal
