VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó előtti ülésnapunkat tartjuk a nyári szünet előtt, és ez utolsó előtti alkalom arra is, hogy szóljunk azoknak a törvényjavaslatoknak az előkészítéséről, amelyeket ezek után a kormány szabad kezet kapva, parlamenti kontroll nélkül készít elő az ősz folyamán, az őszre.
Mely törvényekről van szó? Nyilván az 1997-es költségvetési törvényjavaslatról, valamint az adótörvényekről. Ha valaki csak az utóbbi két hét eseményeit követte és figyelte a sajtóban azt, hogy a kormány törvény-előkészítő munkája során milyen hírek, milyen információk kapnak szájra, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a törvény-előkészítés során koncepciótlanul, kapkodva készít elő. A tervezett lépések ugyanis nincsenek összhangban azokkal a reálgazdasági folyamatokkal, amelyek az országban zajlanak, a kormány lépései több szempontból inkább vágyakat, mint konkrét elképzeléseket fogalmaznak meg.
Hadd kezdjem mindjárt az elmúlt héten bejelentett hároméves gazdasági programmal. Ez a program - véleményünk szerint - nyílt beismerése annak, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány nem tudta kezelni a gazdasági problémákat. A program legfontosabb állítása ugyanis az, hogy tartós gazdasági növekedés talán 1998-tól kezdődően indulhat el Magyarországon. Miközben tehát a miniszterelnök, az ipari miniszter, a jegybank elnöke sorban szól arról, hogy milyen mértékben emelkedett Magyarország nemzetközi presztízse, milyen mértékben javultak gazdasági mutatóink, azonközben a gazdasági növekedés a Horn-kormány időszaka alatt már nyilvánvalóan nem fog megindulni. Legfeljebb 1998-tól, aminek valószínűleg az az oka, hogy ekkor lesznek a választások.
A pénzügyminiszter úr egy nyugdíjas fórumon arról szól, hogy 1997-től kezdődően a reálkeresetek csökkenése talán megállítható, a nyugdíjak reálértéke pedig valószínűleg az inflációval fog lépést tartani.
A jövő évi elképzeléseket hallgatva az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kormány a törvény-előkészítés során ad hoc döntéseket hoz. Először arról hallhattunk, hogy a személygépkocsikat sújtó fogyasztási adó 1997-ben csökkenni fog, majd három nap múlva azt olvashattuk, hogy a kormány mégis megváltoztatja eredeti szándékát, és egy olyan újfajta adó bevezetését fontolgatja a kieső vámpótlék helyett, ami a gépjárműtulajdonosokat sújtaná.
Egyik nap azt hallhattuk, hogy 400-600 fős leépítés várható a felsőoktatásban, és Magyar Bálint miniszter úr nyilatkozott arról, hogy a kiegészítő tandíj bevezetésére sor kerülhet, majd ezt a következő napon már cáfolva láttuk. A napokban már újra arról van szó, hogy a kiegészítő tandíj bevezetésre kerül.
Miután tavaly az MSZP-SZDSZ kormány 4 százalékkal emelte a legfelső adókulcsokat, az idén most bejelentik, hogy 4 százalékkal csökkenteni fogják, miközben nincs szó arról, hogy az adótáblával mi fog történni, az vajon követi-e az inflációs változásokat, és szó van továbbá arról, hogy jövedéki adó bevezetésére kerül sor fogyasztási adó helyett.
Mi tehát úgy látjuk, hogy koránt sincs olyanfajta adókulcscsökkentés, mint amit a kormány retorikailag többször megfogalmazott. Ezenközben az infláció és a feketegazdaság elleni lépésekről semmilyen szó nem esik, miközben mindannyian tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az infláció a legnagyobb adórendszeren kívüli elvonás az állampolgárok felé. Szabó Iván képviselőtársam már szólt arról, hogy az infláció gerjesztésében a kormánynak milyen eszközei vannak, és milyen mértékben felelős a kormány azért, hogy 1995-ben a magas infláció miatt több mint 12 százalékkal csökkentek a reálbérek.
Ezenközben már érezzük a tavaszi energiaár-emelések hatását az inflációban, és még senki sem kalkulált azzal, hogy az őszi energiaár-emelések vajon mit fognak majd ezen a területen jelenteni. Ugyancsak azt olvashatjuk, hogy vízidíj bevezetésére kerül sor a PM-irányelvek szerint, ezt másnap a Népjóléti Minisztérium cáfolja.
Egyik nap azt halljuk, hogy 22 ezer álláshely fog megszűnni, következő nap már arról tájékoztat bennünket a pénzügyminisztériumi államtitkár, hogy 40 ezer álláshely fog várhatóan megszűnni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának véleménye tehát az, hogy a kormány a most kezdődő nyári szünet alatt nyilvánvalóan átgondolatlanul és kapkodva készíti el ezeket a törvényjavaslatokat, ami egyáltalán nem tölthet el bennünket megnyugvással. Kedden Horn Gyula miniszterelnök úr és az ipari miniszter a kereskedelmi kirendeltségek vezetői előtt tartott egy beszámolót, ahol Horn Gyula kijelentette: "A kormánynak nincs sok öröme az átalakulási folyamatok levezénylésében." Teljes mértékben osztom miniszterelnök úr véleményét (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő lejártát.), de annyit hadd tegyek hozzá, hogy a magyar társadalomnak sincs sok öröme a kormány lépéseiben, nincs sok öröme abban, hogy ez a kormány így vezényli ezt az átalakulást. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
