DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök asszony.
Módosító indítványunk a következőt tartalmazza. Az Országgyűlés felhívja a Magyar Köztársaság kormányát (Hangos közbeszólások, bekiabálások.) - csak a nyomaték kedvéért megismétlem, hogy - a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, a szakértő úr által előkészített szerződést csak a romániai magyarság autonómiájának és kollektív jogainak konkrét garantálása mellett az Országgyűlés előzetes hozzájárulása birtokában írja alá, két év időtartamra.
Tisztelt Országgyűlés! A mai vitában nagyon sok képviselőtársam beszélt arról, hogy ennek a megkötendő alapszerződésnek a feltételei fennállnak-e. Engedjék meg, hogy sokkal egyszerűbben próbáljam megfogalmazni ezt a kérdést. Mikor lehet és kivel lehet szerződést kötni? Meggyőződésem, hogy egy szerződéskötésnek alapvető feltételei vannak. Ezek a feltételek pedig a következők: mindkét félnek meg kell egyezni abban, hogy milyen szerződést köt, milyen időtartamra, illetve annak a szerződésnek megvannak-e a feltételei. Meggyőződésem, tisztelt Országgyűlés, hogy ez a határozati javaslat és ez a módosító indítvány pontosan erről szól. Nevezetesen, azt a kérdést kell itt az Országgyűlésnek eldönteni, hogy a szerződéskötés feltételei ebben az esetben fennállnak-e. Megvan-e a készség mindkét ország részéről az - egyébként mindannyiunk által kívánt -jószomszédi viszony megteremtéséhez, amelyben itt munkálkodnunk kellene. Nagyon sok képviselőtársam érintette az 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződést és a párizsi békeszerződést is.
Meggyőződésem, hogy e két békeszerződés figyelembevétele és az ez alatt a 76 év alatt történtek vizsgálata nélkül az Országgyűlés nem tud megfelelő döntést hozni.
A következővel szeretném ezt alátámasztani: nagyon sok szó esett arról, hogy mi milyen gesztusokat tettünk. De arról már kevés szó esett, kedves képviselőtársaim, hogy ezalatt a 76 év alatt a másik oldal részéről bizonyos - finoman vagy durván kifejezve - etnikai tisztogatás folyt és finomabb formában folyik a mai napig is.
Szeretnék ezzel kapcsolatban egy könyvre hivatkozni. (Közbeszólás: Halljuk!) Ezalatt a 82 év alatt... (Közbeszólás: Olvasd fel!) Ha gondolod, akkor megteszem. Erdélyben, a románság létszáma megkétszereződött, miközben a magyarság lélekszáma 20,7 százalékra csökkent.
(22.50)
És egy másik adat, tisztelt Országgyűlés, hogy a magyar többségű városokban a magyarság összaránya 70,1 % volt, ma pedig ez 13,4 százalékra csökkent.
Arról beszéltem az előbb, hogy egy szerződés megkötésének feltételrendszere van. Nekem az a meggyőződésem, hogy Magyarország akkor köthet Romániával alapszerződést, ha a másik oldalról nem ilyen statisztikai adatokat tudunk közölni, hanem konkrét bizalomerősítő lépések történtek volna az elmúlt években, évtizedekben, vagy mondjuk, ebben az évben. Kérdezem, képviselőtársaim: Románia részéről, azon kívül, ami egyébként ebben az alapszerződésben is szerepel, milyen konkrét lépések történtek, amelyek - és most már rátérek a módosító javaslatomra - a magyarság kollektív jogait garantálnák? Hol van itt az autonómia, beleértve a területi autonómiát? Én, engedjék meg, hogy visszautaljak: 1968-ban, abban az átkos időszakban azért volt egy Maros Magyar Autonóm Tartomány. Kérdezem: van-e ma lehetősége ennek az alapszerződésnek a megkötésével a magyarságnak a Székelyföldön területi autonómiát biztosítani? Szó sincs erről, kedves képviselőtársaim. Meggyőződésem, hogy itt van a probléma, és ezért nem lehet elfogadni olyan alapszerződést, amely nem garantálná a romániai magyarság autonómiáját, beleértve a területi autonómiát is.
Felvetődik természetesen, tisztelt Országgyűlés, az a kérdés is, hogy miért beszél az ellenzék hosszan, órákon keresztül erről a kérdésről, mi az az alapvető dolog, ami miatt mi azt mondjuk - és nem osztjuk szocialista képviselőtársam azon okfejtését, hogy ez egy történelmi nap és a XXI. századba ível, legfeljebb azt mondom -, hogy valóban a magyarság és az erdélyi magyarság alapvető sorskérdéséről hoznak ma itt önök, akik megszavazzák, egy rossz döntést. Azért, hölgyeim és uraim, mert egy dologról nem beszélünk, (Zaj a bal oldalon.) nevezetesen arról nem beszélünk, hogy mi a tét. A tét pedig - lehet itt XXI. századról beszélni, de - ha így folytatódik az a bizonyos etnikai tisztogatás, amiről beszéltünk, árulják már el kérem szépen, hogy ezzel az alapszerződéssel mi garantálja az erdélyi magyarság megmaradását, melyek azok a pontok, amivel meg lehet állítani ezt a fogyást, meg lehet állítani a tömeges elvándorlást. Ez az alapszerződés drámai gyorsasággal befejezi és befejezheti az itt élő magyarok kollektív jogainak gyakorlását és egy olyan exodust indít meg, indíthat, ami gyakorlatilag itt 76 éve folytatódik, és nem fejeződött be. Garanciák nélkül, hölgyeim és uraim, felelős magyar kormány nem köthet alapszerződést.
Mindezek alapján én tisztelettel kérem, hogy támogassák módosító indítványunkat, nevezetesen, hogy az autonómia minden formája, beleértve a területi autonómiát is, szerepeljen az alapszerződésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
