SZENTKUTI KÁROLY
SZENTKUTI KÁROLY
SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési, a '97-es költségvetési törvény részletes vitájában az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekről szeretnék beszélni és az ezekkel kapcsolatosan beadott módosító indítványokról.
Az első, legfontosabb kérdés, és azt gondolom, hogy összegszerűen is a legjelentősebb módosító javaslatunk a személyi jövedelemadó átengedésével kapcsolatos kérdéskörhöz tartozik. Nagyon sokszor elhangzott a sajtóban, tavaly a kormány is állást foglalt ebben, hogy a beszedett személyi jövedelemadó átengedésének a mértéke az önkormányzatok részére egy növekvő tendenciát fog jelenteni. Ebben az évben 38 százalék. Ez a 38 százalék tehát egy növekedő szja-bevételként az önkormányzatok átengedett bevételi forrását jelenti, és ez a 38 százalék nyilván tovább oszlik. Ennek egy része, 22 százaléka helyben marad az önkormányzatoknál, a többi része pedig különböző kiegyenlítő támogatásokra kerül a különböző kondícióban lévő önkormányzatok között.
(10.00)
Ha megnézzük a költségvetési törvénytervezetnek a 247. oldalán a mérleget, a '95-96. évi mérleget, akkor abban az szerepel, hogy 1995-ben a bruttó személyi jövedelemadó- bevétel 383 milliárd 700 millió forint. Ennek a 38 százaléka 10 milliárdos különbséget jelent a költségvetési törvénytervezetben beterjesztett 38 százalékos összeghez képest. Tehát eltérés van, egy 10 milliárdos eltérés van az önkormányzatok rovására, vagyis azt mondhatom, hogy a beterjesztett módosító javaslatunk azt jelenti, azt tartalmazza, hogy 10 milliárdos többletösszeg mutatkozik az önkormányzatok számára az átengedett személyi jövedelemadóból.
Azt gondolom, hogy ez egy elég jelentős tétel, és ezt a problémakört tisztáznunk kellene. Hiszen arról beszélünk, hogy 38 százalék az átengedés, ugyanakkor a személyi jövedelemadónak van egy, a településeken beszedett része, másrészt pedig van a településekhez közvetlenül nem köthető része is, és nyilván ebből adódik a különbség, de véleményünk szerint ez is felosztásra kell hogy kerüljön az önkormányzatok között, arányosítási formában.
Én azt gondolom, hogy ezt a problémát tisztázni kell, hisz sehol nincs igazából az leírva, hogy pontosan az átengedés milyen mértéket jelent. Még akkor is tisztáznunk kell, ha adott esetben az APEH-nek az adatai kicsit mások, mint a költségvetési törvényjavaslatban szereplő végösszeg – kevesebb –, de a szisztémát és az elosztásnak a mértékét, azt gondolom, hogy mindenképpen helyre kellene tennünk, és ez nyilvánvalóan az önkormányzatok számára is fontos és érdekes, hiszen ez egy többletnövekedést jelent, s ennek felosztása esetében a helyben maradó szja is jelentősen nő, mintegy 6 milliárd forinttal, és a kiegyenlítésre szánt összegek is nőhetnek, mintegy 3 milliárd forinttal, és a településüzemeltetési normát is meg lehet emelni.
Még azt is hozzátenném, hogy az idei költségvetési törvényjavaslatban egy új szisztéma érvényesül, hogy a személyi jövedelemadó bizonyos normatív támogatásokat fedez. Például a település-üzemeltetési normatíva. Itt már nem lehet arról beszélni, hogy különböző településtípusonként osztjuk szét a személyi jövedelemadót, hanem egységes normatív támogatás alapjául is szolgál. Ez is megerősíti azt a véleményünket, hogy a településenként ki nem mutatható, de beszedett személyi adójövedelem-hányadot is be kell számítani a 38 százalékba, és arányosítva ki kell osztani a települési önkormányzatok között.
Nem kis kérdésről van – azt gondolom – szó, és mindenképpen, azt hiszem, hogy ezt a problémát meg kell oldani a további egyeztetések során. A többi módosító javaslatunk is fontos, de talán nem ilyen jelentőségű. Már legalábbis összegszerűségében.
Örülök annak, hogy Gaál Gyula és Keller László is beadott egy olyan jellegű módosító javaslatot, amelyet mi is beadtunk, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítésénél ezek a bizonyos korlátok, hogy a 10 ezer fő alatti településeknél limitálva van, hogy csak 33,5 millió forintot lehet kiegészítésként adni, majd a 10 ezer fölötti városoknál – 35 ezer főig bezárólag – 53 millió forintot lehet kiegészítésként adni, ezt a korlátot mi is szeretnénk kivenni. Ez úgy néz ki, hogy támogatásra került, hiszen nem lehet ilyen formában különbséget tenni a kisvárosok vagy a közepes városok között. Itt nyilván a jövedelemviszonyok, a helyzetek motiválnak. Ilyen formában viszont nem kell ezeket a korlátokat beépíteni.
A következő módosító javaslatunk a 8 milliárdos területi fejlettségi különbségek mérséklésére irányuló, Belügyminisztériumnál kezelendő alapra vonatkozik. Itt egy pontosítást, illetve egy kiegészítést javaslunk, amelynek a lényege az, hogy ezeknek a pénzeknek egy jelentős része a megyei területfejlesztési tanácsokhoz kerül, és a megyei területfejlesztési tanácsok infrastruktúra-beruházásra tudják fordítani. Az országban nagyon sok beruházás indult meg e céltámogatásból, amelyek jelentős része megakadt vagy nem fejeződött be. Ez egyrészt abból is adódott, hogy az önkormányzatok saját forrásként néha megjelöltek olyan központi alapokat, például Vízügyi vagy Környezetvédelmi Alapot, amelyből később nem kaptak támogatást. Most ennek hatására megálltak, torzóban maradtak ezek az infrastrukturális beruházások.
Módosító javaslatunk azt próbálná elősegíteni, hogy ezeknek a beruházásoknak a befejezéséhez, a saját rész részbeni biztosításához a térségi kiegyenlítést szolgáló 8 milliárdos alap hozzájárulhasson. Tehát ez a kiegészítés erre adna lehetőséget végül is a megyei területfejlesztési tanácsoknak.
Régi probléma, minden évben elmondjuk, hogy a tanácsi vállalatok jogutódjának a helyi önkormányzatokat tartva, értékesítéséből származó bevétel 100 százaléka kerüljön az önkormányzatokhoz, az alapító jogot gyakorló önkormányzatokhoz. Ezt minden évben beterjesztjük módosító javaslatként, de soha nem sikerül elérni, pedig hát nagyon jó lenne, ha ez is forrásbővülést jelenthetne az önkormányzatok számára. Tehát egyrészt 50 százalékról 100 százalékra javasoljuk módosítani ezt a 25. §-t, másrészt pedig a készpénzbevétel helyett tágítanánk a kört, azt fogalmazzuk meg, hogy bevétel, és nem csak készpénz lehet, hanem más forma is. Ezzel végül is az önkormányzatok lehetőségét is bővíteni lehetne.
A következő módosító javaslat, amelyet még fontosnak tartok megemlíteni, ez tulajdonképpen az önkormányzati intézmények étkeztetéséhez kapcsolódik. A szociális törvény 115/A §-a előír egy olyan rendelkezést, amelyik a mostani költségvetési törvénytervezetben is bennmarad, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nem a székhelyen tanuló gyermek után a települési önkormányzatnak alanyi jogon – tehát nem rászorultsági alapon, hanem alanyi jogon – utána kell küldenie az étkezési hozzájárulást. Ez az intézkedés, amely ebben az évben lépett életbe, rendkívül sok problémát okozott a települési önkormányzatoknál. Nagyon sok gondot, nagyon sok ütközést, nagyon sok konfliktust okozott, nehezen működött és nehezen volt végrehajtható.
Ráadásul az idei költségvetési törvénytervezetben a 3. számú melléklet h) pontjában megjelenik egy 7500 forint/fő, a helyi önkormányzatot megillető, általa fenntartott óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő támogatás, tehát tulajdonképpen az intézményekben étkezési támogatást kap – 7500 forint/főt – az önkormányzat, így gyakorlatilag, azt gondolom, hogy ez a szociális törvényben lévő intézkedés értelmetlenné válik, vagy duplafinanszírozást jelent, és az önkormányzatokat duplán sújtja. Hiszen az oktatási normatíván keresztül ezt a fajta támogatást megkapják, és a kiegészítő javaslatainkban, amelyet MSZP-s kollégáimmal nyújtottunk be, arra is utalást teszünk természetesen, hogy viszont a szociális normatíva támogatásánál a bölcsődei étkezési hozzájárulás kerüljön be. Tehát azt gondolom, hogy ez a fajta dupla támogatási finanszírozás most már, ha a költségvetésben ez az étkezési hozzájárulási normatíva megmarad, szükségtelenné válik.
Még egy utolsó módosító javaslatról szeretnék szólni. Ez a fővárosi tűzoltósággal kapcsolatos módosító javaslatunk, amelynek lényege az, hogy a fővárosi tűzoltóságnak a feladatkörébe nemcsak fővárosi, hanem országos feladatok is részben kapcsolódnak, különböző speciális feladatok megoldásában, ezért azt javasoljuk, hogy a fővárosi tűzoltóság finanszírozása esetében a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) működési területen élő lakosok száma alapján számított, országosan 20 fő támogatás helyett 35 forint/fő normatíva szorzata adja meg az összeget, a fővárosi önkormányzati tűzoltóságra tekintettel lévő kiemelt feladatokra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gyér taps a kormánypárti padsorokban.)
