DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Úr! A jelentésből is kiderül az, hogy az ombudsman szerepe és feladata nemcsak a vizsgálati, jogvédő szerep, hanem egy olyan filozófiát is képviselő, ugyanakkor azt a gyakorlatban érvényesítő intézmény vezetőjéről van szó, aki általában az országgyűlési biztosok jogvédő, ám egyúttal irányt mutató és a jogi szabályozás további sorsára mutató munkát is végez. Röviden és tárgyszerűen csak a jelentésről:
A jelentésből kiderül, hogy az ügyek száma enyhén emelkedő - enyhén és talán kisebb mértékben, mint a másik két országgyűlési biztos irodája esetében. Ennek oka azonban a jelentés szerint az, hogy az 1993-as kisebbségi törvény szerint a kollektív jogokkal, tehát a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogaival is foglalkoznia kellett, és ezért foglalkozott is.
A jelentés és a biztos úr ma délelőtti, Országgyűlés előtti beszámolójának számos egyéb árnyalat és körülmény felidézése mellett négy sarokpontja volt. Az egyik a közelmúltban említett helyi konfliktusok kérdése, amelyeknek jó része az önkormányzatok összefüggésében jelentkezett vagy merült föl.
A második a kisebbségi önkormányzati rendszer, amelynek a szükség szerinti módosítására a biztos úr ugyancsak kitért még délelőtt.
A harmadik nagy terület a kisebbségi oktatás mint stratégiai kérdés.
Végezetül a negyedik - és talán erről kellene a legkevesebbet beszélni azért, mert ez a legnagyobb adósságunk - a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése. Nem azért a legkevesebbet, mert ez a legnagyobb adósságunk - hiszen ez immár a harmadik ciklus, amelyben a törvény születése, keletkezése óta a Magyar Országgyűlés alkotmányos mulasztásban van -, hanem mégis azért a legkevesebbet, mert az idő nem alkalmas arra, hogy adott esetben e kérdést taglalva belemenjünk a mulasztás okainak a földerítésébe, és esetleg elágazások jöjjenek létre az esetleges megoldást illetően. Tény az, hogy önnel egyetértésben a Magyar Demokrata Fórum is azt vallja, hogy egy ilyen súlyos és alkotmányos kérdésben, mint amilyen a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének helyzete, az idevezető utat nem a választások előtt kell keresni adott esetben egyéb politikai megfontolásoknál fogva, hanem egy ciklus kezdeti lendületével mindenképpen a ciklus első részében szükséges ezzel komolyan, higgadtan és a fölgyülemlett tapasztalatok fényében megalapozottan foglalkozni.
A Magyar Demokrata Fórum is egyetért azzal, hogy a kisebbségi törvénynek a tapasztalatok és az érintett szervezetek, országos önkormányzatok vezetőivel, testületeivel való konzultációt követően, a szakmákat is bevonva, mindenképpen szükséges egyrészt a felülvizsgálata, másrészt pedig, ha szükségesnek mutatkozik, a módosítása, mégpedig annak jogi környezetével együtt.
Ugyancsak helyeseljük és támogatjuk, elfogadjuk azokat a megjegyzéseket, amelyek a kisebbségi önkormányzatok jogi státuszának áttekinthetőbbé tételére, rendezésére vonatkoztak, azokat a törekvéseket, amelyeket a biztos úr említett, amelyek a finanszírozás ügyének a kérdései. Ez viszonylag egyszerűbbnek tűnik, bár anyagi vonzatai vannak, azonban a finanszírozás kérdése meg nem kerülhető kérdés. Legutóbb éppen a küszöbön álló kisebbségi önkormányzati választásokon kell ezzel szembenézni, hiszen a hazai kisebbségi önkormányzatok száma megduplázódik, vagy még talán ezt a duplázódott számot is kissé túllépi. Választókörzetemben, Budapest XI. kerületében az eddig működő német, lengyel, cigány és örmény kisebbségi önkormányzat mellett például bolgár és egyéb önkormányzatok készülnek létrejönni, aminek természetesen költségvonzatai is vannak.
A harmadik és utolsó fontos szempont pedig, ami szintén a jelentésben tükröződik, és a biztos úr által elmondottakban is kifejezésre jutott, éppen a kormányprogramban is rögzítettekkel összhangban a kulturális autonómia irányába való elmozdulás, összefüggésben természetesen a kisebbségi önkormányzatokkal és a kisebbségi oktatásnak mint stratégiai célnak a kérdéseivel.
Most sem követem azt a gyakorlatot, amit sikerrel kerültem el... - most már zavarban vagyok, hiszen elég hosszú a nap, és még mindig csak a második biztos beszámolójánál tartunk - az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a jelentésénél. Itt, a kisebbséginél sem sorolom fel a problémagócokat, mint ahogy akkor sem tettem - csak mondom Hegyi Gyula képviselőtársamnak. Tehát itt a cél nem megismertetni ugyanazt harmadszor, negyedszer tartalomjegyzék alapján, sokkal fontosabb - mint ahogy ezt már előttem is tették - a legfontosabb kérdésekre ráirányítani a figyelmet, azon kérdésekre, amelyekre a biztos úr jelentése és szóbeli kiegészítése, a plenáris és a bizottsági meghallgatásán előadottak utalnak minket; azzal a zárógondolattal, és kérem ezt ne vegye udvariassági gesztusnak - mint ahogy, gondolom, egyik képviselőtársam sem szánta udvarias formulának -, amellyel elismerésemről biztosítom a hivatalt és munkáját a jelentéssel együtt.
Megerősítem, amit Tabajdi Csaba képviselőtársam mondott: a hazai kisebbség állapotának látlelete mindenképpen méltó arra, hogy a Magyar Országgyűlés kisebbségi biztosának jelentése - adott esetben sűrítve vagy összefogottabban, tehát nemzetközi publikációra alkalmasan - világnyelveken megjelenhessen, és a számunkra oly fontos európai kisebbségi fórumokon a döntéshozók kezébe kerülhessen.
Köszönöm, és a Magyar Demokrata Fórum részéről a kisebbségi biztos úr jelentését elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
