HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel és elismeréssel fogadjuk az adatvédelmi biztos úr terjedelmes és tanulságos beszámolóját. Tirts képviselőtársammal egybehangzóan én is azt gondolom, hogy a joggal, emberi jogokkal, szabadságjogokkal foglalkozóknak érdemes a könyvespolcukra eltenni ezt a vastag művet és időről időre elővenni.
Én például elővettem az adatvédelmi biztos úr tavalyi jelentését is, és ismételten azt tudom mondani, amit akkor sem vontam kétségbe, hogy egyetértek vele abban, hogy a szabadság korlátozásával nem teremthető rend a demokráciában. Az egyszer már elért alkotmányos jogokat, egyéni szabadságjogokat nem lehet korlátozni, nem lehet visszavonni, és ebben a tekintetben őszintén remélem - és az igazságügy-miniszter asszony előadásából ez tűnt ki -, hogy ezzel az új kormány sem fog kísérletezni. Egyébként ezeket az egyéni szabadságjogokat többnyire alkotmányos védelem is illeti.
Az egészen más dolog, hogy a meglévő törvényeken kívül a törvények betartásával, az állami intézményeken belül a nagyobb rend és nagyobb fegyelem biztosításával természetesen sokkal rendezettebb körülményeket lehet teremteni. Ilyen értelemben persze nemcsak az ombudsmani hivatal tanulóintézmény, hanem a magyar demokrácia is még csak a kilencedik-tizedik évében jár, ezért tehát nyilvánvaló, hogy a szabadság és a rend összhangjának megteremtésében bizonyosan még nagyon sokat kell tennünk ahhoz, hogy előrelépés történjék.
A Szocialista Párt kiáll a szabadságjogok és az alkotmányos jogok védelmében. Ez evidencia, mégis egy évben legalább egyszer, egy ilyen jelentés kapcsán ezt mindenképpen meg kell említeni. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben egyébként a nagyon széles közvélemény ugyanazt gondolja: ha föl is háborodik a rendetlenség, a bűnözés láttán, másrészt a szabadságjogokat, saját szabadságjogait és a közösség alkotmányos jogait ugyanolyan fontosnak tartja. Hiszem azt, hogy ez így is marad.
Ami az információs szabadság kérdését illeti, az adatvédelmi biztos úr is és mások is említik, hogy az állampolgárok többsége nem érzi annyira égető igénynek, annyira fontosnak az informálódás, a közérdekű információkhoz való hozzájutás jogát, mint saját egyéni adatainak a védelmét. Ebben a tekintetben - ha szabad ezt a szót használni - nevelő hatása van az adatvédelmi biztosnak, nevelő hatása van a sajtónak, a sajtó azon részének legalábbis, amelyik kiköveteli azt, hogy a közérdekű információk a nyilvánosság elé kerüljenek, és esetleg nem elsősorban magánérdeklődésre számot tartó, másodlagos, felesleges vagy a magánszférát sértő információkra koncentrál; természetesen ilyen sajtótermékek is vannak.
Nagyon örülök, hogy a jelentés megemlíti a környezettel, a környezet állapotával kapcsolatos információkhoz való jogot. Hogy egy szélsőséges példát említsek, ami nincs benne a jelentésben: egyes környezetvédő szervezetek azt állítják, hogy a felfokozott motorizáció következtében több ezren vagy több tízezren halnak korai és felesleges halált ebben az országban, sokan közülük ebben a városban, és ugyanakkor ők azt mondják, hogy a környezet valóságos állapotát leíró adatokhoz igazából nem lehet hozzájutni. Nem tudom, hogy így van-e vagy nem, mindenesetre ha bizonyos társadalmi szervezetek úgy érzik, hogy a környezet valóságos állapotával kapcsolatban nem teljes az információhoz jutás lehetősége, akkor nyilvánvalóan érdemes ezen elgondolkodni, és meg kell találni azt a lehetőséget, hogy akit érdekel, az kivívja az információkhoz való hozzájutás szabadságát.
Az adatvédelmi biztos úr említi, hogy a környezetszennyezők, legalábbis a környezetszennyezési bírságra ítéltek megnevezése az egész társadalom, a közösség érdeke. Mélyen egyetértek vele ebben, hiszen a környezetszennyezés valóban az egész társadalom, az egész nemzet, az egész ország érdekeit közvetlenül sérti.
Megértem az adatvédelmi biztos úr tűnődését azon, hogy az üzleti érdekkel, a magánszféra üzleti tevékenységével kapcsolatban az információs szabadság és az adatvédelem jogait hogyan lehet érvényesíteni. Én szocialistaként bátorítani tudom, hogy lépjen fel minél határozottabban ebben a tekintetben. Használja a "piaci hatalmasságok" kifejezést. Azt hiszem, hogy a demokráciában az egyéni jogainkat, a szabadságjogainkat nemcsak az állammal, nemcsak az önkormányzattal, hanem természetesen mindenfajta gazdasági hatalommal szemben meg kell védenünk és biztosítanunk kell. Biztos vagyok benne természetesen, hogy ezzel más pártok is egyetértenek. Nem hiszem, hogy ez kormányzati ciklusokra leszűkíthető vita. Az egész nyugati demokrácia azzal a dilemmával küzd, hogy az egyéni vállalkozás szabadságával hogyan fér össze a társadalmi érdek, közösségi érdek biztosítása.
Ami az adatok védelmét illeti, megemlítődött a szóbeli kiegészítésben is, hogy a munkaerő-piaci kiszolgáltatottság sok ember számára gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy ragaszkodjék a saját adatvédelmi jogaihoz. Én nem akarok itt aktuálpolitizálásba esni, de Tirts Tamás képviselőtársam említette az újra államosított társadalombiztosítást. A tb dolgozói eljuttattak hozzám egy kérdőívet, amit még a fizikai munkásoknak is ki kell tölteni ennél az adott cégnél - el fogom juttatni az adatvédelmi biztos úrhoz. Ezen a kérdőíven 266 kérdés szerepel, amit a tb összes dolgozójának ki kell tölteni - ez egy tervezet, remélhetőleg végül is nem kerül az alkalmazottakhoz. Ebben a házastárs munkahelye, munkaköre, korábbi munkahelyek, külföldi utazások is szóba kerülnek, sportol-e, milyen egyesületben sportol, milyen egyesületben sportolt régebben. Lehet, hogy ez egy ártatlan érdeklődés, mindenesetre sokan azt gondolják, hogy ha régen nyugati nagynénit, akkor most meg keleti utazást nem illendő vagy nem hasznos bevallani.
(20.50)
Remélem, hogy adatvédelmi biztos úr véleményezni fogja ezt a 266 kérdésből álló kérdőívet.
Nagyon fontos kérdés... - elnézést, ez nagyképűen hangzott, de tavaly én is felemlítettem ezt a társasházi problémát. Nagyon örülök, hogy adatvédelmi biztos úr a beszámolójában is visszatér erre, de a fennmaradt két és fél percben szeretném általánosabban megpendíteni ezt a kérdést. Arról van szó, hogy a társasházi közösségeknek a normasértőkkel szemben joguk van-e valamifajta szankcióval vagy akár csak a normasértők, közös költséget nem fizetők megnevezésének igencsak képletes szankciójával élni. Ebben vitánk volt adatvédelmi biztos úrral, ezt itt most nem kívánom a nagy közmegegyezés kedvéért elnyomni.
Egy dologra viszont szeretném megkérni, hogy gondolkodjon el egy dolgon. Teljesen nyilvánvaló az, hogy az egyénnek az adatvédelemhez való jogai az állammal szemben mindenképp biztosítandók, hiszen az államnak rengeteg eszköze van arra, hogy az egyénnel szemben a hatalmát érvényesítse. Az is nyilvánvaló, hogy például üzleti vállalkozásoknál, nagy nemzetközi monopóliumokkal, nagy társaságokkal szemben az egyén - legyen akár munkavállaló, akár kisvállalkozó, akár fogyasztó - nagymértékben kiszolgáltatott.
Ugyanakkor azonban azok a fajta közösségek, állampolgárok közösségei - mint például a társasházak, a lakásszövetkezetek -, amelyek mögött nem áll semmilyen hatalmi funkció, amelyek lényegében csak és kizárólag állampolgárok állampolgári jogainak, fogyasztói, lakói érdekeinek képviseletére szerveződnek, hogy ezekkel szemben méltó-e és igazságos-e ugyanolyan szigorral fellépni, mint a nagy hatalmú állammal és a nagy hatalmú monopóliumokkal szemben. Magyarán tíz állampolgárnak a saját érdekei védelmében a normasértő tizenegyedikkel szemben vajon nem helyes-e valamifajta olyan jogosítványt megadni, amelyet, mondjuk, egy rendőrségtől vagy egy nagy nemzetközi cégtől természetesen mind a ketten elvitatnánk.
Nem vita élesítésére használom ezt az alkalmat, pusztán azért, hogy gondolkodjunk el közösen azon, hogy ha állampolgárok - az állam pénzügyi hozzájárulását nem igényelve - saját érdekeik képviseletére társadalmi szervezeteket vagy hasonló formákat, szövetkezeteket alapítanak, akkor legalább azokban milyen módon tudnak a normasértőkkel szemben virtuálisan fellépni, hiszen valóságos hatalmuk erre nincsen.
Ettől az egy kitérőtől eltekintve teljes megelégedéssel fogadom a beszámolót a magam és a szocialista frakció nevében.
Köszönöm szépen. (Taps.)
