TIRTS TAMÁS
TIRTS TAMÁS
TIRTS TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Kedves Rádióhallgatók! Azt gondolom, hogy az adatvédelmi biztosnak az 1997. évről szóló beszámolója legalább olyan érdekes és izgalmas, mint az előző két beszámoló volt. Többen mondták, hogy egyetemi segédanyagként is lehetne hasznosítani. Én is azt gondolom, hogy mindenféleképpen érdemes elmélyülni ebben a kötetben. Előrebocsátom, hogy természetesen a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója ezt a beszámolót elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Mindazokat a kiegészítéseket is nagyon izgalmasnak tartom, amelyeket Majtényi adatvédelmi biztos úr mind a bizottságban, mind pedig itt, a plenáris ülésen hozzáfűzött ehhez a nagyon érdekes anyaghoz.
Hadd kezdjem azzal - igyekszem rövid lenni -, hogy az 1990-es első szabadon választott, rendszerváltás utáni Országgyűlés végül is hogyan s miképpen találkozott az adatvédelem problémájával. Ahogy a bizottsági ülésen is mondtam, én mint országgyűlési képviselő, úgy tapasztalom, hogy az állampolgárok általában ismerik és tudatosan kezdenek viszonyulni a személyes adataikhoz. Ezt egy nagyon fontos fejlődésnek tartom Ebben talán az első állomás volt a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az Alkotmánybíróság azon állásfoglalása, amely a személyi számmal kapcsolatban történt.
Végül is, ha emlékeznek rá, ez a vita vagy az ennek kapcsán kirobbant vita vezetett oda, hogy a '90-94 közötti ciklusban megszületett az az adatvédelmi törvény, amely nyomán végül is most a kezünkben van az adatvédelmi biztos beszámolója. Az adatvédelmi törvény igazából az akkori, mondjuk így, európai jogfejlődésnek teljes mértékben... - legalábbis a szándékaink szerint úgy nézett ki, hogy modernnek tűnik. Ma már - itt is lehet látni, hogy milyen gyors a fejlődés - a személyes adatok védelme, illetve a közérdekű információk szabadságának tekintetében lehet, hogy ebben a parlamenti ciklusban érdemes lesz újra ezen adatvédelmi törvény módosításával foglalkozni. Dávid Ibolya miniszter asszony erre utalt is, hogy ezeket az ajánlásokat és módosítási javaslatokat szívesen várja az Igazságügyi Minisztérium.
Azt gondolom, a beszámolóban azok számára, akik talán nem világosan látnák, hogy végül ez a rendszer, az adatvédelem rendszere hogyan is alakult ki, csak jelezném, hogy a fenti alkotmánybírósági adatvédelmi törvény kapcsán alakult ki, aztán most már az elmúlt ciklusban is az úgynevezett három azonosítójelre épülő személyazonosítási rendszer, amelyben minden állampolgárnak van egy személyi száma - a személy- és lakcímnyilvántartásnál -, van egy taj-száma, a társadalombiztosítási azonosítója és egy adóazonosítója. Végül is ezzel megítélésünk szerint megvalósult az a követelmény, hogy lehetőség szerint megfelelő védettséggel rendelkezzenek az állampolgárok a személyes adataikat illetően.
Van egy érdekes fejezet a beszámolóban, amely egy hosszabb vitára sarkallna. Ha nem tíz perc lenne a megadott időkeret és talán nem ilyen késő, jobban bele is mélyednék. Az adatvédelmi biztos sorra veszi a vizsgálata során a személyes adatok kezelőit: Belügyminisztérium, rendőrség, Nemzetbiztonsági Szolgálat, honvédség, bíróság, önkormányzat, APEH, KSH, társadalombiztosítás, és a végén leszögezi, hogy itt egyfajta új centralizmus felé tart az adatkezelés. Lehet, hogy a rendszerváltás során ezen szervezetek egy kicsit meginogtak, vagy ha tetszik, az akkori ellenzéki vagy az új helyzet hatására egyfajta átalakuláson mentek keresztül, de valamilyen formában az adatvédelmi biztos úgy érzi, hogy ezek a különböző helyen lévő adatrendszerek vagy adatbázisok és ezek összekapcsolása bizonyos formában veszélyt jelent az állampolgárok számára.
Nos, örömmel jelenthetem, hogy a társadalombiztosítás többek között a Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányra kerülésével átalakul. Tehát ahogy jelzi a beszámolóban is, hogy ma még nem állami intézmény, kormányunk jóvoltából ez újra állami intézmény. Ezzel együtt az a probléma, amit ön jelez, megmaradt. Azt egy nagyon fontos mondatnak tartom a beszámolóból, hogy az adatvédelmi biztos aláhúzza: nem kívánja akadályozni a közigazgatás működését.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója határozott abban a szándékában - és ilyen értelemben a kormány támogatja -, hogy lehetőség szerint meg kell találni azokat a normális határokat - és gondolom, ez elől ön sem zárkózik el, illetve az anyag is erre utal -, hogy milyen formában lehet az adóhatóságnál a közteherviselés érdekében valamilyen formában ezeket az adatbázisokat összekapcsolni, illetve a bűnözés tekintetében - ahogy szintén elhangzott - a rendőrségi adatfelhasználás során egyfelől védeni a személyiségi jogokat, másfelől a hatékony és eredményes közbiztonság érdekében milyen többletjogosítványok lehetnek.
Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben beterjesztésre kerülő törvényjavaslatok, amelyek tulajdonképpen a közbiztonság megerősítését szolgálják, olyan ajánlásokat, vagy ha tetszik, olyan módosító javaslatokat is tartalmaznak majd, amelyek érinthetik az adatvédelmi törvényt. Azt gondolom, hogy itt nagyon fontos lenne egy összehangolt, talán a törvényjavaslatok benyújtása előtti konzultáció az adatvédelmi biztossal. Ezt egy nagyon érdekes résznek tartom. Azt gondolom, hogy az adatvédelmi biztos működésének nagyon fontos területe e kérdéskör vizsgálata.
Rátérve a beszámolóban elhangzott ügyiratok számára, és mondjuk így, a beszámoló statisztikai részére, örvendetes az, hogy egyre többen és egyre nagyobb számban fordulnak vizsgálatokért az adatvédelmi biztos úrhoz, és hogy ez a '97-es ügyiratszám, ami elhangzott, most már az ezres mértéket érte el - ez körülbelül stabilizálódik. Nagyjából a panaszok aránya 50 százalékban jogos is. A beérkezett ügyiratok 72 százaléka az adatvédelemmel és 10 százaléka az információs szabadságjoggal foglalkozik.
(20.40)
Én azt gondolom - lezárva hozzászólásomnak ezt a részét -, hogy a közeljövőben a kormány javaslatai ezt a kérdéskört valamilyen formában biztosan érinteni fogják.
A bizottsági ülésen is felhoztam, és azt gondolom, hogy ez megint egy nagyon érdekes rész, főleg talán az országgyűlési képviselők, de nemcsak az országgyűlési képviselők, hanem a közszereplők személyes adatai kapcsán; ezt egy külön kis rész tartalmazza a beszámolóban. Ezen belül is szóvá tettem, hogy az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások anyagát a magam részéről szorgalmaznám, és ebben az adatvédelmi biztos úr is a közreműködését ígérte, hogy lehetőség szerint minél szélesebb nyilvánosság számára tegyük hozzáférhetővé. Hiszen ez egy olyan videofelvétel és dokumentáció, ami azt hiszem, hogy sokakat érinthet, és sokaknak jelenthetne eligazítást a közelmúltat érintően. Benne van az anyagban, hogy kilenc akkori résztvevő nem válaszolt arra a megkeresésre, hogy hozzájárulnak-e a nyilvánosságra hozatalhoz, illetve négyen megtagadták ezt. Nyilvánvaló, hogy itt további vizsgálat, illetve valamifajta olyan eljárás szükséges, ami valamilyen módon az eredeti anyagnak, az eredeti EKA-tárgyalásoknak a lényegét ragadná meg, ugyanakkor esetlegesen személyiségi jogi problémákat nem vetne fel. Ha egy ilyen dokumentációt össze lehetne állítani, akkor az, azt hiszem, minden igényt, a nyilvánosságra hozatal igényét is megoldaná.
Nagyon sok olyan érdekes kérdés van még, amit a beszámoló tartalmaz, ilyen formában a közérdekű adat, a közérdekű adat nyilvánosságra kerülése, az ezzel kapcsolatos problémák. Én azt gondolom, hogy mind-mind megérnének még egy hosszabb okfejtést és vitát, a magam részéről szívesen is szánnék erre időt.
Azt gondolom, tényleg fontos volt a mai ülésnap abból a szempontból is - és megköszönném a három országgyűlési biztosnak, illetve az egyikük általános helyettesének azt, hogy kitartóan végig itt voltak velünk ma az Országgyűlésben -, hogy maga a beszámoló - összefoglalva - nagyon értékes, alapos munka, vitára ad okot, továbbgondolásra serkent az adatvédelem problematikájában.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a beszámolót összességében elfogadásra ajánlja. (Taps.)
