DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Állampolgári Országgyűlési Biztos Asszony! Biztos Urak! Kedves Képviselőtársaim! Nagy öröm számomra, hogy immár másodízben kerülhet sor a Magyar Országgyűlésben az országgyűlési biztosok beszámolójára. Közel öt éve már annak, hogy elfogadtuk a jogállásukról szóló szabályokat, amelynek alapján a biztosok folyamatosan figyelemmel kísérik azokat a hibákat, amelyek az egyre erősödő demokratikus intézményrendszer fejlődésének sajnálatos velejárói. Ám ezek minket nem tesznek ellenféllé.
Ezúton is felhasználom az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki önöknek és az önök mögött álló viszonylag kis létszámú hivatalnak és testületnek mindazért a munkáért, amit az előttünk fekvő három vaskos kötet tükröz az önök munkájáról. Azt is megköszönöm, hogy a nyilvánosság eszközét felhasználva ráirányítják a közvélemény, a hatóságok, az Országgyűlés figyelmét azon állampolgárok problémáira, akiknek alapvető alkotmányos jogai sérülhetnek a kisebbséghez tartozás miatt, az adatvédelem, illetőleg az emberi jogok területén.
Az előttünk fekvő három vaskos kötet, nyugodtam mondhatom, kordokumentum, az átalakuló magyar társadalom kordokumentuma. Engedjék meg, hogy nagyon röviden - tekintettel arra, hogy a jogvédő tevékenység vonatkozásában az én tárcám az, amelyik a leginkább közel áll az önök tevékenységéhez - összefoglaljam a kormány álláspontját e három területről.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének beszámolójával kapcsolatban megnyugtatónak tartom azt, hogy az elmúlt évben önök nem tapasztaltak olyan jelenséget, amely a jogállami berendezkedést vagy a demokráciát alapjaiban veszélyeztette volna. Egyetértek azzal is, hogy egyes jogok, így például a hátrányos megkülönböztetés tilalma tekintetében bizony megfigyelhetők kedvezőtlen jelenségek, de a kormány és az Országgyűlés a következő parlamenti ciklusban is elsődleges feladatának tekinti a jogállamiságot veszélyeztető visszásságok megszüntetését és az ide vezető okok kialakulásának megakadályozását.
Igen kedvező tendenciának tartom azt, hogy '97-ben az előző évhez képest - ahogy ezt a biztos asszony elmondta - sokkal kevesebb kezdeményezés történt alkotmányos visszásságok orvoslására, illetve ajánlás a felügyeleti szervnél. A jogállamiság mind teljesebb gyakorlati érvényesítését jelenti az is, hogy a jogszabályalkotás iránti kezdeményezés tekintetében a '96-os évhez képest csökkenő számot mutatnak az önök mostani statisztikái.
A beszámoló jogalkotással foglalkozó részével összefüggésben megállapítható, hogy a jogszabály alkotására, módosítására, illetőleg hatályon kívül helyezésére irányuló kezdeményezések közül a legjelentősebbek a kormány és az Országgyűlés részéről már elfogadásra kerültek. Így válhatott az önök munkája a biztos asszony által említett szakmai párbeszédből egy eredményes nyomásgyakorlás eszközévé is.
Az Országgyűlés 1997-ben az ombudsmani ajánlást elfogadva módosította többek között a köztisztviselőkről szóló törvényt, valamint ennek hatására alkotta meg az egészségügyről szóló törvényt. Némely esetben az önök ajánlása képezte a jelenleg is folyamatban lévő jogszabály-előkészítés alapját, így például a polgármesterek, a jegyzők és a Környezetvédelmi Felügyelőség feladat- és hatásköre kapcsán, valamint az állampolgárságról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításával összefüggő kezdeményezéseinket.
A kormányzati szervek ombudsmannal való kapcsolatának konstruktivitását jellemzi, hogy a honvédelem hivatásos és sorállományú tagjai emberi jogainak érvényesítésére megfogalmazott kezdeményezést az országgyűlési biztos általános helyettese azzal vonta vissza, hogy a kormányzati intézkedések működésének megvizsgálása után dönt a kezdeményezés esetleges megismétléséről.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1997 őszén átfogó vizsgálatot folytatott a büntetés-végrehajtási szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú személyek emberi jogi helyzetének érvényesülése tárgyában. Tárcám nevében is köszönöm ezt a vizsgálatot. A vizsgálatot összegező jelentés 1998 áprilisában készült el, és ezt követően érkezett hozzánk, az Igazságügyi Minisztériumba. A jelentésben lévő ajánlások érintik a fogva tartás körülményeit, az egyes intézmények zsúfoltságát, de döntően - önnel teljesen egyetértek - a személyzet helyzetére vonatkoznak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ajánlásában foglaltak - kevés kivétellel - tárcánk részéről elfogadásra kerültek, és azok teljesítése jelenleg is folyamatban van.
Annak ellenére, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese - az adatvédelmi biztostól eltérően - nem rendelkezik törvényben biztosított általános feladatkörrel a jogszabálytervezetek, illetőleg azok véleményezése vonatkozásában, az önöket érintő jogszabályok tervezeteit a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az előkészítést végző szervek megküldték részükre. Mi szívesen fogadjuk az önök észrevételeit, annak ellenére is, hogy erre formális jogszabály minket nem kötelez.
Örömmel olvastam a beszámolóban, hogy az ombudsmani vélemények további sorsát illetően az volt a tapasztalat, hogy az észrevételeket az érintett szervek megfontolták és többnyire hasznosították, így például a büntetés-végrehajtást érintő alábbi témákban is.
Az egyik legsúlyosabbnak tekintendő jogos sérelem az előzetes letartóztatást foganatosító intézkedés volt. Ugyanis az 1996-ban született igazságügy-miniszteri rendelet és az 1995-ben született belügyminiszteri rendelet eltérő módon szabályozta a jogi helyzetet.
(12.20)
Az alkotmányos visszásság orvoslására tett ajánlást az Igazságügyi Minisztérium elfogadta, és a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló új törvényi szabályozás során ezt - az ajánlásoknak megfelelően - tételesen figyelembe vette.
Elfogadták az állampolgári jogok biztosának azon ajánlásait, amelyekben arra hívta fel a figyelmet, hogy az elítéltek fokozatuk szerint voltak elkülönítve, és nem volt rendszeres például a séta sem, és néhány levelezési ügyben probléma volt.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese két esetben tapasztalt hiányosságot az elítélt egyedi kérelmének elbírálásakor. Felvetődött és azóta megoldódott az ügyészi rendelvény tartalmának módosítása, amelynek hiányossága az volt, hogy ez a rendelvény nem vagy nem megfelelő módon tartalmazta a védő iratait. Ez a kedvező tendencia a következő időszakban meggyőződésem szerint folytatódni fog.
Az országgyűlési biztos asszony törvényalkotásra vonatkozó ajánlásai alapján a kormányzat felülvizsgálja az ott megjelölt tárgykörök szabályozásának szükségességét. Az előző évi beszámolóban előterjesztett és mindeddig nem teljesült megismételt ajánlások között szerepel az idegenrendészeti eljárásról szóló törvény módosítása. A kérdéskör felülvizsgálata jelenleg is az illetékes tárcánál folyamatban van.
A '97. évi vizsgálati tapasztalatok alapján kialakított, a temetőkre vonatkozó szabályozással összefüggő ajánlásával kapcsolatban azonban már most bejelenthetem, hogy a kormány elé kerül hamarosan ez a törvénytervezet, a temetőkről és a kegyeleti közszolgáltatásról szóló törvény.
Remélhetőleg az Országgyűlés a törvényjavaslatot minél előbb meg tudja majd tárgyalni.
Még egy terület volt, amelyet szeretnék megemlíteni, ez pedig a bűncselekmények áldozatainak állam általi kártalanításáról szóló törvény előkészítése, amelyet nevesített beszámolójában az országgyűlési biztos asszony. Az igazságügyi kormányzat akkor is egyetértett - két évvel ezelőtt - ezzel a felvetéssel, amikor erre először megtette biztos asszony a javaslatát. '97 nyarán juttatta el a minisztériumba egy egyetemi docens asszony által összeállított törvénytervezetet. E törvénytervezet kapcsán tekintettük mi át a nemzetközi tapasztalatokat - hiszen ez egy új intézmény lenne a magyar jogrendszerben -, és kijelöltük azokat a területeket, amelyeket a megalkotandó törvény érinthet.
'98 áprilisára több tárca, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség bevonásával elkészült minisztériumunkban a szabályozási koncepció és a törvénytervezet első olvasata. Remélem, ez is egy olyan törvénytervezet lesz, amelyre mihamarabb az Országgyűlés sort fog tudni keríteni, mert egyébként magam is egyetértek ennek fontosságával.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolójával kapcsolatban örvendetes, hogy az ombudsman intézkedéseinek, ajánlásainak, kezdeményezéseinek elfogadottsága és eredményessége változatlanul magas. Az ezt igénylő állampolgárok mellett az érintett hatóságok is elfogadták az ön által kezdeményezett intézkedéseket. Többek között pozitív eredménynek tekinthető, hogy a rendőrképzésben is intézkedések történtek az előítéletesség csökkentésére.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa beszámolójában az idén is igen nagy teret szentelt az ügyészséggel folytatott hatásköri vita bemutatására. A panaszok kapcsán ma sem megoldott ennek a vitának a kérdése, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény értelmezése, amely szerint az ügyészségre kiterjed-e a hatálya vagy sem.
Az országgyűlési biztosok a vita eldöntése érdekében az Alkotmánybíróság álláspontját kérték. Az ügyészség kormány alá rendelése - ez meggyőződésem - ebben a körben is megoldást jelentene számtalan értelmezési problémánkra.
Az Országgyűlés előtt álló és továbbra is megoldandó feladat a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdése. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a kormányzati célkitűzések között a ciklus elején szerepelt egy javaslat, amely a kisebb és hatékonyabb Országgyűlés kialakításának új feltételeit tűzte ki. Mindez azonban az egész választójogi rendszer felülvizsgálata kapcsán oldható csak meg. Természetesen az említett átfogó felülvizsgálat során meg kell vizsgálnunk a kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó megoldási lehetőségeket.
A kormány programjában is megfogalmazott cél a kisebbségek kulturális autonómiájának kiteljesítése. Ennek fontos eszközévé vált a '94 óta kialakult kisebbségi önkormányzat. Az október 18-ai választásokra készülődve az a közel 1500 kezdeményezés bizonyítja azt, hogy ez a rendszer valóban bevált, a kisebbségi közösségek igénylik ennek a fenntartását és továbbfejlesztését. Ezért egyetértve a kisebbségi biztos úrral, magunk is úgy véljük, hogy pótolni kell a kisebbségi törvény és a jogrend szabályozási hiányosságait, pontosabb és egyértelműbb szabályozásra van szükség.
Az előző kormány által készített tervezetet megvizsgálva, a kisebbségek legitim képviselőivel újra tárgyalva ezért készek vagyunk, sőt szorgalmazza a kormány a kisebbségi törvény módosítását. Ennek keretében fontosnak tartjuk a választási rendszer további finomítását, a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttműködési mechanizmusainak, a felelősségteljes együttdöntés szabályainak pontosítását és a törvényességi ellenőrzés újraszabályozását, valamint egy olyan finanszírozási rendszer kialakítását, amely ténylegesen ellátott közfeladatokra alapulhat.
Teljes mértékben egyetértek önnel abban, hogy a kisebbség fennmaradásában az oktatásügy stratégiai kérdés. Különösen az olyan kisebbségek esetében, amelyek nyelvileg erősen asszimilálódtak és szórványban élnek. A kormány a jövőben kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi oktatás tartalmi fejlesztésére, valamint arra, hogy a kisebbségi oktatáshoz biztosított többletforrások valóban a rendeltetésüknek megfelelően kerüljenek felhasználásra.
A kisebbségi biztos beszámolójában is külön hangsúlyt kapnak a roma kisebbséghez kapcsolódó beadványok és vizsgálatok. Kétségtelen tény, hogy e népcsoport helyzete a legrosszabb, és itt van bizony nekünk is, tárcánknak is és a kormánynak is a legtöbb tennivalója.
A beszámolóból, a beszámolókból úgy tűnt nekem, hogy itt nem elsősorban jogalkotási kérdések azok, amelyek nagyon fontos kérdések, hanem inkább a szabályozások betartása, illetve az ellenőrzés és bizonyos területeken a jogsértések szankcionálásának hiányossága az, ami a legégetőbb problémákat jelenti.
A kormány az érintettek képviselőivel együttműködve megvizsgálja az elődje által elfogadott középtávú intézkedési csomag végrehajtásának eddigi tapasztalatait, és a szükséges módosításokkal továbbviszi ezt a programot.
Felvetődött az ombudsman fokozottabb közreműködése a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotásánál. Álláspontom szerint az együttműködésnek nincsen semmi akadálya. S itt is azt tudom elmondani, hogy napirenden van a jogalkotási törvény, ahol a jogszabály-előkészítésben formálisan is lehetőséget kívánunk biztosítani a biztosoknak. Addig pedig készek vagyunk informális módon minden lehetőséget biztosítani az önök számára a jogszabályalkotás előkészítésében való részvételre.
Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy az elmúlt időszakban szoros együttműködés alakult ki a kisebbségi biztos és a központi állami igazgatás között. Az ombudsmant mint a végrehajtó hatalom egyik kontrollintézményét partnerünknek tekintjük, aki jogértelmezéseivel, ajánlásaival, állásfoglalásaival számos konkrét ügyben segítette tárcánk munkáját.
Az adatvédelmi biztos úr beszámolójával kapcsolatban két területről szeretnék beszélni. Az egyik az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének ratifikációjával kapcsolatban tett észrevétele; a másik pedig az egészségügyi törvény vonatkozásai, ezen belül is a pszichiátriai betegekről való gondoskodás, illetőleg a betegek adatnyilvántartásával kapcsolatos fejezetrészek.
Az adatvédelmi biztos úr sajnálatos helyzetként értékelte, hogy az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének ratifikációja nagyon sokáig elhúzódik.
(12.30)
Időközben azonban az Országgyűlés elfogadta az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban 1981. január 28. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt.
Az adatvédelmi biztos úrnak az egészségügyi törvény pszichiátriai betegekkel kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó ajánlására szeretnék reagálni, hiszen a már hatályba lépett új egészségügyi törvény úgy rendelkezik, hogy a pszichiátriai betegek személyiségi jogait az egészségügyi ellátás során bizony fokozott védelemben kell részesíteni. Álláspontom szerint garanciális okok miatt bírósági felülvizsgálatra az önkéntes jelentkezés esetén is igen nagy szükség van. A jelentkezés önkéntességétől függetlenül olyan beteg emberek gyógykezelésére kerül sor, akik az átlagnál kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, és fokozottan fennáll a veszélye kezelésük akaratuk ellenére való folytatásának is.
Indokolt az önkéntes betegeknél, hogy a bíróság 30 vagy akár 60 naponként végzett felülvizsgálat keretében az önkéntesség fennállását, a kóros elmeállapot megállapíthatóságát, az intézeti gyógykezelés szükségességét vizsgálja felül. Jogállami keretek között nélkülözhetetlen a bírósági döntés, illetve a bírósági felülvizsgálat, ha kóros elmeállapotú személyek szabadságelvonással járó intézeti gyógykezelésére kerül sor.
Az adatvédelmi biztos úr 1997. december 9-én kelt ajánlásában felkérte a népjóléti minisztert, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény mielőbb szabályozza az egészségügyi intézményekben a betegek és a kábítószer jellegű gyógyszerek nyilvántartását a betegek adatvédelmi és személyiségi jogainak fokozott védelme érdekében. Ezen ajánlásnak megfelelően a népjóléti miniszter kiadta az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló népjóléti minisztériumi rendeletet. Tisztelt országgyűlési biztos úr, kérem, hogy az adatvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatait - amelyek tartalmazzák az ön működésének tapasztalatából eredő összes olyan szakmai észrevételt, melyet mi felhasználni tudunk a jogszabály módosítása kapcsán -, juttassa el tárcánkhoz. Szívesen vállalunk együttműködést az előkészítésben.
Tisztelt Országgyűlés! E rövid időben próbáltam reagálni a biztos asszony és a biztos urak jelentésére. Szeretnék rámutatni arra, hogy a kormány kiemelkedően fontosnak tartja az országgyűlési biztosok munkáját, hiszen a biztosok beszámolóján keresztül itt nemcsak az ország nyilvánossága előtt, az országgyűlési képviselők előtt is megismerhetjük azokat a valós problémákat, amelyek valóban foglalkoztatják a magyar társadalmat, megtudhatjuk belőlük, hogy az állampolgárok milyen esetekben fordulnak önökhöz, mi az a terület, ahol veszélyeztetve érzik alkotmányos jogaik érvényesítését és kikre panaszkodnak, milyen ügyekben. Biztosíthatom önöket, hogy az elkövetkezendő kormányzati ciklus tartama alatt a jogszabályalkotás, illetőleg a kormányzati döntések végrehajtása során az önök észrevételeit a minőségi jogalkotás eszközével támogatni fogjuk.
Engedjék meg végezetül, hogy önöknek és az önök mögött álló hivatali apparátusnak további jó munkát kívánjak, s egyben képviselőtársaimat arra kérjem, hogy fogadják el a három beszámolót.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
