DR. GÖNCZÖL KATALIN
DR. GÖNCZÖL KATALIN
DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Kíméletes leszek, ígérem, és megpróbálok tőmondatokban válaszolni egy egész napos, gazdag, fantasztikus nagy szakmai élményeket is nyújtó vitára.
Először is: mindenkinek nagyon szépen köszönöm a munkatársaim és a magam nevében az elismerő szavakat, ugyanakkor köszönöm a tanulságos kritikai megjegyzéseket is.
Kósáné Kovács Magda képviselő asszonynak köszönöm, hogy visszaadta annak a rendkívül gazdag munkanapnak a hangulatát, amit együtt töltöttünk, és amikor a jelentés minden lényeges kérdését érdemben tárgyaltuk. Köszönöm azt, hogy sok képviselő a saját tapasztalataival visszaigazolta a hozzászólásában azokat a megállapításokat, amelyeket a magunk jelentésében és a szóbeli kiegészítésben megpróbáltunk előadni.
Dávid Ibolya asszonynak hálás vagyok azért az ígéretes kijelentéséért, hogy a hibák felfedése nem tesz ellenféllé - mondta ezt az új kormány nevében. Én ezt egy alakuló munkastílusnak tekintem. Az ombudsman fellépését soha nem úgy tekintettem - a fogadó féltől is ezt kérem és ezt is kaptam túlnyomórészt -, nem tett ellenféllé bennünket a szakmai vita.
Szeretném Dávid Ibolya miniszter asszony egy megjegyzését helyesbíteni: a panaszok száma csökkent, az ajánlások száma nőtt - ezt fordítva mondta. Másfél év alatt 477 ajánlást tettünk, az első másfél évben, az elmúlt egy évben viszont 676-ot, tehát egy év alatt másfélszer annyit, mint másfél év alatt.
Néhány törvény előkészítéséről Dávid Ibolya miniszter asszony tájékoztatott bennünket, háromról azonban nem. A nyomaték kedvéért, a jegyzőkönyvezés és rögzítés érdekében essen szó e háromról is, igaz, hogy ezek nem törvények:
Kérjük, nyomatékkal kérjük, hogy a tényleges fogyasztást tartalmazza a csatornadíj, és ennek jogszabályi rendezését oldja meg a parlament.
Kérjük és nyomatékkal kérjük, hogy a távközlési fogyasztók fogyasztóvédelme jogszabályi szinten oldódjon meg.
Kérjük és nyomatékkal kérjük, hogy a határőrök, akik a menekültszálláson dolgoznak, ugyanazt a veszélyességi pótlékot kapják meg, amit a büntetés-végrehajtásban dolgozó hasonló munkatársaik - ezt csak kiemelésként.
Isépy Tamás képviselő úrnak köszönöm szépen azt a régi jogi kultúrát tükröző, számomra hagyományteremtő és követendő stílust, ahogyan a mi beszámolónkat kvázi véleményezte, opponálta. Engedje meg, hogy - a copyrightot fenntartva - emlegethessük magunkat úgy, hogy tulajdonképpen mentőszolgálatként is működünk. Igaz, hogy ehhez az objektív feltételek hiányoznak.
Jogi mentőszolgálatra, mentőállomásra és mentőszolgálatra utalt. Volt egy példája, amelyet talán a csekély jelentőség súlyozására szánt, én viszont annak ellenére, hogy tudom, nem szabad visszaélni az idejükkel, mégis kérem, hogy hallgassanak végig: milyen nehéz helyzetben van az ombudsman, amikor a csekély jelentőségről dönt.
(18.50)
Ez a kóbor kutyával kapcsolatos ügy, amit Isépy Tamás képviselő úr említett, tulajdonképpen egy polgármesterről szólt, aki kóbor kutyákra lövöldözött. Nem hiszem, hogy erre van fölhatalmazása. Nem a kóbor kutya emberi jogait védtük, hanem annak a polgárnak a jogait, aki a kóbor kutyát sétáltatta. Tehát nem volt kóbor kutya, majd miután látta a kutyáját kimúlva a lövedéktől, több hétig ápolták szívpanaszok miatt a kórházban.
Nagyon nehéz tehát azt megmondani, hogy mi a csekély és mi a nem csekély. Az első három évben - engedje meg, hogy azt mondjam - nagyon féltünk azt kimondani, hogy ami a polgárnak fáj, az nekem csekély. Óvatosan bántunk ezzel a kategóriával, még akkor is, ha magunknak okoztunk gondot és problémát vele.
Azt mondta a képviselő úr, hogy a Bács megyei kapitány oldalán áll abban a vitában, amit én ebben a menekültigazgatási ügyben elkezdtem. Anélkül, hogy a dolog lényegébe belemennék: 1993-ban született meg az idegenrendészeti törvény, amely egy teljesen más történelmi, társadalmi feltételrendszer értékvilágát, az ehhez igazodó jogi követelményeket tükrözi. Az ombudsmannak a mindenkor hatályos törvényt kell számon kérni mindazoktól, akiktől emberi jogi követelményeket kér számon. Ezt tettem, végeztem a dolgomat. Lehet, hogy a végén azt kell mondanom, hogy nem sért emberi jogokat majd egy olyan, Bács megyéhez igazított országos jogi rendezés, amelyre az országos rendőrfőkapitány úrnak, később a belügyminiszter úrnak - mint lehetőségre - felhívom a figyelmét. Ám legyen, de nem lehet más a törvény Bácsban, mint Baranyában. Az én jelentésem erről szól. Szívesen bocsátom a képviselő úr rendelkezésére. A sajtóból sajnos nem ez jött át; lehet, hogy még a vitákból sem. Azt hiszem, ha mint jogász így közelíti meg a kérdést, talán már egyetért velem.
Nem tudok minden részletkérdésre kitérni, egy azonban biztos: meg kell köszönnöm mindazon képviselő uraknak és hölgyeknek, akik a Magyar Televízióval kapcsolatos panaszomat meghallották, és a médiával kapcsolatos kultúraközvetítő, emberi jogi kultúrát közvetítő szerepünk csorbítását érezzük akkor, amikor tudomásunkra hozták, hogy szeptember 27-én fog az utolsó televíziós adás elhangozni ebből a szériából, amit úgy hívnak, hogy Álompolgár, és ezt anyagi okok miatt nem követi új a magyar közszolgálati televízióban. Ha tudnak rajtunk segíteni, tegyék, de csak akkor, ha érdemesnek látják, hogy az ombudsman állampolgári jogi értékközvetítő szerepe megér egy közszolgálati műsort, ha ez a lelkiismeretükkel összeegyeztethető. Én tehát nem lobbyzni akarok. Hárman is szóvá tették, megköszönöm, ha segítenek.
Pokol Béla képviselő úr politikai kérdést vetett föl. Azokat a jogi kereteket feszegette, amely keretek között az ombudsman működik. Ezekhez a politikai kérdésekhez hozzászólni nem tudok. Tudnék, de nem akarok, mert nem vagyok ebben a pozícióban. Mindaddig, amíg a törvény a '93-as törvény lesz, megpróbálunk e törvény keretei között eljárni. Egyet azonban el kell mondanom: a kiragadott példái egy másik típusú ombudsmant mutattak be. A '93-as jogalkotó előtt, amikor a politikai szándék az ombudsman-törvényről megszületett, akkor nem a francia, az angol és a spanyol ombudsman volt a jogalkotó fejében, hanem a finn, a dán, a norvég és a holland. És annak - mind a háromnak, de különösen a finnek, amelyhez a legközelebb állunk - szélesebb a hatásköre, mint a mienk. Ez szakmai kérdés, köteles voltam elmondani.
Még egy dologra hívnám fel a figyelmet, és igazából szakmai kérdésként, de politikai veszedelemként hívom fel a figyelmet arra, mert más ombudsman kollegáim elmesélték, hogy hogyan használhatók ők ki politikai eszközként két okból. Például akkor, ha nem fordulhatnak közvetlenül hozzájuk a panaszosok, hanem parlamenti képviselőkön, szűrőn, filteren keresztül jut el hozzájuk a panasz. Ebben a pillanatban az állampolgári jogőri szerepük politikai manipuláció tárgyává válhat, hiszen a filteren, a politikai szűrőn keresztül kapják a panaszt, és csak azt vizsgálhatnak, amit onnan kapnak.
A másik említett példa az osztrák példa. A négy osztrák ombudsman a négy osztrák uralkodó, parlamentben képviselt párt bevallott, valóságos, általuk odaküldött képviselője. Nem szeretném, ha ezeket a veszedelmeket nem látná ez a magyar parlament akkor, amikor majd ennek a kérdésnek az elméleti vitájába belemegy. Azt gondolom, hogy az ombudsman a szakmaiságát csak akkor tudja megőrizni, ha politikai eszközként nem használható fel, ha a jog nem ad lehetőséget arra, hogy ez megtörténjen vele.
Tulajdonképpen köszönöm azt, hogy újra felhívta a figyelmet Hegedűs Lóránt úr arra, hogy az egészségügyi intézményekkel kapcsolatban bővítsük a hatáskörünket. Nincs rá lehetőségünk. Ott, ahol az emberi jogok puhák, ott, ahol csak élet-, egészség-, életveszély-ellátási, alapellátási problémák, szerzett jogok alapvető sérelme merül föl, preventív jelleggel tudunk beavatkozni egészségügyi intézmények mentése érdekében.
Újra fölmerültek Tirts Tamás képviselő úr hozzászólásában a gyermekjogi törvénnyel kapcsolatos új feladatok. Hogy ezt mennyire komolyan vesszük: ebben az évben számot adunk két gyermekjogi vizsgálatról. Az egyik az állami intézetben nevelkedő gyermekek gyermekjogairól, a másik, ami karácsonyra várható, a 14-18 éves iskolás gyermekek gyermekjogairól szóló átfogó vizsgálat - ha lesz erőnk megcsinálni, és be tudjuk fejezni.
Végül és nem utolsósorban: több hozzászólásból kiderült az, hogy elmarasztalhatók vagyunk két dologban. Nem tájékoztatjuk a parlamentet folyamatosan mindarról, amit végzünk. Most megígérem, mert ez nem hangzott el, de kiolvastam a felszólalásokból, hogy minden vizsgálati jelentést igénynek megfelelően elküldünk. Minden átfogó vizsgálati jelentést pedig - kerül amibe kerül, talán még kibírjuk - minden parlamenti képviselőnek elküldünk. Ilyen átfogó jelentés volt például a rendőri, a katonai, az öngyilkossági kísérlet, a ki lehet magyar állampolgár, a kirendelt védő és így tovább. Legyen ez közkinccsé, pláne akkor, ha a médiában még kevesebb lehetősége lesz az ombudsmannak arra, hogy megszólaljon.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm azt a tartalmas vitát, amit itt lefolyt. Köszönöm a bizalmukat, és kérem, hogy adják meg a lehetőséget a jövő évi munkánkhoz ugyanolyan szakmai együttműködéssel, ahogy az elmúlt években megtették. (Taps.)
