DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A miniszterelnöki hatáskörbe utalt kinevezések előterjesztési és jóváhagyási folyamata '98-ban a következő volt:
Magyar Bálint miniszter úr a kinevezéseket április 21-én terjesztette elő, de a miniszterelnöki aláírásra az előző kormányzati ciklusban már nem került sor.
Az új kormány megalakulása után Orbán Viktor miniszterelnök úr az oktatási miniszter jogkörébe tartozó ismételt felülvizsgálatot kért. Az OM előterjesztése augusztus 17-ére készült el, a kinevezéseket a miniszterelnök úr szeptember 2-án írta alá, és Pokorni miniszter úr adta át szeptember 8-án. Az intézményi autonómiáról és az autonóm testületek döntésének tiszteletben tartásáról a képviselő úrral tökéletesen azonos véleményen vagyunk. Természetesen az új kormány is ennek szellemében kíván működni.
A jelenlegi főigazgatói kinevezések között azonban volt egy olyan eset, ahol a miniszterelnök úr az eljárás törvényessége mellett is szükségesnek tartotta a mérlegelést és a kinevezés elutasítását, mert úgy ítélte meg, hogy az ellentétes a demokratikus működés íratlan szabályaival, és jogszerűsége mellett is aggályos, mivel a döntés szinte kizárólag az egyik főiskola részvételével történt.
Ezek a körülmények indokolták a kinevezés elutasítását, mert ezáltal lehetőség nyílik az új eljárás lefolytatására, amelynek során először a tanács összetételét és működési rendjét kell a partnereknek tisztázni, az OM ezután fogja kiírni az új főigazgatói pályázatot.
Most - bár ezzel valószínűleg kifutok az időből - magáról erről az esetről nagyon röviden. Az Országgyűlés '98. január 1-jei határidővel egy új főiskolát hozott létre két korábbi főiskola integrációjával. Az MKM az átmeneti időszakra megbízott főigazgatót nevezett ki, akinek feladatait egyértelműen definiálta: az új SZMSZ kidolgozásának és főiskolai testületek megválasztásának koordinálása, és az átmeneti időszakban az intézmény paritásos alapon álló főiskolai tanácsának létrehozása.
Az oktatói és alkalmazotti körben a tanácstagok választása lezajlott, mindkét korábbi önálló intézmény 7-7 tagot delegált a húszfős tanácsba. A két hallgatói önkormányzat azonban eltérő álláspontot alakított ki a 6 fő hallgatói képviselői arányról. Az egyik intézmény ragaszkodott a 3-3 arányú megoszláshoz, a másik intézmény pedig a 4-2 arányt kívánta elérni. Ebből aztán az a paradox helyzet alakult ki, hogy az egyik intézmény 3, a másik pedig 4 hallgatót delegált a tanácsba.
Ebben a feszült helyzetben került sor a főiskolai tanács ülésére, ahol a tanács működési rendjének kidolgozása helyett azonnal napirendre tűzték a főigazgatói és gazdasági igazgatói pályázat véleményezését. Az ülésen az egyik főiskola képviselői tiltakoztak a delegálás módja miatt, majd miután a tanács működésével kapcsolatban megnyugtató garanciákat nem kaptak, az ülést elhagyták. Ezután az ottmaradók rögzítették a jelenlévők névsorát, és mivel húsz tanácstagból 11 volt jelen, a pályázatok véleményezését lebonyolították. Az ülés jegyzőkönyvének kivonata szerint szavazásra jogosult húsz fő, érvényes szavazat 11, ebből igen 11, nem 0. Ennyit tehát erről az egyedi esetről.
Azt gondolom, hogy mivel a felsőoktatásban '98. december 31-éig le kell zárulnia az integrációs megállapodásoknak, így ha ebben a folyamatban bármely intézmény érdekei olyan súlyosan sérülnének, mint a bemutatott esetben, ez a felsőoktatási intézményekben az integrációval kapcsolatban általános bizalmatlanságot keltene, és az egész folyamat megvalósíthatóságát is veszélyeztetné.
A miniszterelnöki döntés tehát azt az üzenetet közvetítette az intézmények felé, hogy a kormány az integrációs folyamatot fokozott figyelemmel kíséri, és a felsőoktatási intézmények autonómiája mellett az intézményen belüli közösségek autonómiáját is tiszteletben kívánja tartani.
Köszönöm figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
