KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A válasza részben megnyugtatott. Ha ugyanis felidézzük azokat a számokat, amelyek itt elhangzottak - több mint 700 millió végkielégítés nyolc embernek, ebből a bank vezérigazgatójának több mint 300 millió -, óhatatlanul felötlik az emberben a kérdés: de hát mit csináltak a tulajdonosok? Többek között az állam, hiszen az állam is tulajdonosa volt ennek az intézetnek! Mit csinált a Postabank állami tulajdonosa akkor, amikor tétlenül tűrte, hogy ilyen szerződések aláírásra kerülhessenek?
Ezért a válasznak az a része megnyugtató, hogy az új kormány, az előző szándékával megegyezően - tetteivel már nem, mert az előző kormány végkielégült, ugye (Derültség.), több vonatkozásban is (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) -, a végkielégítések rendszerét lezárja. Ez nagyon helyes.
Úgy gondolom azonban, azt a kérdést továbbra is fel kell tenni, mert az nyitott, hogy az állam mint az egyik tulajdonos, hogyan tűrhette el azt, hogy egyrészt 110 milliárd forint veszteség halmozódjon fel ebben a bankban, másrészt, hogy ilyen arcátlan - mert mondhatom ezt: arcátlan - szerződések kerüljenek aláírásra. Ezért úgy gondolom, hogy a parlamentben további interpellációk és vizsgálatok szükségesek ennek kiderítésére. A válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
