DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS
DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Itt a csomagban összerakott törvényjavaslatnak csupán a 3. §-ával szeretnék foglalkozni, ahhoz nyújtottam be módosító indítványt, amelyik a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállását érinti, és egy kicsit a felszólalási joggal való visszaélés, hogy itt a meggondolatlanul a teremben maradt képviselők türelmét igénybe kell vennem a szöveg terjedelmén túlmenő indokolással.
(18.00)
Felszólalásra ihlet az a tény, hogy a Szabadalmi Hivatal jogállásának tervezett megváltoztatása az indoklásban foglaltak ellenére szükségtelen, ellentétes a nemzetközi gyakorlattal és az európai uniós elvárásokkal. Érthetetlenül leértékeli a több mint százéves és eredményes múltra visszatekintő hivatalt.
Éppen ezért kényszerültem egy valójában köztes megoldást tartalmazó, az alkotmányügyi bizottság szinte egyhangú döntésével támogatott és remélhetőleg némi meggondolás után kormányzati támogatásban is részesülő felszólalást tenni - mert akkor még nem alakult ki a kormány végleges álláspontja, és ezért hangzott el az előterjesztő részéről a "nem". Tehát az említett ellentmondások feloldási szándéka az, ami erre a felszólalásra késztet.
A törvényjavaslat valójában a nem minisztériumi jogállású központi közigazgatási szervek továbbfejlesztésének, a közigazgatás korszerűsítésének szándékával többek között a Szabadalmi Hivatalt is országos hatáskörű szervből ágazati miniszter felügyelete alá tartozó központi hivatallá kívánja lefokozni, aminek az eredményeként a Szabadalmi Hivatal országos hatáskörű szerv helyett központi hivatalnak számítana, ami például a jogszabály-előkészítési jogosítványok elvesztését is eredményezné. A kormány által kijelölt miniszter nemcsak felügyelné, hanem irányítaná is a hivatalt. Az elnökét nem a miniszterelnök, hanem a miniszter nevezné ki és mentené fel. Az elnök automatikus besorolása államtitkáriról helyettes államtitkárira változna, hacsak külön kormánydöntéssel nem ítélik oda neki az államtitkári címet és az államtitkári juttatásokat.
Az indokolásban megfogalmazott szándékkal valójában teljesen ellentétes az a tény, hogy például többek között - ígérem, igyekszem rövidre fogni - egyáltalán a központi hivatal közjogi fogalma nem létezik; országos hatáskörű szerv létezik. Például hogy mennyire létezik, ha megnézik a tisztelt képviselőtársaim a törvényjavaslat 4. §-át, amely szintén azt mondja, hogy "a kormány által irányított országos hatáskörű szerv", ezt létező közjogi fogalomként ugyanaz a törvény, amely a 3. §-ból kilöki, a 4. §-ban megtartja. Tehát már ez önmagában egy ellentmondás.
Utána a gondokat súlyosbítja, amint mondtam, hogy nem tisztázott a központi hivatal közjogi fogalma és értelme. Ugyanakkor az országos hatáskörű szerv egy ismert közjogi kategória, és e státushoz számos jogkövetkezmény fűződik például a jogalkotásról szóló törvényben, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben. Azokat módosítani kellene ahhoz, hogy központi hivatallá váljon egy országos hatáskörű szerv.
Ha a tisztelt képviselőtársaim megnézik a törvény egyéb rendelkezéseit, soha nem látott és soha nem vett át a Magyar Szabadalmi Hivatal hatósági feladatokat, mert azokat ő látta el. A minisztérium ilyen hatáskörbe tartozó hatósági feladatokat soha nem látott el. Tehát az indoklásban ellentétes, hogy ezzel tehermentesítené a minisztériumot; eddig sem tehermentesítés céljából látta el.
Azután: hogy egy ágazati miniszter - hiszen a Szabadalmi Hivatal tevékenysége mindegyik tárca feladatkörét felöleli... Tehát akkor kinevezek egy ágazati minisztert, holott a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó hatósági és egyéb feladatokat is ellátott. De ami a Szabadalmi Hivatal eddigi tevékenységét és jogállását illeti, 1896 óta - több mint száz éve - szolgálja a magyar iparjogvédelem ügyét. Most már csak egy rövid történeti visszatekintés: 1920-ig Szabadalmi Hivatalként, 1920-49 között Szabadalmi Bíróságként látta el a feladatait. A tevékenységének a lényege a jogok engedélyezése és nyilvántartása, továbbá a megadott jogokkal kapcsolatos számtalan ügy. A nagyságrendet érzékelteti, hogy 1998-ban 41 193 szabadalmi bejelentés, 5437 nemzeti és 7605 nemzetközi védjegybejelentés érkezett. Az érvényben lévő szabadalmak száma meghaladja a 11 ezret, a lajstromozott hazai és nemzetközi védjegyeké pedig együttesen a 140 ezret. Ez a hatósági munka a bíróságokhoz hasonló függetlenséggel és garanciák mellett folyik.
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs is helye, mert országos hatáskörű szerv és önálló. Tehát a megváltoztatását csak a bíróságtól lehet és kell kérni. A függetlenségének még a látszatát is hátrányosan érintené, hogy a kormány alá rendelt, de önálló hatáskörrel rendelkező és a kijelölt miniszter által csupán felügyelt országos hatáskörű szervből a miniszter felelősségi körén belül működő központi hivatallá alakulna. A Szabadalmi Hivatal az érintett minisztériumokkal egyetértve képviseli a kormányt a Szellemi Tulajdon Világszervezetében, az Európai Szabadalmi Szervezetben, a Kereskedelmi Világszervezetben, tehát számtalan nemzetközi szervezetben, és a kormány képviselőjeként való fellépésének súlyát csökkentené a hivatal leértékelése.
Az iparjogvédelem legfontosabb nemzetközi dokumentuma az ipari tulajdon oltalmára 1883-ban létesült Párizsi Uniós Egyezmény - amelynek hazánk 1909 óta tagja -, amely külön előírja, hogy központi iparjogvédelmi hatóságot szervezzenek és működtessenek önálló hatáskörrel és független szervként. A Magyar Szabadalmi Hivatal önálló szervként történő működtetése az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak is előfeltétele. Harmonizálni kell, jogharmonizációs kötelezettség van! Ez pont szembemegy a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével, különösen arra tekintettel, hogy az Európai Unió számos dokumentumban elismerően értékelte a Magyar Szabadalmi Hivatal teljesítményét. A csatlakozási tárgyalások iparjogvédelmi tárgyú fordulójáról készült, tehát elég friss jelentésben az Európai Bizottság leszögezte, hogy Magyarország dicséretet érdemel a Magyar Szabadalmi Hivatalban folyó hatósági jogalkalmazó tevékenység minőségéért. Ilyen körülmények között ledegradálni a hatáskört, megszüntetni a függetlenséget, ágazati miniszter alá helyezni, ez teljesen indokolatlan, és ahogy elmondtam, ellentétes az elvárásokkal.
A törvényjavaslat 4. §-ához kapcsolódó megfontolások a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével kapcsolatban, a szabadalmi törvény módosítása nélkül, a miniszteri irányítás alá helyezés hiányában is teljes mértékben érvényesíthetők, ugyanis a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénynek éppen e paragrafusban található módosítása egyformán érintené a kormány által irányított országos hatáskörű szervek és a miniszter felelősségi körén belül működő központi közigazgatási szerv vezetőit. Éppen azért említettem, hogy köztes megoldást tartalmaz a módosító javaslat, mert a kormány irányít, és az elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Tehát megvan a kívánt kormányzati felügyelet, de megmarad az önálló hatáskör, amely szinte bíróságként is működteti a Szabadalmi Hivatalt. Hogy tudná ezt megcsinálni a függetlenség sérelmével egy ágazati miniszter felügyelete alá tartozóan?!
A legfontosabb érv az, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállásának hatályos szabályozása bevált; több mint száz éve nem okozott semmilyen zavart a központi közigazgatás működésében. A jelenlegi rendszer tehát működik, sőt jól és eredményesen működik. Tehát a törvényjavaslat indoklása nem szolgáltat érveket e működőképes rendszer megváltoztatása mellett. Úgy tűnik viszont, hogy a változással mindenki rosszul járna: a hivatal és ügyfelei éppúgy, mint a kormányzat.
(18.10)
Tehát valójában ez a felszólalásom az indokoltan csekély érdeklődést tanúsító képviselőtársaimmal szemben az előterjesztő felé szól, hogy azért meg kellene fontolni az elmondott érvek alapján, hogy a módosító javaslat elfogadása ezeknek a jogharmonizációs szempontoknak inkább megfelel, nem sérti a kormány felügyeleti jogkörét, a felügyeleti jogkör gyakorolható anélkül, hogy ágazati miniszter felügyelete alá vonnám és megnyirbálnám a hatáskörét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
