DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai országgyűlési politikai vitanap tárgya a kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság kormánya programjában meghatározta, hogy az ország biztonsági feltételeinek javítása érdekében a kormány átgondolt és következetes honvédelmi és haderőreformot fog végrehajtani. Ezen haderőreform keretébe illeszkedik a kormány azon szándéka, hogy átalakítja a sorkatonai, valamint a tartalékos állomány kiképzési és felkészítési rendszerét, miközben jelentősen növeli a szerződéses állomány arányát. A kormány ezzel összefüggő szándéka és tevékenysége szorosan kapcsolódik az Országgyűlés mai politikai vitanapjának témájához.
Bevezetőmben szeretném megemlíteni, hogy a hatályos alkotmány alapvető jogokról és kötelezettségekről szóló XII. fejezete alapvető állampolgári kötelezettségként deklarálja a haza védelmét, és előírja, hogy az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. Ezen alkotmányos kötelezettség a sorozott állományra épülő, reguláris rendszerű hadsereg kereteiben valósul meg.
Napjainkban, különösen hazánk NATO-csatlakozását megelőzően, de az utóbbi napokban is egyes SZDSZ-es képviselők ismét a politika előterébe állították ezen alkotmányos kötelezettség kérdését a sorkatonai szolgálat vonatkozásában. Az egyes vitafórumok, a médiában megjelent cikkek, hozzászólások esetenként az általános hadkötelezettséget a sorkatonai szolgálattal azonosították, illetve hazánk NATO-csatlakozását mintegy szembeállítják a sorkatonai szolgálat fenntartásának szükségességével.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség békelétszámának megközelítőleg fele, mintegy 26 ezer fő legénységi beosztás, amelyből ma nem sokkal több mint 5 ezer fő a szerződéses és 20 500 fő a sorkatona. A 9 hónapos szolgálati időt figyelembe véve évente mindegy 30 ezer fiatal kerül behívásra, és kap katonai kiképzést. Napjainkban ennek a 30 ezer fiatalnak a behívása sorkatonai szolgálatra egyes SZDSZ-es képviselők figyelmének a középpontjába került; a sorkatonai szolgálaton alapuló haderő szembeállítása az önkéntesekből, hivatásosokból és szerződésesekből álló hadsereggel hálás téma a veszteseknek, de a média számára is.
Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat kérdésében nemcsak politikailag, de szakmailag is alátámasztott vélemény alakulhasson ki, szükségesnek tartom röviden ismertetni a sorkatonai szolgálat intézményét, illetve ezen intézmény fenntartásának a nyugati demokráciákban kialakult gyakorlatát is.
Az általános hadkötelezettség, a polgári berendezkedésű államok honvédelmét alapvetően meghatározó, az írott alkotmány, alaptörvény keretein belül történő szabályozás a nagy francia forradalom óta jellemző állampolgári kötelezettség, kezdetben az európai államokban, majd az alkotmányos demokráciák más országaiban is. Így tehát az állampolgárokra, elsősorban a felnőtt férfilakosságra vonatkozó honvédelmi vagy hadkötelezettség több mint 200 éves múltra tekint vissza. A hadkötelezettség a XIX. században vált általánossá elsősorban Európában, illetve az európai kulturális örökségeket átvevő észak-amerikai államokban. A XX. század nagy háborúi szinte az egész világon, elsősorban a századfordulóra ipari nagyhatalmakká vált és a polgári átalakulásban szerepet játszó európai, amerikai és ázsiai országokban meghonosították az általános hadkötelezettséget, ezen túlmenően kialakult a polgári védelmi szolgálat minden felnőtt állampolgárra kötelező rendszere is.
Az általános hadkötelezettség lehetővé tette a hadseregek létszámának szinte korlátlan növelését, megfelelve az adott államhatalmi vagy védelmi törekvéseknek az állam gazdasági teherbírásának mértékében, illetve - több történelmi példa alapján - még a gazdasági lehetőségein is túlmenően. A XX. század utolsó negyedében a haditechnikai eszközök robbanásszerű, az informatikai forradalom hatását tükröző fejlődése által a technikailag és szervezetileg fejlett, a hadügyben élen járó hadseregek alkalmazási lehetőségei gyökeresen megváltoztak, rendkívüli mértékben megnövekedtek.
(9.10)
Ezen változások jelentős hatással voltak a hadseregek személyi állományára is, mindenekelőtt megnövekedett a technikailag magasan képzett, az átlagosnál műveltebb és hosszabb időre, több évre is szolgálatot vállaló személyi állomány iránti igény. Az ilyen katonai állomány iránti igényt a sorozáson alapuló kiegészítési rendszer már nehezen, illetve csak bizonyos kivételezésekkel - például csak a képzettebb hadkötelesek irányított behívása katonai szolgálatra - volt képes kielégíteni.
Amikor a kötelező sorkatonai szolgálat eltörléséről vagy fenntartásáról szóló érveket ütköztetjük, nem kerülhető meg a nemzetközi kitekintés a honvédelem katonai oldalának biztosítására hivatott haderőszerkezetre. A kelet-európai és a szovjet államszocialista rendszerek összeomlását követően a hadseregek nagyságrendjében, így létszámigényében is jelentős változások következtek be. Megszűnt az európai államok szembenállása, csökkent a békeidőben fenntartott haderők személyi állománya. Mindez erős ráhatást gyakorolt a nyugat-európai államok társadalmára, a sorkatonai szolgálatot illetően. A hagyományos kötelező katonai szolgálatot olyan aktuális társadalmi igények kérdőjelezték meg, mint a kötelező sorkatonai szolgálat intézményének alacsonyabb társadalmi elfogadottsága; az új európai biztonsági rendszer, a nemzetközi szervezetek - ENSZ, EBESZ, NATO - által megkívánt katonai feladatok; a válságkezelő, békefenntartó és béketeremtő műveletek nem igénylik a nagy létszámú hadseregeket, viszont nem hajthatók végre a néhány hónap alatt kiképzett sorkatonákkal; a haditechnikai eszközök fejlődése, azok szakszerű használata, üzemeltetése magasan képzett, jól kiképzett katonaállományt igényel; a rendelkezésre álló humán erőforrások hatékonyabb kihasználása; a személyes érdekeltség alapján hosszabb időszakon keresztül szolgálatot teljesítő katonaállomány kialakítása.
A kötelező sorkatonai szolgálattal kapcsolatos társadalmi vélemények és nézetek egy új társadalmi paradoxont vetettek fel: "a társadalom védelmének széles körű biztosítása a védelemben való szűk körű, önkéntes részvétel mellett" elvének dilemmáját. Ennek feloldása még az évszázados polgári demokrácia múltjára visszatekintő államokban sem valósult meg. Az euro-atlanti térség országai a védelem szükségletével és az abban való részvétellel kapcsolatos változásokra reagálva az elmúlt években háromféle gyakorlatot valósítottak meg. Egyrészt elkötelezték magukat az önkéntes hadsereg fenntartása mellett. Volt olyan gyakorlat, ahol megkezdték az áttérést egy önkéntes hadsereg létrehozására, tehát az átmenet időszakát élik, és vannak olyan országok, amelyek ragaszkodnak a bevált, tradicionális haderő-szervezési koncepcióhoz.
Az önkéntes vagy sorozott haderővel kapcsolatos területen az egyes NATO-tagállamok hadseregeire napjainkban az alábbi ismérvek jellemzők:
Általános érvényességgel bír, hogy valamennyi haderővel rendelkező NATO országban az állampolgárok alkotmányos kötelessége az általános hadkötelezettség, kivételt képez Izland, amely nem rendelkezik hadsereggel. Önkéntes haderővel, más szóhasználattal professzionális hivatásos hadsereggel 6 NATO tagország rendelkezik: az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium és Luxemburg. A keretrendszerű haderő valamilyen nemzeti sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő változata létezik a további 12, közöttük az újólag csatlakozó három NATO-országban. A sorkatonai szolgálat különböző feltételek mellett 4-től 24 hónapig terjed. A legrövidebb sorkatonai szolgálat - 4 hónap - Dániában van, a leghosszabb a 24 hónapos sorkatonai szolgálat lehetősége. A 12 tagállamból háromban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban 10 hónap; 4 tagállamban, Norvégiában, Spanyolországban, Csehországban és Lengyelországban pedig 12 hónapig terjedő sorkatonai szolgálat van érvényben. Az átlagnak tekinthető 12 hónapos sorkatonai szolgálatnál többet csak Törökországban - 18 hónap - és Görögországban - 19 hónap - kell letölteniük a sorkötelezetteknek. A NATO ezen tagállamai közül Portugália és Görögország a haditengerészetnél és a légierőnél hosszabb időtartamú sorkatonai szolgálatra tart igényt, míg Németország és Franciaország lehetővé teszi, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő hosszabbítást kérhessen.
Megállapítható, hogy a Magyar Köztársaság hadköteles állampolgárainak 9 hónapig terjedő sorkatonai szolgálati kötelezettsége a tagországok átlaga alatt marad. Ugyanakkor a hazánkkal szomszédos államokban 7-től 18 hónapig kell sorkatonai szolgálatot teljesíteni. Tehát ennek alapján az állampolgárok alkotmányos jogaival kapcsolatosan kijelenthető, hogy a modern országokban, mind az európai, mind az észak-amerikai kontinens országaiban, így a hazánkkal szomszédos államokban, valamint a NATO-tagországokban is az általános hadkötelezettség nem került eltörlésre. Ezekben az országokban a sorkatonai szolgálati idő 6 és 18 hónap között van. Hat hónapos sorkatonai szolgálati idő egyedül Finnországban van, ugyanakkor néhány államban, így az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban is hosszú előkészítési folyamatot követően az általános hadkötelezettség fenntartása mellett tértek át, illetve a mostani időszakban térnek át a hivatásos és szerződéses állománnyal feltöltött békeidőszaki professzionális haderőre, azaz a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésére.
A Magyar Köztársaság kormányának programja nem irányozza elő a hadkötelezettség megszüntetését, azonban a kormányzati ciklus végéig a 6 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetését tűzi ki célul, a sorkatonai, valamint a tartalékos kiképzési és felkészítési rendszer felülvizsgálatával egyidejűleg. A kormány programja összhangban áll a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. számú, VII. hó 6-án hozott országgyűlési határozattal, amely hosszú távon 2005-ig irányozza elő a reguláris rendszer átalakítását az egyes önkéntes és sorozott haderőrendszerre. Ez a feladat az önkéntes állomány arányának növelésén túl a sorkötelezettség fenntartása nélkül nem valósítható meg.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság NATO csatlakozását követően annyiban változott meg biztonsági helyzetünk, hogy egy szövetségi rendszer részeként számíthatunk annak biztonsági garanciáira, az ország fegyveres védelme azonban alapvetően továbbra is a magyar fegyveres erők feladata.
(9.20)
A Magyar Köztársaság biztonsági és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. számú, XII. 29-én meghozott országgyűlési határozata alapján a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek szervezeti és hadrendi struktúráját, létszámát, belső állományarányait, fegyverzetét és felszerelését a várható, reális veszélytényezőknek, az ország védelmi szükségleteinek, a szövetségben vállalt kötelezettségeknek, valamint az anyagi-pénzügyi erőforrásoknak megfelelően, a szövetséggel egyeztetve alakítja ki.
Az Országgyűlés által jóváhagyott alapelvek tükrözik az ország biztonsági helyzetében beállt változást, ugyanakkor továbbra is kinyilvánítják, hogy az ország függetlenségének, szuverén államiságának és területi épségének szavatolása területén meghatározott szerepe van a védelem katonai feladatait ellátni képes fegyveres erőknek, amely fegyveres erők részére a katonai védelmi feladatok ellátásához szükséges személyi feltöltés feltételeit a kormánynak mindenkor biztosítania kell.
A sorkatonai szolgálat általános hadkötelezettségből eredő fenntartását szükségessé teszi, hogy az Országgyűlés által meghatározott létszámú és fegyverzetű haderőt veszélyeztetettségi helyzetben a háborús létszámra ki kell egészíteni. A reguláris haderőszervezés alapján felépülő honvédségünk kiegészítési rendszere illeszkedik a haderőstruktúrához, ha a haderőstruktúra megváltoztatása szükségszerűen maga után vonná a kiegészítési rendszer alapjaiban új elvekre épülő megváltoztatásának követelményeit is.
A honvédség hadiállományra történő kiegészítése a sorkatonai szolgálaton alapuló tartalékos kiképzési rend fenntartása nélkül csak akkor lenne lehetséges, ha elegendő önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló és korábban már kiképzett állomány állna rendelkezésre. Ez társadalmi közakarat esetén is mintegy 10-15 évet igényelne a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését követően.
Szeretném kijelenteni, hogy magam a sorkatonai szolgálat rendszerének hosszabb távon történő átalakítását tartom megvalósíthatónak, egyetértve mindamellett azokkal a szakemberekkel, akik szerint fokozni kell a hadsereg önkéntes jellegét. Sem a jelen körülmények között és a közeli jövőben sem látom biztosítottnak a tisztán önkéntesekből álló haderő létrehozásának feltételeit. Hozzáteszem, nem látom biztosítottnak annak gazdasági és társadalmi előfeltételeit sem, mert nagyon sok pénz kell mindehhez.
A sorkatonai szolgálatra történő kiválasztást egy elismerten eurokonform sorozási rendszer működtetésével végezzük. A sorkötelesek katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása polgári orvosok, polgári egészségügyi intézetek igénybevételével, behívásuk megtervezése érdekeik, többek között tanulmányaik, szakképzettségük, családi, munkahelyi körülményeik messzemenő figyelembevételével történik, melyhez kikérjük és figyelembe vesszük az illetékes önkormányzat véleményét, javaslatait is. Elmondhatom, hogy a sorozás, a katonai szolgálatra történő kiválasztás, a fellebbezés, a másodfokú eljárás biztosítása során a civil kontroll is érvényesül.
Azoknak a fiataloknak, akik nem kívánnak fegyveres katonai szolgálatot teljesíteni, lehetőségük van helyette fegyver nélküli, illetve polgári szolgálatot választani, amelyeket mi a fegyveres szolgálattal egyenértékűnek fogadunk el. A fegyver nélküli szolgálatot választók száma elenyésző, évente néhány tíz főre tehető. A jelentkezés elbírálása, a szolgálat letöltése a polgári szféra hatás- és felelősségi körében történik. A sorkatonai szolgálattal kapcsolatban azonban a kötelezettségek mellett más területeket is szeretnénk kiemelni.
A sorköteleseknek hosszabb ideje lehetőségük van a honvédelmi szakelőképzés keretében gépkocsi-vezetői jogosítvány, ezáltal a polgári életben is hasznosítható szakmai tudás megszerzésére, melynek során a képzési költség nagyobbik hányadát a honvédség fedezi. Sok munkanélküli fiatal, statisztikák szerint a bevonulók körülbelül tíz százaléka maga kéri a soron kívüli behívást, ilyenformán a sorkatonai szolgálat a munkanélküliség kezelésének az egyik eszköze is - sajnos. Sok fiatal kap olyan katonai kiképzést, szerez olyan ismereteket, amelyeket a polgári életben is hasznosíthat. És akkor még nem beszéltünk a sorkatonai szolgálat szerepéről a felnőtté válásban, a hazafiságra nevelésben, a közösségi érzések kialakításában.
A szolgálati idő kilenc hónapra csökkentésével új kiképzési rendszer kezdődött, amelyben a katonák a sorkatonai idő harmadát a kiképzésre szakosodott kiképzőközpontokban töltik le, megtanulva mindazt, ami a katonamesterség alapjaihoz szükséges. A kiképzőközpontok a tapasztalatok alapján eredményesen biztosítják a sorkatonák felkészítését a különböző szakbeosztások ellátására, illetve a későbbi tartalékos beosztásokra.
Nem szabad megfeledkeznünk egy másik fontos tényezőről sem, nevezetesen arról, hogy az ország védelméhez szükséges haderő kétharmadának felállítása ma még tartalékosok mozgósításával valósul meg, amelyhez a megfelelő számú kiképzett állományt éppen a sorkatonai szolgálat biztosítja. A sorkatonai szolgálat nélküli, önkéntes haderő azonban ugyanígy önkéntes tartalékosokat is igényel, hiszen a tényleges szolgálatból kiváltak létszáma nem fedezi a hadsereg mozgósítási szükségletét. A tartalékos szolgálatot anyagi és más előnyökért vállaló önkéntesek juttatásai, kiképzési és folyamatos továbbképzési költségei egyáltalán nem jelentéktelenek.
A sorkatonai szolgálat eltörlésének az egyik legfőbb veszélye abban rejlik, hogy nincs garancia arra, hogy az állampolgárok megfelelő létszámban vállalnának önkéntes katonai szolgálatot, tisztelt Országgyűlés. Ez utóbbi csak úgy érhető el, ha a munkaerőpiacon versenyképes helyzet jön létre a szerződéses és a hivatásos állomány számára. Ettől még nagyon messze vagyunk! Az önkéntes katonai szolgálat ugyanis csak akkor jelenthet vonzó alternatívát az állampolgárok számára, ha ajánlatai a bérezés, a juttatások, a munkakörülmények terén versenyképesek a polgári szféra ajánlataival - nem a versenyszféra, hanem csak a polgári szféra ajánlataival.
A sorkatonai szolgálat megszüntetése feltételezi, hogy a társadalom és a hadsereg olyan motivációs rendszert képes működtetni, ahol a katonai szolgálatra jelentkezőknek megéri annak vállalása. Csak így érhető el, hogy a katonai szolgálat nem kényszerű teher, hanem megélhetési forrás az azt választó állampolgárok számára.
A sorkatonai szolgálat eltörlésének másik veszélye abban rejlik, hogy a hadseregből kiváló hivatásos és szerződéses állománnyal nem képződik megfelelő létszámú tartalékos állomány. Márpedig a Magyar Honvédség csak úgy képes védelmi feladatainak végrehajtására, ha rendelkezésre áll a megfelelő létszámú és kiképzett tartalékos állomány.
A sorkatonai szolgálat eltörlése a hivatásos és szerződéses állomány biztosítása mellett az önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetését is feltételezi, ami a fentiekben felvetett problémákat csak erősíti. A sorkatonai szolgálat eltörlése tehát csak a magyar hadsereg hadrafoghatóságát, alkalmazhatósági készségét messzemenően figyelembe vevő feltételek megléte esetén valósítható meg.
A jelenlegi elgondolások szerint a szerződéses állomány létszámát évente mintegy ezer fővel tervezzük növelni.
(9.30)
Így a szükséges létszám elérése mintegy 10-15 év alatt realizálható, amennyiben más feltételek is biztosítottak. A fentiekben vázoltak végrehajtása során figyelembe kell venni, hogy a döntést követő időszakban úgynevezett vegyes állományú hadsereg működtetése szükséges, tehát egyidejűleg szerződéses, illetve sorállományú katonák is részt vesznek a hadsereg működtetésében.
Tisztelt Országgyűlés! Az ország haderejének béke- és háborús nagyságrendje a haderőfejlesztés egyik kulcskérdése. A haderő nagyságrendjének meghatározása minden ország politikai, gazdasági és katonai életében a legvitatottabb problémakörök egyike. Ebben a kérdéskörben élesen ütköznek a bel- és külpolitikai orientációk ellentmondásai, de a pénzügyi-gazdasági érdekek, valamint a hadsereg sajátos érdekei is. A haderőfejlesztés és -fenntartás legfontosabb makroszintű keretét a GDP-ből a honvédelemre biztosított rész határozza meg.
A társadalmi össztermék védelemre fordított aránya az ország védelempolitikai orientációját is tükrözi. A szakértők az ország biztonsága szempontjából a következő arányokat tartják meghatározónak: alapvetően ha a külső garanciákra alapozza egy ország a védelmét, akkor a GDP védelemre fordított aránya nem haladja meg az 1,5-1,6 százalékát. Ha külső garanciákra és megfelelő saját fegyveres erőre alapozza a védelmét, a GDP védelemre fordított aránya ebben az esetben 1,5-3 százalék. Ha alapvetően saját fegyveres erőre alapozza a védelmét, akkor a GDP védelemre fordított aránya a 3 százalékot is tartósan meghaladja.
Az önkéntes katonai szolgálat bevezetése lehetőségeinek értékelésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a NATO-tagországoknak csak az egyharmada tért át az önkéntes katonai szolgálaton alapuló haderőre, és mindössze három tagállam folytatja az áttérést. A többi NATO-tagállamban továbbra is előnyben részesítik az általános hadkötelezettségen alapuló, a sorkatonai szolgálati kötelezettséget is magában foglaló haderő-szervezési elvet, megfelelve a nemzeti sajátosságoknak, a gazdasági-társadalmi előfeltételeknek és természetesen figyelembe véve az egyén katonai szolgálathoz való viszonyát is.
A honvéd vezérkar az önkéntes katonai szolgálat bevezetése lehetőségeinek vizsgálata során megállapította a következőket: amennyiben a sorkatonai szolgálat eltörlésre kerül, úgy a jelenleg sorkatonákkal feltöltött egységek megfelelő számú önkéntes jelentkező hiányában működésképtelenné válnak, ezáltal hiányozni fognak a békehadrendből, mivel a honvédség hadra fogható katonai szervezeteit csupán a szerződéses állománnyal feltöltött egységek képeznék. Hiányozni fog a katonai objektumok fenntartásához, őrzés-védelmi feladatok ellátásához, a nagyobb méretű természeti katasztrófák következményének felszámolásához szükséges állomány is. A sorkatonai szolgálat akár időleges szüneteltetése esetén is zavarok keletkeznének a honvédség egészének működtetésében, egy behívási ciklus elmaradása esetén 9 hónapig a sorállomány 50 százaléka fog csak rendelkezésre állni, és csak 4 behívási ciklus után áll helyre az eredeti állapot. A több ciklusra terjedő szüneteltetés pedig nem biztosítja a megfelelő tartalékos képzést.
A sorkatonai szolgálat teljes eltörlése és a kizárólag önkéntes haderőszervezet bevezetését követően nem fog képződni a háborús hadrendnek megfelelő létszámú tartalékos állomány, illetve tovább romlik a meglévő tartalékos állomány kiképzettségi szintje. A honvéd vezérkar szakértői az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének vizsgálata során olyan következtetésre jutottak, hogy az általános hadkötelezettség részét képező szolgálatteljesítési, sorkatonai szolgálatkötelezettség akár időleges vagy teljes felfüggesztése hátrányosan hatna a honvédség hadrafoghatóságára, alkalmazási készségére, megbénítaná annak működését.
Ugyanakkor a haderő létszámának csökkenési tendenciáit figyelembe véve, illetve a kiképzendő sorállomány arányát a szükségletek oldaláról vizsgálva megállapítható, hogy az önkéntes katonai szolgálat bevezetése hosszú távon 15-20 éven belül megkerülhetetlen. Az önkéntes katonai szolgálat hazai bevezetésének előnyei megegyeznek az európai és a NATO-országok korábban már ismertetett tapasztalataival. A legfőbb előnyének az tűnik, hogy a katonai szolgálat teljesítése nem kényszerű teher az állampolgároknak, azt önként, térítés ellenében vállalják.
Az önkéntes haderőre történő átállás ugyanakkor további, már jelenleg is érzékelhető problémákat is előidéz. A hazai viszonyok között a katonai szakemberek a legfőbb veszélynek az alábbiakat tartják:
Nem garantálható a megfelelő létszámban történő szolgálatvállalás az állampolgárok részéről. A szerződéses katonai szolgálatot vállalókkal kapcsolatos hazai tapasztalatok arra utalnak, hogy a szerződéses katonai szolgálat nem vonzó a potenciálisan érintettek részére. A honvédségi szervezetek a rendelkezésükre álló 5330 rendszeresített szerződéses helyet sem képesek betölteni, ugyanis jelenleg mindössze 4305 fő a meglévő szerződéses állomány, amely 80 százalékos feltöltöttséget jelent. A szerződéses állományba zömében olyanok jelentkeznek, akik képtelenek polgári munkaerőpiacon elhelyezkedni. Hasonlóképpen gondot jelent a meglévő szerződéses állomány magas fluktuációja, amely újbóli kiképzési igényeket jelent a katonai szervezetek részére. Még elegendő számú szolgálatot vállaló esetén sem biztosítható a honvédség háborús szükségleteinek tartalékos állománya.
Az is figyelembe veendő szempont, hogy az önkéntes katonai szolgálat bevezetése esetén a hadkiegészítési rendszer teljes egészét át kell alakítani, amelynek rövid távon sem a pénzügyi, gazdasági, sem egyéb feltételei nem teremthetők meg. Az állampolgárok részére vonzóvá kell tenni ugyanakkor az önkéntes katonai szolgálatot, a társadalmilag elvárt megfelelő jövedelmi szint, illetmény és szociális juttatások biztosításával.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az ország védelme, a honvédséggel szemben támasztott társadalmi igények és törvényi kötelezettségek indokolják a kötelező sorkatonai szolgálat fenntartását, ugyanis az Országgyűlés által meghatározott békelétszámú és fegyverzetű, keretrendszerű reguláris haderőt az ország veszélyeztetettségi helyzetében háborús létszámra ki kell egészíteni, ami csak megfelelő számú és kiképzett tartalékos állomány megléte esetén biztosítható.
Mindezek alapján a kötelező sorkatonai szolgálat felváltását önkéntes és hivatásos katonák által teljesített szolgálattal ma még nem tartom időszerűnek. A kormány nem zárkózik el ennek vizsgálatától, azonban azt is tudja, hogy az ország biztonsága szempontjából meghatározó az a tény, hogy a jelenleg működő, sorozáson alapuló reguláris haderőrendszert csak akkor válthatja fel egy új, akár a célul kitűzött önkéntes haderőrendszer, ha annak minden feltételét biztosítják. Ehhez az új rendszerhez az út a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiben is célkitűzésként szereplő vegyes rendszerű haderő kialakításán keresztül vezet. Ez utóbbinak a megvalósítása hosszú éveket vesz igénybe.
Az elmondottak alapján a kormány nevében ismételten szeretném kihangsúlyozni, hogy a sorkatonai szolgálat 2002-ig történő megszüntetésének feltételei az ország biztonságának veszélyeztetése nélkül nem biztosíthatók. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, ne feledjék a több, mint 150 évvel ezelőtt elmondottakat: "A haza minden előtt."
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
