KOSZORÚS LÁSZLÓ
KOSZORÚS LÁSZLÓ
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérünk a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására, illetve együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvény módosítására, érdemes, mint ahogy a múlt héten is, egy-két szót szólni a fogyasztóvédelem jelenlegi helyzetéről.
(16.00)
Mint ahogy már említettem, a magyar fogyasztóvédelmi rendszer igen bonyolult, ahol a fogyasztók védelme sok hatóság feladatkörében szerepet kap. A fogyasztóvédelem eszközrendszere az Európai Unióba való belépéssel folyamatosan EU-konformmá vált, míg Magyarországon az intézményrendszer semmit sem változott.
Tavaly egy publikációban jelent meg, hogy a magyar állami fogyasztóvédelem területén 15 hatóság rendelkezik fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörrel. A jelenlegi helyzetet az bonyolítja, hogy ez a 15 hatóság 9 minisztérium felügyelete alá tartozik. Nehezíti a hatáskörök elkülönítését és az intézményrendszer elérhetőségét az Európai Unióban meglévőkhöz képest, hogy a fogyasztóvédelem és a piacfelügyeleti kategóriák keverednek. Ez a két fogalom az Unióban szétválik, míg nálunk, főleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek mint általános fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatáskörében nem különülnek el. A fogyasztóvédelmi jogkörökkel felruházott hatóságok egy része között párhuzamos hatáskörök, átfedések jelentették, illetve jelentik a problémát. Ez az élelmiszer-ellenőrzés területén talán a legjellemzőbb. Egy egyszerű példa: a boltokban a fagyasztott hús minőségét az ÁNTSZ ellenőrzi, míg ugyanabban a boltban a fagyasztott hús állagát, hogy pontosan hogyan tárolják, illetve milyen formában, azt viszont a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Az ÁNTSZ ellenőrzi többek között a tejtermékek, illetve a pékáruk minőségét a boltokban, míg a tárolását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.
El kell kezdeni segíteni ezért a magyar fogyasztóügyi politikát abban, hogy széles körben tudja a magyar fogyasztók egészségét, biztonságát és gazdasági érdekeit védeni, a szükséges információhoz való hozzájutást pedig elősegíteni. Sajnos a jelenlegi szocialista-liberális vezetés nem tesz sok mindent a fogyasztók érdekében, annak ellenére, hogy hangzatos ígéretekből - mint nagyon sok más területen - itt is elhangzott vagy egy tucat. Hála a jóistennek - mint ahogy már a múlt héten is említettem -, akkor nem volt kampányidőszak, így mindenki, minden magyar állampolgár megtalálhatja az 1012/2003. kormányhatározatban azokat a célokat, amiket 2003 és 2006 között kellett volna elérni annak érdekében, hogy a fogyasztók biztonságban érezhessék magukat vásárlásaik után. A kormányhatározatban a feladatok teljesítési dátuma 2006. december 31-e volt, tehát két hónappal ezelőtt lejárt ez a határidő.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük a mérleget két hónappal a teljesítés után! A kormányhatározat mellékletében a következő áll: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létszámának 75 fővel történő növelése az elkövetkezendő három évben. Ez 2003-ban hangzott el. A valóság: a létszám nemhogy nőtt volna, csökkentették. A területi felügyelőség létszámának 200 fővel történő növelése. Mi valósult meg 2003 és 2006 között? A valóság: a létszám csökkent, Magyarországon összesen 225-en dolgoznak a fogyasztóvédelem területén. A békéltető testületek nagyobb publicitásának elősegítése és hatékonyabb működésének segítése. Mi a valóság? Magukra vannak hagyva a békéltető testületek. Itt megjegyezném, hogy azt nem gondolhatja egyetlen felelős politikus sem komolyan, hogy megyénként éves szinten 2-3 millió forintból lehet működtetni a fogyasztók védelmével foglalkozó testületet. Továbbá: a fogyasztói szervezetek normatív támogatásának növelése. A valóság: a költségvetésben ad hoc jelleggel támogatják ezeket a civil szervezeteket, tehát nem lehet azt mondani, hogy a normatív támogatások növekednének, hiszen nincsen normatív támogatás.
Jogosan merül tehát föl a kérdés, hogy a minisztérium, illetve a kormányzat mit tesz ezen problémák feloldása érdekében. A problémák ellenére bizonyára mindenki tudja, hogy az Európai Unió centrumában az élelmiszer-biztonság áll, amelynek egyik szlogenje szerint az igazi élelmiszer-biztonság a szántóföldtől az ebédlőasztalig tart. De nézzük, hogyan is működik ez Magyarországon! A 302/2005. kormányrendelet a hatósági élelmiszer-ellenőrzés rendjéről szól. Leírja az élelmiszer-ellenőrző hatóságok feladatait; ilyen az ÁNTSZ, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és növényvédelmi hatóság.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy lehet az, hogy a rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörénél nem ír élelmiszer-biztonsági vizsgálatokról, és például az élelmiszerek fogyaszthatóságának ellenőrzéséről sem szól? Kijelenthetjük, hogy az élelmiszeriparban ténykedő cégeket minimum négy ellenőrzéssel foglalkozó hivatal ellenőrzi, és élelmiszer-biztonsági vizsgálatuk és az élelmiszer fogyaszthatósága pedig nem kritérium? Mi abban a logika, ha megnézzük az élelmiszeriparban dolgozók mindennapjait, hiszen ahogy az egyik ellenőrző hatóság kimegy a bolt bejáratán, már jöhet is a következő, a négy közül az egyik? Miért nem gondolkodunk el azon, hogy hogyan lehet ésszerűbben ténykedni a fogyasztóvédelem területén, nem saját érdekeink miatt, hanem a fogyasztók érdekében?
Tisztelt Ház! A feketeleves viszont csak most következett a szakma számára, a kormányhatározat lejárta után. A megszorítások ellenére természetesen mindannyian örülünk annak, hogy sikerült ismét és folyamatosan az ellenőrző testületek szakembereinek bebizonyítani, hogy fontos munkát végeznek, amikor sorozatosan az elmúlt időszakban is több tonna romlott vagy hamisított árut vontak ki a forgalomból. (Gőgös Zoltán közbeszól.) A szakma számára viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat ennek ellenére mostohagyermekként kezeli az ellenőrző szerveket, még annak ellenére is, hogy elengedhetetlen a munkájuk - köszönöm, hogy miniszter úr egyébként ezzel egyetért. A kormány reformintézkedésének köszönhetően a szocialisták által a parlamentben sokszor hangoztatott Új Magyarország elképzelés keretén belül idén több mint 1800 ellenőrzéssel foglalkozó szakembert fognak elküldeni az ÁNTSZ-től, a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségektől, a környezetvédelmi felügyelőségtől, és sorolhatnám a hatóságokat, amelyektől elbocsátásra kerülnek szakemberek. Ezek után jogosan merül fel a kérdést: ki fogja majd megvédeni a vásárlókat az esetleges ételmérgezéstől, a selejtes termékektől, ki fogja ellenőrizni a törvény által előírt higiéniai szabályokat?
Tisztelt Ház! 2006 a fogyasztóvédelemben a rádöbbenés éve volt. Azért is volt ez a rádöbbenés éve, hiszen soha nem látott mennyiségben láttak napvilágot olyan termékek, amelyek súlyosan károsítják családok százezreinek egészségét. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek, illetve az élelmiszeripar által előállított termékek olyan speciális termékek, amelyek egy esetleges visszaélés esetén komoly, széles körű közegészségügyi problémát okozhatnak, indokolt lett volna, hogy az élelmiszeriparban a fogyasztó magasabb szintű törvényi védelemben részesüljön.
Ebből kifolyólag a Fidesz javaslatot tett le a parlament asztalára, miszerint módosítsuk a büntető törvénykönyvet, és ezt sürgősségi eljárásban tárgyaljuk meg. Egy egyszerű példával hadd indokoljam ezt, mint ahogy tettem a büntető törvénykönyv szigorításával kapcsolatosan is. Ha ma Magyarországon valaki pálinkát főz, és nem fizet be egy megadott mennyiség után 200 ezer forint jövedéki adót, akkor 1-3 évig terjedő szabadságvesztéssel néz szembe. Ha egy kicsivel nagyobb mennyiséget főz, és 2 millió forint jövedéki adót nem fizet be, akkor 1-5 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Ellenben, aki hetente 5-6 kamionnyi, lejárt szavatosságú élelmiszert címkéz át, és helyez tudatosan forgalomba, maximum három év börtönbüntetésre kell hogy számítson, de az esetek túlnyomó többségében pénzbüntetéssel sújtották ezeket a maffiamódszerekkel ténykedő cégeket.
Az aránytalanságot ezen példa alapján mindenki jól érzékelheti, ennek ellenére sajnos a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja együttesen nyomta meg a nem gombot szabad demokrata képviselőtársaival. A büntető törvénykönyv módosításának célja pedig világosan az lett volna, hogy a büntetési tételek felemelésével a jövőben megelőzze a Törökbálinton talált, átcímkézett termékekhez hasonló bűncselekmények elkövetését.
A T/1745. számú törvényjavaslatot elfogadjuk természetesen, hiszen csak az európai uniós jogi kötelezettségnek teszünk eleget, de mint ahogy az előbb is elmondtam, ma Magyarországon még jóindulattal sem lehet fogyasztóvédelemről beszélni. Úgy gondolom, az emberek egészsége nem politikai kérdés, ezért kérem a szocialista, illetve a szabad demokrata képviselőtársaimat, hogy a jövőben, amikor a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdéseket tárgyalják, mindig ez legyen fő vezérlőelvként előttük.
Köszönöm a lehetőséget, köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
