VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Reggel 8 óra óta tart az adótörvények vitája. Akik itt voltunk az ülésteremben, és hallottuk az expozét, a bizottsági véleményeket, a kisebbségi és többségi véleményeket, vagy éppen azok a polgárok, akik a televízión vagy éppen a rádión keresztül figyelték ezt a vitát, joggal tehetik most fel a kérdést körülbelül jó két és fél óra vita után, hogy kinek higgyenek. Hiszen pró és kontra hangzottak el érvek: az adótörvények módosítása kapcsán csökken az adóteher, nő az adóteher. Hallhatták, hogy a bizottságok is megosztottak voltak ebben a kérdésben, hiszen a parlament mezőgazdasági bizottsága, önkormányzati bizottsága vagy éppen a turisztikai bizottság még általános vitára alkalmatlannak találta ezt az előterjesztést, tehát még vitára sem alkalmasnak.
Nyilván a nézőnek nincs könnyű dolga, hiszen ezek az érvek az elmúlt két és fél órában akár pró, akár kontra igazolták az adócsökkentés vagy adóemelés tényét. Nos, én is ezzel szeretném kezdeni, tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon kinek higgyünk: Veres Jánosnak, Gyurcsány Ferencnek vagy azoknak a szakértőknek, kutatóknak, vállalkozói érdekképviseleteknek, akik erről az adótörvény-módosításról elég világos és határozott álláspontokat mondtak.
Szeretnék néhány állítást idézni, hiszen talán nem haszontalan felidézni, hogy az adókoncepció bejelentésekor, majd aztán az adótörvények publikálásakor milyen álláspontok hangzottak el. A szakértők, elemzők a következő szavakkal minősítették ezt a törvénymódosítást: maszatolás, tili-toli akció. Aztán elhangzott, hogy bonyolultabb adórendszer lesz ennek hatására. Az egyik internetes lap gazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány a bolondját járatja velünk. Tehát elég határozott és elég sarkos álláspontok hangzottak el az adómódosítás kapcsán.
Idézhetem az MSZP volt pénzügyminiszterének, Bokros Lajosnak is a véleményét szó szerint: “Ráolvasással nem indul meg a felzárkózás és a gazdasági növekedés. A gazdaság fehéredése akkor indulhat meg, ha jó minőségűek lesznek a közszolgáltatások, ha az állam működése kevesebbe kerül, ha nem lopják el a pénzek olyan nagy részét, mint ami manapság történik.” Nos, hát Bokros úr már csak ismeri a volt kollégáit, és tudja jól, hogy bizony az MSZP-kormányok időszakában a kormányzás egy nehéz műfaj, sok minden megtörténik.
De visszatérve a lényegre, én is azt gondolom, hogy azok a szavak, amelyek arról szólnak, hogy minden változatlan, amelyek arról szólnak, hogy akár a hazai vállalkozók, akár a külföldi vállalkozók, befektetők csalódással fogadták ezeket a bejelentéseket, ezek megfelelnek a valóságnak. Igen, mi is csalódással tapasztaltuk, hogy ahhoz képest, amit az elmúlt hónapokban ígértek adómódosítás címszó alatt, nagyon kevés történt. Ha a néző is felteszi ezt a kérdést, hogy kinek higgyen, Gyurcsány Ferencnek, Veres Jánosnak vagy éppen a jegybank elnökének, szeretném ideidézni a jegybank elnökének a véleményét, aki elég világosan megfogalmazott két állítást; egyrészt hogy egy kicsit mindenki kevésbé fog jól élni a következő évben, másrészt pedig egy konferencián úgy fogalmazott, hogy zsákutcában van a magyar gazdaság, a kormány sajnos nem találja a dinamikus fejlődéshez vezető utat, amit viszont akar, az nem oda vezet.
Én jobban hiszek egy picit a jegybankelnök úr állításának, mint a miniszterelnöknek, annál is inkább, mert amikor az adótörvényekről beszélünk, ezekről a módosításokról beszélünk, akkor nem árt azt is felidézni, hogy vajon hogyan jutottunk ide. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az elmúlt hónapokban mit ígért nekünk? 2008. február 8-án arról beszélt nekünk, hogy körülbelül 200 milliárd forinttal egészen biztosan csökkenteni lehet az adóterheket - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök februárban. Aztán február végén már rálicitált saját állítására is: a Magyar Tudományos Akadémián arról beszélt, hogy nem 200, hanem 250 milliárd forinttal lehet majd csökkenteni az adóterheket.
Majd aztán eljött a nyár, a miniszterelnök úr többet ért rá a blogjában foglalkozni adókérdésekkel, és már arról beszélt, hogy majd ezermilliárdos csökkentés is megtörténhet, hiszen a magyar gazdaságnak szüksége van arra, hogy ilyen adócsökkentésre sor kerüljön. Ebben nem is tér el az álláspontunk a miniszterelnökétől.
Csak aztán mire ideérkezett ez az adómódosítás, azt tapasztaljuk, hogy vajúdtak a hegyek, és egeret szültek, az adócsökkentésből szinte semmi nem maradt. Szinte semmi nem maradt, hiszen az ominózus, az adófizetőknek 4,5 millió forintjába kerülő Megegyezés című dokumentumban - ennyiért publikálta az egyik országos napilap - a miniszterelnök már arról beszél, hogy itt csak adócsökkentés lesz, aztán amikor eljön a következő nap, és megismerjük a tényleges módosításokat, rájövünk, hogy az érem egyik oldalát ismerhettük meg, mert bizony jelentős adóemelések is vannak ebben az adótörvény-módosításban.
(10.30)
Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, mi jobban hiszünk a kutatóknak, jobban hiszünk a szakértőknek, az elemzőknek, a jegybankelnöknek, mint a miniszterelnöknek és pénzügyminiszterének, aki ezt a bizalmat már adókérdésekben nagyon sok alkalommal eljátszotta. Emlékezzünk vissza - Kovács Tibor egy kicsit értetlenül néz rám, szeretném akkor felidézni neki -, 2006-ban, képviselő úr, ön is egyike volt azoknak, akik lelkesen magyarázták nekünk, hogy egy ötéves adócsökkentési program fog elindulni. Aztán írd és mondd, ebből az ötéves programból öt hónapos program lett, mert öt hónap múlva az egészet módosították, és egy nagyon komoly adóteher-növekedés következett be.
Az a Veres János, aki ma expozét mondott nekünk reggel 8 órakor, ő volt az, aki előterjesztette a parlamentnek ezt az adómódosítást. Gyurcsány Ferenc pedig - ahogy mondtam is - az 1000 milliárdtól nagyon hamar eljutott a nagyon szerény, körülbelül 100 milliárdos adócsökkentésig, de erről majd még szeretnék beszélni, mert itt azért a számokkal is probléma van.
Hadd idézzem tehát, tisztelt képviselőtársaim, az Egyesült Államok 16. elnökének, Abraham Lincolnnak egy mondatát, aki azt mondta, hogy nem érdemes a hibáinkat elkövetni, ha nem tanulunk belőle. Sajnos Gyurcsány Ferenc nemhogy a saját hibájából, még mások hibájából sem tud tanulni. Nem tud tanulni, hiszen ahogy az előbb is mondtam, nagyon hamar el tudott jutni, néhány hónap alatt az adócsökkentéstől az adóteher-növelésig.
Vegyünk ki egy példát ebből az adócsomagból! Mi is történt 2006-ban? Az MSZP-kormány azt mondta, hogy történt, ami történt, manipuláltuk az adatokat, trükkök százai, de most ígérünk valamit a vállalkozóknak. Megemeljük az adóterhet, növekedni fog a vállalkozások számára az adóteher, de ha rendbe tettük majd az államháztartást, akkor eljön a csökkentés időszaka. Ez történt, bevezettek egy 4 százalékos különadót, jelentősen növeltek további adóalap-emelő tételeket, és a vállalkozók megtapasztalták bizony 2007-ben és 2008-ban, hogy az adóteher nő. Ennek egy ominózus példája az OECD-tanulmány, jelentés, amelyben 2006-ban még a harmadik legmagasabb élőmunka-adóteherrel rendelkező ország voltunk Belgium és Németország mögött, 2007-re oda kerültünk, hogy már a második helyen voltunk, Belgium után Magyarországon van adóterhek tekintetében a legmagasabb szint.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mi történik most? Azt halljuk, hogy mintha stabilizálódott volna az államháztartás, azonban adócsökkentésnek se híre, se hamva. Épp az előbb beszéltünk arról bizottsági véleményekben is, hogy a cégautók adójának 50 milliárd forintos, kormány által kalkulált adóteher-növelése bizony kőkeményen fogja érinteni a vállalkozásokat. (Kovács Tibor: Azokat, akik eddig nem fizettek!) Kőkeményen fogja érinteni. (Keller László: Eddig is volt tehernövekedés. - Közbeszólások.) Képviselő úr!
Az MSZP képviselői kiabálnak; képviselő urak, Balatonőszödön kellett volna kiabálni annak idején, amikor arról volt szó, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este - akkor csendben voltak. (Zaj, közbeszólások: Te nem voltál ott!) Most legyenek szívesek, hallgassanak meg engem, és utána majd elmondhatják a véleményüket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát nem arról van szó, hogy most azt a 2006-os ígéretet betartanák és csökkentenék a vállalkozások terheit, épp ellenkezőleg. (Dr. Wiener György: 122 milliárd!) Azt tapasztaljuk, hogy a cégautók adóját most emelik meg drasztikusan. Azt tapasztaljuk, hogy a helyi adó levonhatóságát az adóalapból most szüntetik meg. (Keller László: Hazugság!) Kalkulálnak ezekkel, számolnak ezekkel, hogy ennek milyen hatása lesz egy vállalkozás működésére? Nem számolnak.
Tisztelt Ház! Oda kell tehát visszajutnom, hogy a kormány alapvetően nem érti a mai helyzetet. Nincs tisztában azzal, hogy a magyar gazdaság ma milyen helyzetben van. Hadd mondjak erre egy példát.
Nagy vita folyik arról, hogy a világgazdasági hatás, válság elér-e bennünket vagy nem ér, érinti-e a magyar gazdaságot vagy nem érinti. Gyurcsány Ferenc, Veres János, Bajnai Gordon arról győzköd bennünket, hogy ennek aztán semmilyen komoly hatása nincsen. (Keller László: Ezt senki nem mondta!) Idézem a miniszterelnök urat, mert Keller államtitkár úr megint kiabál itt oldalról, hadd ismerje meg akkor az igazi miniszterelnöki mondatokat, szó szerint idézem: “A drámai amerikai pénzügyi válság közvetlenül kevéssé érinti a kontinentális Európát.” - mondta ő akkor, amikor már Angliában bankokat kellett államosítani a csőd miatt. Bajnai Gordon ugyanerről beszélt: “A nemzetközi pénzügyi válság hatása Magyarországot elsődlegesen nem érinti.” - mondta a kormányszóvivői tájékoztatón. És Veres János is beszélt erről, arról beszélt egy konferencián itt, a Parlamentben, hogy csekély hatása van a magyar gazdaságra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ne csukjuk be a szemünket, ne higgyük el a kormánynak azt, hogy ennek a válságnak semmilyen hatása nem lesz Magyarországra! Elég, ha most valaki felhívja telefonon egy ismerősét, és megkérdezi, hogy vajon a magyar tőzsde milyen állapotban van ebben a pillanatban - éppen kereskedést kellett felfüggeszteni. Van okunk arra, hogy ne higgyünk ebben a kérdésben a kormánynak - hiszen mit látunk a világon? Bankcsődök sorozatát, állami mentőakciókat. Azt látjuk, hogy most már nemcsak a pénzügyi szektort éri el ez a válság, hanem elkezdi a reálgazdaságot is érinteni, német, cseh autógyárakat zárnak be, függesztik fel a termelésüket, tekintettel a közelgő hatásra. S ha ma még valaki mindig abban az illúzióban ringatja magát, hogy ez Magyarországot nem érinti, elég, ha kinyitja az újságokat, és megnézi az ipari termelés legutóbbi, augusztusi adatait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hétéves mélyponton van ez a mutató. A válság nemhogy nem érint bennünket, már itt van Magyarországon. (Keller László: Ezt szeretnétek ti!) Nos, azt gondolom… Keller államtitkár úr megint közbekiabál - nehéz így beszélni, államtitkár úr, de ön már csak ilyen. De azért folytatom, hátha sikerül önt is meggyőznöm.
Tehát a kormány alapvetően a helyzettel nincs tisztában. Kovács Tibor az előbb arról beszélt nekünk, hogy a konvergenciaprogramhoz ragaszkodnunk kell. Képviselő úr, ön nem olvasta a konvergenciaprogramot! Én el vagyok hűlve, amiket itt hallottam öntől! 2009-re ebben a konvergenciaprogramban 4 százalékos növekedést javasolnak vagy írnak elő nekünk. Komoly ez a konvergenciaprogram? Higgyen inkább akkor Bajnai Gordonnak, a saját miniszterének, aki már arról beszélt, hogy nem biztos, hogy 3 százalék lesz jövőre a magyar gazdaság növekedése. (Kovács Tibor: Gazdasági visszaesést javasolsz, vagy mit?) Most már kérdés, hogy a szakértők csak 2 százalékról beszélnek, és valószínűleg nekik lesz megint igazuk, de olyan programhoz ragaszkodunk, ami teljesen illuzórikus számokat tartalmaz? Miről beszélünk? A gazdasági helyzettel nincs tisztában a kormány, és emiatt, mivel nincs helyes diagnózisa, nem is tud helyes terápiát felállítani.
Az elmúlt években láttuk, mi működött, egy rossz gazdaságpolitika kapott teret. Államháztartásihiány-mutatóban Európa-elsők vagyunk, államadósság tekintetében messze fölötte vagyok a maastrichti konvergenciakritériumnak, az inflációt tekintve még azt kell mondanom, hogy a középmezőnyben vagyunk, de itt se nagyon van mire büszkének lennünk, tekintettel mondjuk arra, hogy tavaly a lakosság ennek azt a hatását élhette meg, hogy közel 5 százalékkal csökkentek a reáljövedelmek.
A munkanélküliség tekintetében: csak az elmúlt egy évben 30 ezerrel több munkanélküli lett az országban. Úgy gondolják továbbra is, hogy a válság nem érinti Magyarországot? Óriási tévedésben vannak.
Tisztelt Ház! Amikor az adótörvényekről beszélünk, bizony arról kell beszélnünk, hogy a magyar gazdaság helyzete milyen, mert ebből kiindulva lehet megoldásokat találni arra, hogy mit kell most a parlamentnek az adótörvények módosításában elérnie.
Nos, azt gondoljuk, tisztelt Ház, hogy azok a módosítások, amelyeket a kormány beterjesztett, alkalmatlanok arra, hogy ezzel a válsággal szembenézzenek. Tegnap már olyan bejelentések is elhangzottak szakértőktől, hogy a kormánynak meg kellene fontolnia és visszavonnia a 2009-es költségvetési törvényjavaslatot, hiszen az… (Tatai-Tóth András: Ezt mondjátok már mióta!) Már megint bekiabálnak az MSZP képviselői, de csak elmondom, hiszen ez a tervezet arra épített még, amit valószínűleg valamikor május-június környékén a világgazdaság mutatott, ami most már fényévekre van attól, amire 2009-ben számítania lehet az országnak.
Tehát nemhogy a költségvetési törvényt kellene visszavonni, az adótörvényeket is vissza kellett vonni és átdolgozni. Ha láttunk volna legalább minimális szándékot arra, hogy önök ezt a lépést megtegyék, akkor azt gondolom, hogy egy sokkal értelmesebb és hasznosabb vitát tudtunk volna itt lefolytatni. De önök ma is arról beszéltek, hogy amit lehet ebben a helyzetben, azt megtették, amire fel lehet készülni, arra felkészültek, ugye, a válság továbbra sem érint bennünket, minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve.
Nos, így a magyar gazdaság nem fog egyről a kettőre jutni. Nem fog egyről a kettőre jutni még képletesen sem, hiszen tavaly 1,1 százalék volt a gazdaság növekedése, a legeslegalacsonyabb ebben a régióban. Ámulva-bámulva figyeljük a cseh, lengyel, szlovák gazdaság 5, 6 vagy 8 százalékos növekedését még ebben a helyzetben is. De ez az adótörvény felkészít bennünket valamire, Kovács Tibor képviselő úr? Nem készít fel. Hiába csóválja a fejét, sajnos 2009-ben ez fog kiderülni. (Kovács Tibor: Még 15 perc alatt semmit se mondtál, csak ócsárlást!)
(10.40)
Most néhány elemét ennek a törvénynek azért hadd emeljem ki: vállalkozói terhek. Arról beszélnek, hogy most aztán a vállalkozók milyen lehetőséget fognak kapni, meg fogják szüntetni a 4 százalékos különadót.
Tisztelt Keller Államtitkár Úr! Hát legalább magukat ne csapják be! Hát amikor megszüntetik ezt a 4 százalékos különadót, fölemelik a társasági adó kulcsát 16-ról 18 százalékra! Amit az egyik kezükkel adnak, azt a másikkal egyből vissza is veszik! A nemzetközi tendenciákkal teljesen ellentétes az, amit csinálnak: növelik a vállalkozások általános terheit, méghozzá a legszembetűnőbb példán, az adókulcson keresztül. Amikor egy befektető Magyarországot megnézi, és kíváncsi arra, hogy vajon milyen adórendszer működik, az első szám, amit meg fog nézni, az a társasági adó kulcsa lesz, és önök ezt nem csökkentik, most ezt növelik. (Keller László: A 18 kisebb, mint a 20!) Növelik! Hiába kiabál megint államtitkár úr, ez sajnos növekszik, önök tették be ebbe az adótörvény-módosításba, ezen önnek kéne segítenie azzal, hogy mondjuk visszavonja ezt a javaslatot.
A szigorú ellenőrzést fenntartjuk - mondta Veres János itt az expozéban. Ha itt lenne a pénzügyminiszter úr, neki is elmondanám, hogy az azért nem megy hosszú távon, az lehetetlen, hogy a második legmagasabb adóteherrel rendelkezik Magyarország az Európai Unióban, és majd ezt az egyre szigorodó adóellenőrzéssel megpróbálják beszedni. Minden vállalkozó mögé nem tudnak adóellenőrt állítani, a vagyonvizsgálati kört nem tudják az évi húszezerről évi százezerre fölemelni. Higgyék el, ez nem fog működni! Ahhoz, hogy itt érdemi hatása legyen bármilyen adótörvény-módosításnak, ahhoz adócsökkentésre van szükség.
Itt azért meg is jegyezném, hogy az Art. módosítására is szükség lenne annak érdekében, hogy a ma adóellenőrzést végző tisztviselők ne ráutaló magatartással provokáljanak ki vállalkozóktól olyan magatartást, ami aztán jogszabályba ütközik. Számtalan példát tudnék erre hozni, kérdezzék meg bármelyik vállalkozót, hogy milyen módszerekkel késztetik, hozzák ma a vállalkozásokat lehetetlen helyzetbe. Ezeket a módosításokat nem tudjuk támogatni.
Még azt is elmondhatom Kovács Tibornak, hogy bonyolultabb lett az adórendszer. Örülök annak, hogy már önnek is feltűnt, hogy milyen hosszú ez az adótörvény. Örülök annak, hogy ön is hiányolja, hogy a 400 oldalas előterjesztést hogyan lehetne csökkenteni. Valószínű, ha az adóterhet csökkentjük, akkor azzal együtt már tudjuk csökkenteni az adótörvények hosszúságát is, és a bonyolultabb rendszert egyszerűbbé tudjuk tenni.
Tisztelt Ház! Mit tud tenni a Fidesz ebben a helyzetben? Nyilván fönntartjuk azokat a javaslatainkat, amelyeket az elmúlt években is megtettünk, és amelyek az adóteher-csökkenést célozzák meg. Az MSZP módosítását látjuk: sodródás, tanácstalanság, megbízhatatlanság. Ezzel szembe kell nekünk állítani a kiszámíthatóságot, a stabilitást, az adócsökkentést. (Kovács Tibor: Bravó!) Magyarország számára ebben a helyzetben ez a járható út. (Kovács Tibor: Ez igen! Ez konkrét!)
Két irányban javasolunk módosításokat, az egyik a munka terheinek a csökkentése, a másik pedig a családok terheinek a csökkentése. (Keller László: A mértékeket halljuk!) Ez az adórendszer ma bünteti a munkát, hiába kiabál Keller államtitkár úr, igenis bünteti a munkát. (Keller László: Mértékeket! - Font Sándor: Már a gondolattól is felhevült!) Tehát szükség van arra, hogy ezek a terhek csökkenjenek, elsősorban a kis- és középvállalkozások tekintetében, hiszen ebben az adótörvény-módosításban ennek a rétegnek szinte semmilyen komoly üzenet nincsen. (Kovács Tibor: Mit javasol a Fidesz, konkrétan!)
A másik irány a családi terhek csökkentése, hiszen tudjuk jól, hogy a mai adórendszerünk nincs tekintettel arra, hogy egy jövedelemből hányan élnek meg, egy jövedelemből hány embert tartanak el.
Tehát a Fidesz olyan módosításokat fog beterjeszteni (Keller László: Halljuk!), amelyek a családokat, a kis- és középvállalkozásokat, a mezőgazdaságban élőket és az oktatási szférában működőket fogják érinteni. (Keller László: Konkrétan? - Font Sándor: Konkrétan meglátjátok!) Javasolni fogjuk a gyermekek után járó adókedvezmény kiszélesítését. Az elmúlt években önök büntették a gyermeket nevelő családokat az adórendszeren keresztül. Mi ezzel ellentétes módosítást fogunk javasolni. Javasolni fogjuk, hogy a családok támogatása érdekében az iskolakezdési költségek, terhek csökkentésre kerüljenek az adórendszeren keresztül is. (Kovács Tibor: A konvergenciaprogram keretében.)
A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében javasolni fogjuk, hogy a beruházási célú adókedvezményeket - amelyeket még annak idején a Fidesz-kormány indított el, és szerencsére legalább nem szüntették meg, de ezeket nem is növelték tovább - szélesítsük ki, és elő fogjuk terjeszteni megint azokat a módosításainkat, amelyeket a nyáron már elvetettek, de fönntartjuk: alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsa, valamint a távfűtés kedvezményes áfakulcsa. (Kovács Tibor: Ez megint bevételnövekedést jelent? - Font Sándor: Kifehéríti a gazdaságot.) Kiderült abban a vitában, hogy erre van lehetősége a magyar törvényhozásnak, kérjük tehát a tisztelt képviselőtársainkat arra, hogy ezeket a módosításokat az emberek, a vállalkozások, a magyar gazdaság érdekében támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van! - Keller László: Húsz percig beszéltél, Misi, és semmit nem mondtál! - Varga Mihály: Akkor miért kiabáltál? - Font Sándor: Elmondta az ötleteket, és erre kiabáltatok! - Az elnök csenget.)
