TOLMÁCS
TOLMÁCS
TOLMÁCS (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszédének helyszíni magyar fordítása): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Urak! Nagykövet Asszonyok, Urak! Tisztelt Vendégek! Hölgyeim és Uraim! Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Országgyűléshez szólhatok, a magyar demokrácia bölcsőjében beszélek. Második látogatásom ez az Országgyűlésben. Itt voltam 2006-ban, amikor az 1956-os magyar felkelést ünnepeltük, az önkényuralom elleni felkelést. Ez egy történelmi pillanat volt az önök szabadságharcában.
Nagyon hálás vagyok, hogy esélyt kapok arra, hogy részt vehetek az Európáról szóló vitában Magyarországon, és szeretném üdvözölni Magyarország szerepét az Európai Unióban a 2004-es csatlakozás óta.
Mindenki számára, aki közvetlenül foglalkozik az európai politikával, világos, hogy Magyarország Európa központjához tartozik, hiszen Magyarország volt az első tagállam, amely a lisszaboni szerződést ratifikálta. Ez jól demonstrálja az önök európai kötelezettségvállalását. A lisszaboni szerződés az első olyan európai uniós szerződés, amit 27 tagállam tárgyalt végig és írt alá, még azok az államok is, amelyeknek annak idején nem volt lehetőségük a korábbi szerződések megtárgyalására, a római szerződéstől egészen a nizzai szerződésig.
Ezért logikusan következik mindebből, hogy azok, akik a korábbi kibővítést pártolták, teljes mértékben támogatják a lisszaboni szerződést. Ez a parlament jól érzékeli ezt az összefüggést, és nagyon örülök, hogy ezt tapasztalom.
Mától Magyarország az Európai Innovációs és Technológiai Intézet otthona is egyben. (Taps.) Ott voltam a megnyitóünnepségen ma délelőtt, és el kell mondanom, hogy nagyon nagyra értékelem a nemzeti konszenzust az önök országában egy, az európai tudományos haladás szempontjából ilyen fontos intézetet illetően.
Mint tudják, az intézet létrehozása nagyon közel áll a szívemhez, prioritását képezte ennek a Bizottságnak, és nagyon örülök, hogy mandátumunk vége előtt beindítja munkáját. Az innováció sarkalatos fontosságú Európa jövőjét illetően, és az intézmény központi szerepet fog játszani egy innovatívabb Európa kialakításában.
Az intézet budapesti helyszíne egyfajta tisztelgésnek is tekinthető a magyar tudományos hagyományok előtt. 18 magyar születésű vagy magyarul beszélő Nobel-díjas szerepel a statisztikáimban, nem sok ekkora ország büszkélkedhet ilyen rendkívüli teljesítménnyel.
Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A parlamenti dimenzió központi részét képezi az Európai Unió demokráciájának. Az európai parlamenti dimenzió nemcsak az Európai Parlamentet jelenti, hanem a nemzeti parlamenteket is. Fontos szerepet játszanak ugyanis az Európai Unió politikáiban.
2006-ban bejelentettem a Bizottság nevében, hogy az a szándékunk, hogy minden új javaslatot és konzultációs dokumentumot továbbítunk a nemzeti parlamenteknek, felkérve őket, hogy reagáljanak, és hogy vegyenek részt a politikaalakítás folyamatának jobbításában az Európai Unióban. Permanens politikai párbeszéd jöhet így létre a nemzeti parlamentekkel, folyamatosan lehetőséget adva nekik, hogy aktívabbak legyenek az európai politikák előkészítésében, fejlesztésében. Ez egyben a polgárokhoz való közelebb kerülést is jelenti.
Mint tudják, hétköznapi munkánkban Brüsszelben az Európai Parlamentnek tartozunk beszámolási kötelezettséggel, de ha közelebb akarjuk hozni a polgárokhoz az Európai Uniót, akkor a nemzeti parlamenteknek aktívabbakká kell válniuk az európai politikákban. Ezt nem udvariasságból mondom, mert itt vagyok, hanem azért, mert meggyőződésem ez.
29 éves koromban választottak meg a portugál parlament tagjává, és azóta mély meggyőződésem, hogy nagyon fontos a polgárokhoz való közelség Európában, nem lehetünk bürokratikusak, technokratikusak, demokraták kell hogy legyünk, és demokratikusak működésünkben. (Taps.)
A politikai párbeszéd a parlamentekkel 2006 szeptemberében indult. Azóta a nemzeti parlamentek 263 véleményt küldtek a Bizottságnak. Ennek az együttműködésnek az eredményeiről nagyon pozitív a mi értékelésünk. A nemzeti parlamentek az új mechanizmust három szempontból is hasznosnak találták. Egyfelől ez lehetőséget ad nekik arra, hogy proaktívabb megközelítéssel szemléljék az európai témákat, megerősíti a tájékoztatáshoz való jogukat, ugyanakkor jobb lehetőséget ad nekik arra, hogy kormányaikat ellenőrizzék. A nemzeti parlamentek érdekeltek és érdeklődnek az új mechanizmus iránt, és ez az EU-s kötelezettségvállalásuk záloga is.
A nemzeti parlamentekhez fűződő kapcsolat prioritása volt az én Bizottságomnak. A párbeszéd mechanizmusa mellett 21 tagállam nemzeti parlamentjét látogattam meg, és a Bizottság tagjai összesen 400 alkalommal találkoztak nemzeti parlamentekkel és bizottságaikkal.
Az európai integráció történetében egyetlen Bizottság sem tudhat magáénak ilyen aktív kapcsolatot. A jövőben a nemzeti parlamentek továbbra is fontos ellenőrzési jogkörrel bírnak az európai tárgykörökben, és egyre nagyobb lehetőségük lesz hangjuk hallatására az EU szintjén, a szubszidiaritás tiszteletben tartása jegyében, és én ezt üdvözlöm.
Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a szubszidiaritás elve az Európai Unió hatékonyságát hivatott erősíteni, a hatékonyabb intézményes partnerséget. Nem mentség kell hogy legyen az intézményes blokkolásra vagy egyfajta integrációs visszalépésre.
Hölgyeim és Uraim! Most pedig az európai újraegyesítés és kibővítés pozitív hatásairól hadd szóljak. Három dologról szeretnék beszélni: a békéről, a szabadságról és a szolidaritásról. Amikor az európai politikai projektről beszélünk, először a béke jut eszünkbe.
(17.20)
Az Európai Unió történetében először 2004-et követően 2007-ben is sikerült Európát újraegyesíteni. Az európai béke nem egyszerűen azt jelenti, hogy nincs háború, hanem azt is, hogy újfajta rend és új politikai felállás alakult ki Európában. Olyan politikai rend, ahol az intézmények, a szabályok és a tárgyalások lépnek az erőszak és a háború helyébe. Ez tényleg új útja a politizálásnak, egy demokratikus útja.
De a kibővítés a szabadságról is szólt, a politikai szabadságról. Mintegy fél évszázaddal ezelőtt az emberek Magyarországon, Budapest utcáin a szabadságszeretetüket mondták el, a demokrácia követeléséről beszéltek, és arról az óhajukról, hogy visszatérjenek Európába. Rövid távon nem teljesülhetett ez a vágyuk, mert tragikusan elnyomták a szovjet katonai beavatkozással. De a szellemet soha nem lehetett kiirtani. 1989-ben Magyarország végleg a szabad világ részévé vált, aztán az Európai Unióba is belépett, amely a szabad államok önkéntes közössége. Az Európai Unió a természetes desztinációja a közép-európai országoknak, amelyek olyan sokat küzdöttek a szabadságért.
A szabadság, a demokrácia és az európai integráció a politikai és személyes tapasztalatom részét képezi. Egy olyan országban nőttem fel, ahol nem volt politikai szabadság annak idején. Az Európai Unió volt az a hely a portugálok számára, amelyre vágyakoztunk, mint a szabadság és a demokrácia letéteményesére. Ez a történelmi tapasztalat két dologban, két hitemben szilárdított meg. Először is, hogy a kibővítés az egyik legnagyobb sikere az Európai Uniónak, másfelől pedig, hogy az európai integráció mindenekelőtt a szabadságról és a szolidaritásról szól. Ugyanis az Európai Unió kibővítése mindenképpen sikernek minősül, történelmi sikernek, és az európai építkezés nem más, mint a szabadság, a szolidaritás építkezése.
A kibővítés harmadik alapelve a szolidaritáshoz kötődik. Szeretnék világosan fogalmazni: a szociális és gazdasági kohézió az Európai Unió alapvető politikai elve, és az is marad. Ugyanis nem lehet Európa megosztott, nem állhat gazdag és szegény országokból, illetve nem állhat régi és új államokból, nagy és kis államokból. Európában mindenhol ugyanolyan méltóságra vágyunk.
Amikor az európai projektet elkezdtük, illetve elkezdték a második világháború után, minden európai ország szegény volt. Egyes országoknak az a szerencséjük volt, hogy szabadok voltak, és kezdeményezhették az integrációt. Mások tragikus sorsa az volt, hogy rossz oldalra kerültek. Az európai kohézió és az európai konvergencia az eszközei az ilyen történelmi igazságtalanságok orvoslásának. A 2007-2013-as pénzügyi időszak kötelezettségvállalásai arra irányulnak, hogy a magyar régiókat, a befektetéseket olyan területen, mint a közlekedés, környezetvédelem, kutatás, innováció, vállalkozó szellem, illetve a szociális infrastruktúrákat, a magyar állampolgárok gazdasági és szociális körülményeit jelentősen javítsuk. Ugyanakkor ahhoz, hogy hatékonyak lehessünk, gondoskodni kell arról, hogy megfelelően monitorozzunk és ellenőrizzünk minden létrehozott támogató rendszert.
Fontos foglalkozni a kohéziós politika területével. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Szeretném hangsúlyozni az összefüggést a kohéziós politikák és a rugalmasabb, versenyképesebb és nyitottabb gazdaság között. Nagyon fontos, hogy a kohézió az innovációval együtt járjon, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat vagy azokat a régiókat, akik, amelyek hátrányos helyzetűek. A kohézió és a gazdasági konvergencia politikáival sokat kell foglalkozni. Az elmaradott régiókat mindig szem előtt kell tartani, figyelembe kell venni a szociális, gazdasági és regionális különbözőségeket. Pontosan ezért van szükség a szolidaritásra, és a kibővítés békéről, szabadságról, de szolidaritásról is szól.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlamenti Képviselők! A két legutóbbi kibővítési kör két nagy tanulsággal szolgált. Az Európai Unió az igazságosság és a stabilitás erejét képezi. Ugyanakkor nagy a kihívás, messzebbre kell látnunk, mint amit a kibővítés lehetővé tesz. Biztonságosabbá, stabilabbá kell tenni a környezetünket, partnerséget kell kialakítani az Európai Unió és Kelet-Európa között, ez nagyon fontos lesz a jövőben az európai politikai és biztonsági rend szempontjából. Az Európai Bizottság most készít elő egy javaslatot egy kelet-európai partnerségre, amelyet az év végéig be is fogunk terjeszteni.
Az európai rend alapelveit a szomszédsági régiókra, a különböző nemzeti hátterű országokra is ki kell terjeszteni; mint ahogy az európai multilaterális, tagállamok közötti együttműködést, illetve a politikai konfliktusok békés megoldását is. Az új tagállamoknak ezen erőfeszítések középpontjában kell állniuk, hiszen sokat küzdöttek a demokráciáért, a szabadságért. Ezért az élvonalban kell haladniuk, amikor segítenek másoknak ezen értékek megszerzésében, átvételében. Tudom, hogy Magyarország milyen sok erőfeszítést tett a keleti szomszédsági régióban, és ezért folyamatosan számítunk Magyarország kontribúciójára.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! A Kaukázusban bekövetkezett válság konklúziók levonására késztet bennünket. Mindenekelőtt egyes szomszédos régiók instabilitását, illetve az energia-útvonalak instabilitását tekintve ki kell mondanunk: Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a közös energiapolitikára. (Taps.) Olyan politikára, amely lehetővé teszi, hogy csökkentsük és diverzifikáljuk Európa külső energiafüggőségét, és növeljük Európa energiabiztonságát. Ez magyarázza, hogy miért van szükség újfajta környezetvédelmi politikákra.
Felelősek vagyunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemért, illetve bolygónk megoltalmazásért, de van egy biztonsági dimenzió is. A klímabarátabb társadalom kialakításával saját biztonságunkat és stabilitásunkat is előmozdítjuk. Az energia- és klíma-jogalkotási csomag válasz azokra az aggodalmakra és célokra, amelyek arra irányulnak, hogy a tagállamok erőfeszítései tisztességes megosztásra kerüljenek. A tisztességesség a központi alapelv ebben a csomagban. Tudjuk, hogy Magyarországnak vannak sajátos szempontjai, és az önök hatóságaival folyamatosan egyeztetünk, hogy konstruktív megoldásokat találjunk.
(17.30)
De azt is tudjuk, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja a csomagot, és számítok az önök kiállására, kötelezettségvállalására, hogy az önök honfitársai is biztonságosabb helyen élhessenek.
A környezetvédelmi egyensúly, a biztonság és a nemzetközi presztízs azok a tényezők, amelyek veszélybe kerülhetnek, és az elkövetkező három hónap sarkalatos lesz. Ez a csomag Európát jobbá teszi és a polgárok számára biztonságosabbá. Kötelezettségvállalásra van szükség a tagállamok részéről, ugyanakkor megfelelő eszközökre is szükség van ahhoz, hogy egy olyan világban felléphessünk, amely instabilabb, kevésbé kiszámítható, időnként veszélyesebb. A lisszaboni szerződés ezt adja nekünk. Újabb ok ez, hogy a lisszaboni szerződés ratifikációját véghezvigyük. Értékeink nemcsak a magunk számára fontosak, hanem a szomszédos régiók számára is és az egész világ számára. Ezért ha lehetővé teszik számunkra, hogy cselekvőképesen lépjünk fel, akkor az a kontinens javát és az egész globális közösség javát fogja szolgálni.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Azzal szeretném zárni, hogy utalnék az önök közelmúltjára. Európa a demokráciát, a szabadságot, a szolidaritást, az igazságosságot, a békét hivatott előmozdítani. Önök sokat küzdöttek ezekért az értékekért az önkényuralom alatt, a diktatúra alatt, a katonai megszállás alatt, a szegénység, a gazdasági kizsákmányoltság alatt. Ezért a legutóbbi kibővítés Európa megújulását is eredményezte, az értékek újradefiniálását, és világosabbá kell tennünk, hogy melyek az alapelveink, és mi az, amit elutasítunk.
Ebből a szempontból a kibővült Európa meg is fiatalodott, és erősebbé vált. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország központi szerepet játszik majd egy ilyen Európában.
(Magyarul folytatja:) Azt kívánom a magyar népnek és vezetőinek, hogy az európai család megbecsült tagjaként legyenek sikeresek demokráciájuk fejlesztésében, gazdaságuk felvirágoztatásában - it was not easy (Derültség és nagy taps.) -, a társadalmi szolidaritás erősítésében, és járuljanak hozzá a jövőben is közös európai céljainkhoz.
Köszönöm. (A képviselők felállva hosszan tapsolnak.)
