BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csak röviden akarom megismételni azt, ami a tegnapi vita során is elhangzott részünkről, és a saját módosító indítványunkat kívánom indokolni. Az a kissé ellentmondásos helyzet állt elő, hogy miközben tudjuk, hogy az alkotmánynak ez a módosítása a képviselők számára vonatkozóan egy majdan elfogadandó választási törvény eredménye lesz, és ezt jelenleg úgy tekintjük, hogy egy külön törvény helyezi majd életbe, mégis, éppen ezért előre gondolkodva, bizonyos feltételeket már ebben a módosításban kell figyelembe vennünk.
Tudjuk azt, hogy a kétharmados többséggel rendelkező koalíció kilátásba helyezte a határainkon kívül élő magyarok számára a teljes jogú állampolgárság megadását. Itt a “teljes jogú” azt a kérdést veti föl, hogy az egyik legfontosabb jog, a választói jog vajon hogyan fog érvényesülni. Nyilvánvalóan ennek van egy olyan lehetősége, hogy semmi nem változik a mostanihoz képest, vagyis a Magyarországon állandó bejelentett lakhellyel rendelkező, ha tetszik, életvitelszerűen itt élők kapnak meg ilyen lehetőséget.
De nyilván van más lehetőség is, ahogy azt a környező országok is megadják a határon kívül élőknek, hogy adott esetben az is szavazati jogot kapjon adott formában, aki nem rendelkezik állandó magyarországi lakhellyel. Tehát hozzá kell tennem, hogy ez a teljes jogú azonos állampolgárság, ha megszületik, abban a pillanatban nem létezik, hiszen egy Győrben élő magyar ember vagy egy Székelyudvarhelyen élő magyar ember a jelenlegi törvények szerint nyilván alapvetően eltérő helyzetbe kerül, mert az egyiknek teljes körű szavazati joga van, a másiknak pedig nincs.
Azt a kérdést, hogy vajon milyen módon mérlegeli az Országgyűlés adott esetben a választási törvény során azt, hogy ezt a jogot megadja, hogy ez a jog passzív vagy aktív legyen-e, hogy adott esetben csak választási lehetősége legyen és ne legyen választható, emögött látunk több érvet, de át is lehet gondolni. Erre akkor nyílik lehetőség, ha ebbe a törvénybe egy bizonyos kontingenst meghagyunk.
A Jobbik elképzelése szerint a kompenzációs mandátumokat növelnénk meg a mi javaslatunk szerint 26-tal a 13 nemzetiségihez képest - de ez lehet vita kérdése -, mert több szavazó esetén célszerű ezt a mandátumszámot megnövelni. A technika nagyon egyszerű lenne: ahogyan a kompenzációs listás mandátumot most töredékszavazatból osztják ki - és amint tudjuk, ilyen lesz az elképzelt javaslatban is -, a határon túli magyarok listára adott szavazata az tulajdonképpen ugyanígy a kompenzációs szavazatokkal összeadva eredményezne egy bizonyos számú mandátumot. De ha nekik ezt a jogot adott esetben megadjuk, akkor nyilvánvalóan ezt a kétszázat célszerű megnövelni.
És hadd tegyem hozzá: ha erre azt mondják, hogy na de hát ez miért nincs most pontosabban szabályozva - egy elképzelés mögött mi van? A 13 fős, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó képviseletnél önök azt írják az indoklásban, amit szóról szóra átvettem: “A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről, annak speciális szabályairól a választási törvény módosításának kell rendelkeznie.”
Tehát hogy világos legyen: ha a tisztelt Országgyűlés elfogadná ezt a módosítást, ezzel, bármennyire szeretnénk, nem az az elkötelezettség születik meg automatikusan, hogy ezt a szavazati jogot ilyen módon megadja majd az Országgyűlés, hanem a létszámot megjelölve nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a választási törvény vitája során, annak mérlegelésekor egy ilyen megoldásnak ne az legyen az akadálya, hogy az alkotmánymódosításban erre nem gondoltunk. Ennek a mérlegelésére kérem a tisztelt Országgyűlést.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
(11.10)
