DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A 2010 májusában hivatalba lépett kormány rendkívüli mértékben elhatalmasodott államadóssággal, folyamatos megszorítások miatt elmélyült szociális és társadalmi problémákkal vette át Magyarország kormányzását.
A 2010. évi költségvetésben mintegy 600 milliárdos lyuk volt a kormányváltáskor, ennyi hiányzott az ország zavartalan működéséhez. Az újonnan megalakult kormány év közbeni többszöri beavatkozása nélkül a 2010. évi költségvetés a GDP 7 százalékát meghaladó hiánnyal teljesült volna, amelyet, ha nem sikerült volna megfékezni és radikálisan csökkenteni, az ország működőképtelenné vált volna.
A 2010. évi költségvetés egyensúlyát szigorú intézkedések, mindenekelőtt az első és második gazdasági akcióterv szolgálták. A kormány egyik legfontosabb vállalása a költségvetés stabilizálása volt, vagyis a biztonság, a kiszámíthatóság közegének megteremtése mind az állam, mind a külföldi partnerek, mind pedig a hazai lakosság és a vállalkozók számára. 2010-ben az új kormány által vállalt 3,8 százalékos hiánycélt az önkormányzatok hiánya nélkül teljesítette. Az önkormányzatok hiányával együtt 4,2 százalékos volt az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya.
Tisztelt Országgyűlés! Az új kormány olyan gazdasági csapdahelyzetet örökölt, amelyben számos előre nem látható nehézséggel szembesült. A megnövekedett államadósság, az expanzív és megszorító költségvetési periódusok hatására romló versenyképesség és a háztartások magas devizaadóssága sérülékennyé tette a gazdaságot a világgazdasági válság hatásaival szemben, ezáltal a belső kereslet élénkülésének gátjává vált.
(10.00)
Ezért került sor az első és második akcióterv kidolgozására, amelyek rövidebb távon a stabilizáció célját szolgálták, hosszabb távon pedig lehetőséget teremtettek a gazdasági növekedést elősegítő szerkezeti reformok megindításához. Az akciótervekben szereplő intézkedésekkel úgy sikerült stabilizálni az államháztartást - és így elkerülni az adósságválságot -, hogy az nem eredményezte a növekedés visszaesését.
A bruttó hazai össztermék alakulása 2010 folyamán ellentétes hatások eredőjeként alakult. A világgazdasági válságból való kilábalás nyomán javuló külső kereslet és a gazdaságpolitikai irányváltás első eredményei pozitívan befolyásolták a GDP-t, ugyanakkor a továbbra is alacsony banki hitelaktivitás, az előző kormánynak a versenyképességet elhanyagoló politikája következtében létrejött kedvezőtlen munkaerő-piaci környezet és a háztartások megnövekedett devizahitel-terhei miatt továbbra is csökkenő fogyasztás a növekedés ellen hatottak.
Összességében 2010-ben a GDP - az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett - 1,2 százalékkal növekedett. A gazdasági teljesítmény a válság ideje alatt öt negyedéven keresztül folyamatosan csökkent, 2010 első negyedévében a csökkenés megállt.
A belföldi felhasználást érintő negatív gazdasági tényezők hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme nem javult érdemben 2010 során, így a háztartások fogyasztási kiadásai 2,1 százalékkal csökkentek az év egészében.
A beruházások 2010. évi alakulását továbbra is egyrészt a válság nyomán kialakuló szigorúbb hitelezési feltételek, a vállalati döntéseket befolyásoló bizonytalanság, másrészt pedig a kilábalásra jellemző fokozódó aktivitás határozta meg. Miközben a feldolgozóipari beruházások a második negyedévtől egyre gyorsuló ütemben növekedtek, az építési beruházások továbbra is csökkentek. Összességében a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6 százalékkal csökkent 2010-ben.
A kedvező globális konjunkturális folyamatok a korábban feltételezettnél jóval erőteljesebb külső keresletnövekedést eredményeztek. Az exportértékesítések volumene 2010 első felében robusztus növekedést mutatott, az év második felében a bázishatás miatt a növekedési ütem csökkent, miközben a behozatal bővülése - a kedvezőtlen belső kereslet miatt - lassabban követte a kivitelt. Így az év egészében az export 14,1 százalékkal, míg az import 12 százalékkal bővült.
A munkaerő-piaci folyamatokban is érvényesült a gazdaságot jellemző kettősség. Miközben az exportorientált ágazatokban 2010-ben már növekedett a teljes munkaidős alkalmazottak létszáma, addig a belső keresletre épülő szektorokban a részmunkaidősök létszámának bővülésével igyekeztek a vállalatok a költségeiket csökkenteni.
A versenyszféra foglalkoztatottsága a két hatás eredőjeként éves átlagban 1 százalékkal csökkent. A teljes nemzetgazdaságban a foglalkoztatottak száma a megelőző évihez képest nem változott. A munkanélküliségi ráta 2010-ben 11,2 százalék volt. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 1,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a versenyszférában 3,3 százalékos növekedés, míg a közszférában 2,7 százalékos csökkenés történt. A versenyszférában ugyanakkor jellemző volt, hogy a személyi jövedelemadó-változtatások hatására az év végi prémiumok kifizetését a vállalatok 2011-re halasztották.
A folyó fizetési mérleg rekord mértékű, GDP-arányosan 2,1 százalékos többletet ért el 2010-ben.
A jelentős mértékű uniós tőketranszferek következtében a külső finanszírozási képesség elérte a GDP 3,9 százalékát. 2010-ben az ország nettó adóssága - tulajdonosi hitelek nélkül - 0,6 milliárd euróval csökkent, miközben a bruttó adósság 3 milliárd euróval nőtt. A GDP arányában a nettó külső adósság 3,8 százalékponttal, a bruttó adósság 3,4 százalékponttal csökkent.
A fogyasztói árszínvonal emelkedése 2010-ben az előzetes várakozásokat meghaladta, az infláció 4,9 százalékot ért el. A visszafogott belső keresletnek, a potenciálistól elmaradó kibocsátásnak és a munkaerő-piaci feltételeknek köszönhetően ugyanakkor a maginfláció alacsony maradt.
Tisztelt Ház! Az új kormány a költségvetésben meglévő feszültségforrásokon túlmenően számos, előre nem látható nehézséggel szembesült. Az előző kormány a bevételeket és a kiadásokat nem megfelelően tervezte meg, az államháztartás folyamatainak átláthatóságát nem biztosította. A bevételi oldalt tekintve az Egészségbiztosítási Alapnál 22 milliárd forintos fiktív bevételi előirányzat szerepelt a mérlegben. A 2010. évi adótervezés alapjául szolgáló 2009. évi adóbevételeket túlbecsülték, ami a 2010. évi bevételek elmaradásában jelentkezett. Az osztalékbevételeket illetően a 2009-es hiány mesterséges csökkentése érdekében előrehozott osztalékelőleg-befizetések történtek. Az Európai Bíróság úgynevezett Parat-ügy néven hozott döntése szerinti áfa-visszafizetés teljesítését az előző kormány szabálytalanul áttolta a 2010-es esztendőre. Az Alkotmánybíróság adóbevételt érintő döntése - a családi pótlék adóalapba helyezésének megszüntetése, a vagyonadó eltörlése - negatívan befolyásolta a költségvetési hiány alakulását.
Mindezeken túlmenően számos kiadást az előző kormány nem tervezett be, amelyek közül az év első hónapjaiban felmerülők egy részét a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok hozzárendelésével rendezett. A kormány évközi beavatkozása nélkül a 2010. évi államháztartási hiány a GDP 7 százalékát is meghaladta volna. A kormány azonban az Európai Unió több tagállamában is kibontakozó adósságválság elkerülése érdekében az eredetileg meghatározott hiánycél teljesítését tűzte ki célul.
Tisztelt Országgyűlés! Az új kormány annak érdekében, hogy az akut költségvetési problémákat kezelje, bejelentette az első, majd a második akciótervét, amelyek legfőbb erénye, hogy szakított az előző kormányok gyakorlatával, és nem a megszorításokon alapult. A kormány prioritása az volt, hogy az egyensúly helyreállítása ne mélyítse tovább a recessziót, így olyan intézkedéseket részesített előnyben, amelyek nem a legjobban sújtott háztartásokat, valamint a kis- és középvállalkozói szektort terhelték. A kezdeti intézkedések a finanszírozható 2010-es hiány elérését szolgálták, és a korábbi gazdaságpolitikai hibák következtében felhalmozott egyensúlytalanságok miatt voltak elkerülhetetlenek.
A két akcióterv és a kapcsolódó kormányzati intézkedések fontos kiadáscsökkentő lépéseket tartalmaztak, vagyis az állam magán kezdte a spórolást, többek között a javadalmazási rendszer átalakítását a közszférában, költségcsökkentést és hatékonyságnövelést az állami tulajdonú vállalatoknál és a kiszervezett tevékenységek felülvizsgálatát. A kormány az első lépésben együttesen mintegy 120 milliárd forintos kiadási megtakarításról döntött. Ebből jelentős tételt tett ki a kormány irányítása alá tartozó fejezetek még rendelkezésre álló fejezeti kezelésű előirányzatai és dologi kiadásai egy részének zárolása, valamint a maradványok felhasználásának megtiltása. Az év végén a zárolást csökkentéssé változtatta a kormány.
A második akciótervvel elindított nyugdíjrendszer-reform már részben 2010-ben is, de főképp 2011-ben jelentős, egyszeri bevétellel járt, amely jelentős részben az államadósság csökkentésére került felhasználásra.
A 2010-es kiadásoldali intézkedések és a nyugdíjrendszer reformja mellett a legnagyobb azonnali pénzügyi hatással az átmeneti válságadók bevezetése járt. Ezek az adók azokra a szektorokra lettek kivetve, amelyek a pénzügyi-gazdasági válságot a legegészségesebb állapotban vészelték át, így teherviselő képességük viszonylagosan erős volt, és átmeneti megadóztatásuk nincs hatással a gazdaság hosszú távú potenciális növekedési ütemére.
(10.10)
Mindezeken túlmenően év végén a kormány - a hiánycél elérésének fokozott szem előtt tartásával - döntött a 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges további intézkedésekről a központi költségvetési alrendszerben.
Az intézkedés eredményeként a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek, a fejezeti kezelésű előirányzatoknak, a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és az elkülönített állami pénzalapoknak a kiadási lehetősége 2010. év decemberében 100 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent.
Összegezve az elmondottakat, megállapítható, hogy csak az új kormány számos, nélkülözhetetlen intézkedése révén vált lehetségessé az, hogy a kitűzött hiánycél közelében teljesüljön az államháztartás deficitje.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az államháztartás főbb részeinek gazdálkodásáról is ejtsek néhány szót. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükről.
A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2010. évi - támogatással és saját bevétellel fedezett - kiadása 4204,8 milliárd forintra teljesült, amely összeg 161,9 milliárd forinttal, mintegy 4 százalékkal több a 2009. évi teljesítésnél. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 84,9 százalék volt.
A kiadások alakulásában jelentős szerepe volt a kormány 1132/2010. számú határozatában elrendelt zárolásnak, majd később az előirányzatok csökkentésének, amelyek összességében 47,7 milliárd forint forráskivonást tettek ki.
A központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál együttesen a 2010. évben a gazdálkodás során 532,5 milliárd forint előirányzat-maradvány keletkezett. A tárgyévi és az előző évi igénybe nem vett előirányzat-maradvány 620,8 milliárd forint volt, ami 12,2 milliárd forinttal, vagyis 2 százalékkal kevesebb, mint a 2009. évi.
A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 675,1 milliárd forintot fordítottak, az eredeti előirányzatnál 5,6 százalékkal kevesebbet. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az előző évihez képest 2 százalékkal növekedett.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióból érkező források az ország csatlakozásától kezdődően jelentős felhajtóerőt biztosítanak a gazdaság élénkítése terén mind a kis- és középvállalkozások támogatásán, a foglalkoztatás bővítésén, mind pedig az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások ösztönzésén keresztül. Az uniós támogatásoknál a kormány célja a gyorsítás és a hatékonyságnövelés volt. A kormány ez irányba tett meg lépéseket.
Elindult az Új Széchenyi-terv, a kifizetések tekintetében pedig már a 2010. évben a felhasználás gyorsulása volt tapasztalható, hiszen az uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló programok összes kiadása mintegy 124 százaléka volt a tervezettnek, míg a vidékfejlesztési és halászati támogatások az eredeti előirányzat 129 százalékában teljesültek. Lezárult az Európai Unió 2000-2006-os évek pénzügyi időszakához kötődő nemzeti fejlesztési terv, és a kohéziós alap környezetvédelmi és közlekedési beruházásainak döntő többsége is a kivitelezés utolsó szakaszához érkezett.
A különböző támogatási jogcímeken mintegy 805 milliárd forint összegű uniós forrás felhasználása történt meg. Ehhez hozzátéve a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat, az összes uniós támogatás 2010. évi összege több mint 1102 milliárd forintot, vagyis a GDP 4,1 százalékát tette ki. Az Unió költségvetése felé teljesítendő nemzeti hozzájárulásunk közel 230 milliárd forintot ért el, ami a felhasznált támogatások körülbelül negyede.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok a közfeladat-ellátás jelentős letéteményesei. A helyi önkormányzatok 2010 során mintegy 3700 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami alig 1 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül viszont az önkormányzást legjobban kifejező helyiadó-bevétel 4 százalékkal maradt el a 2009. évitől, döntően a helyi iparűzési adó visszaesése miatt, sokatmondóan jelezve a 2010 tavaszán megörökölt gazdasági helyzetet.
A tárgyévi bevételek stagnálásával szemben az önkormányzatok adósságállománya 2010 végére meghaladta az 1200 milliárd forintot, ami a korábbi évihez képest viszont 22 százalékos növekedést jelent. Az adósságállományon belül mintegy fele-fele arányt képviselt a kötvényállomány és a hitelállomány. Nem véletlen, hogy ez utóbbin belül a túlélést szolgáló rövid lejáratú hitelek ugrottak meg 2009-hez képest, több mint 80 százalékkal. Mindeközben a betétben elhelyezett pénzeszközök felhasználása is már az év nyarára felgyorsult, a betétállomány év végére így közel 30 százalékkal csökkent.
A likviditási problémákkal küzdő önkormányzatok száma emelkedett; problémáik enyhítésére ingatlanértékesítéshez, értékpapír-kibocsátáshoz, illetve intézményátszervezéshez folyamodtak. Az önkormányzatok gazdálkodását áttekintve úgy látjuk, hogy az előttünk álló egyik legfontosabb feladat a helyi önkormányzati rendszer egészének újjáépítése és átalakítása lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretnék kitérni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak legfontosabb sajátosságaira.
2010-ben a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának az együttes költségvetési hiánya 95,4 milliárd forint volt, ami 61,3 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelőző évben. Az említett együttes hiány döntő része, 91,7 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapban, a maradék 3,7 milliárd forint a Nyugdíj-biztosítási Alapban képződött.
A két pénzügyi alap költségvetési pozíciójának értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének előirányzott hiánya 69,4 milliárd forint volt, ezt a tényleges hiány 22,5 milliárd forinttal haladta meg. A Nyugdíj-biztosítási Alap esetében az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a bevételek és a kiadások egyensúlya volt előirányozva, a tényleges hiány ezt csekély nagysággal, 3,7 milliárd forinttal haladta meg.
A Nyugdíj-biztosítási Alap már említett minimális nagyságú hiányának kialakulásában jelentős szerepet játszott a 2010. május végén hivatalba lépett kormány azon intézkedése, amelynek értelmében 2010. november 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagok 9,5 százalékos járulékfizetése a Nyugdíj-biztosítási Alap részére került átirányításra, ami hozzávetőlegesen 60 milliárd forint többletbevételt eredményezett, és valamelyest tehermentesítette a központi költségvetés pénzeszköz-átadási kötelezettségét.
2010-ben a társadalombiztosítási rendszer legnagyobb kiadási előirányzatát képező nyugellátási kiadások nagysága 2887,8 milliárd forint volt, ami az előirányzatnál relatíve csekély összeggel, 14,7 milliárd forinttal volt kevesebb. A nyugellátási kiadások alakulását lényegesen befolyásolta, hogy január hónapban 4,1 százalékkal nőttek a nyugellátások, november hónapban a törvényi előírásoknak megfelelően további 0,6 százalékos mértékű egyösszegű kiegészítő emelésre került sor.
Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi hiánya, ahogy erről már korábban szóltam, 22,3 milliárd forinttal volt több az előirányzott deficitnél. A túllépés a 8,9 milliárd forint összegű bevételi többlet és a 31,2 milliárd forint kiadási többlet eredője. Kiemelendő, hogy az új kormány intézkedése eredményeként került sor az egészségügyi szolgáltatók adósságrendezésére 27,5 milliárd forint felhasználásával a 2010-es esztendő végén.
(10.20)
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és a még fennálló hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet.
A számvevőszéki jelentés számos javaslatot fogalmazott meg a kormány és miniszterei számára is, amelyeknek vizsgálata és lehetőség szerinti figyelembevétele folyamatban van. A kormány a költségvetési tervezés, illetve a jogszabályok kialakítása során kívánja ezeket a javaslatokat érinteni.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
