NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy nem lesz 35 perc. Ennek a törvényjavaslatnak a címe: az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. Javaslom, hogy gondolkozzunk el egy kicsit ezen a címen. Először is engedjenek meg néhány gondolatot a Lisszaboni Szerződésről, aztán az ír népről, az ír nép aggályairól, és utána pedig néhány gondolat a magyar nép és a magyar nép ezzel összefüggő aggályairól is.
Tisztelt Országgyűlés! Tehát a Lisszaboni Szerződés: az Európai Unió 27 tagországának állam- és kormányfői 2007 decemberében írták alá az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálásáról szóló Lisszaboni Szerződést. A szerződés valamennyi tagállam egyetértését bírta, a ratifikáció folyamata azonban korántsem volt zökkenőmentes. Írország például 2008 júniusában népszavazáson a lakosság közel 54 százalékával elutasította a szerződést. Márpedig, ahogy azt mindannyian jól tudjuk, egy uniós szerződés csak akkor léphet hatályba, ha azt valamennyi tagállam megerősíti. Mivel az Unió működésének biztosításához feltétlenül szükség volt a nizzai rendszer megreformálására, kiemelten fontos volt a Lisszaboni Szerződés hatályba léptetése.
Annak érdekében, hogy az elutasító ír népszavazás után legyen esély a szerződés hatályba léptetésére, valamit kellett kezdeni az ír nép aggályaival. Az ír kormány megerősítést és garanciákat kért a következő területeken: az oktatás, az élet védelme, a család-, az adó-, valamint a biztonság- és védelempolitika területén, és ezzel egyidejűleg országszerte erőteljes tájékoztató tevékenységbe kezdett.
A tagállamok közötti megoldáskeresés eredményeként a tagállamok állam- és kormányfői 2009 júniusában politikai megállapodást kötöttek, és jegyzőkönyv formájában megerősítették, hogy a Lisszaboni Szerződés tiszteletben tartja Írország hagyományos katonai semlegességét, elismeri az ír alkotmány rendelkezési szabadságát az élethez való jog, az oktatás, a családjog terén, illetőleg az adópolitikában sem okoz majd változást a nemzeti és uniós kompetenciák leosztása. Az adózási és védelempolitikai aspektusok megerősítése egyébként valamennyi tagország vonatkozásában megtörtént.
Ezen garanciák birtokában az ír választópolgárok aztán 2009 októberében, a második népszavazáson immáron hozzájárultak a Lisszaboni Szerződéshez. Ahhoz azonban, hogy a 2009-ben megkötött politikai megállapodás jogi formát nyerjen, és formálisan is az uniós alapszerződések részévé váljon, minden tagállamnak meg kell azt erősítenie, ezt a célt szolgálja a mostani törvényjavaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Az ír jegyzőkönyv tehát megerősíti először is a nemzeti szuverenitást, a nemzeti identitást, az alkotmányos hagyományt, a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedését. Milyen sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, az elmúlt években ezekről a fogalmakról: identitás, szuverenitás, alkotmányos hagyomány.
(10.00)
Ezen túlmenően az ír jegyzőkönyv megerősíti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás elvét, illetőleg a hatáskörmegosztás elve alapján egyértelművé teszi, hogy vannak olyan hatáskörök, amelyek a nemzeti szuverenitás körébe tartoznak, azokban az Unió nem alkothat szabályokat, és nem is kérheti azokat számon a tagországokon.
Tudjuk, hogy folyamatosan változik, hogy mely hatáskör tekinthető közösségi hatáskörnek, mely hatáskör marad az állami, nemzeti szuverenitás körében, de döntő fontosságú, hogy van hatáskörmegosztás, és ez azt is jelenti, hogy mindig is maradni fog hatáskör, amíg lesz Európai Unió, a nemzeteknél. Soha nem lesz az Európai Unió egy európai egyesült államok, mert a hatáskörmegosztás elve létezik és fönnmarad. Erről is mennyit beszéltünk az elmúlt esztendőkben vagy beszélünk manapság, amikor úgy ítéljük meg, hogy egy európai parlamenti képviselő egy olyan jelentést fogalmaz meg, és olyan javaslatokat fogalmaz meg, amikor nem veszi figyelembe a hatáskörmegosztás elvét, és sérti a jelentésével az egyes tagállamoknak, így Magyarországnak is az alapvető szuverenitását.
Tehát különösen az elmúlt három évben mi, magyarok is megtapasztaltuk, hogy milyen fontosak ezek az elvek, és ezeket az elveket teljes mértékben osztjuk, és erre is tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a jegyzőkönyvet kihirdető törvényjavaslatot. Illetőleg ebben a sajátos helyzetben, 2013-ban úgy ítéltük meg, hogy indokolt, hogy világossá tegyük Magyarország álláspontját egy politikai nyilatkozattervezet keretében erről a helyzetről, az ír jegyzőkönyvről, illetőleg az ír jegyzőkönyv által fölvetett fontos politikai kérdésekről. Úgy gondoljuk, hogy azzal, hogy az ír nép kiállt az alkotmányában foglalt alapvető elvek és értékek mellett, az európai demokráciák sokszínűsége mellett állt ki, az európai alkotmányos hagyományok sokszínűsége mellett álltak ki az írek.
Ezt az alkotmányos identitásokon alapuló európai sokszínűséget mi is teljes mértékben a magunkénak valljuk, és amellett minden körülmények között készen állunk kiállni. Ugyanakkor magunk is tiszteletben tartjuk más tagállamok alkotmányos örökségét. Immáron nem pusztán kettőn áll tehát a vásár, hanem 28-unkon áll az Európai Unióban a vásár; 28 alkotmányos hagyomány tiszteletben tartása, elismerése a feladata 28 tagállamnak.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mindezt megerősítendő a kormány a törvényjavaslat mellett tehát egy politikai nyilatkozat elfogadását indítványozza a tisztelt Háznak, amelyben a fenti elvek kiemelt jelentőségére tekintettel elismerésünket és megbecsülésünket javasoljuk kifejezni az ír nép határozott fellépéséért, elvei és értékei melletti kiállásáért. Javasoljuk továbbá, hogy a politikai nyilatkozat mondja ki, hogy az uniós alapszerződésekkel és a jegyzőkönyvvel összhangban megerősítjük az emberi élet és család védelmére, illetve az oktatás területére vonatkozó, a magyar alaptörvényben is lefektetett alapelveket.
Véletlen ez az egybeesés az emberi élettel vagy éppen a család védelmével, vagy az oktatás kérdéseiben, vagy a hatáskörmegosztással kapcsolatban, vagy éppen az alkotmányos identitásokkal és hagyományokkal kapcsolatban lezajlott viták véletlenek lennének? Nem hiszem. Nem hiszem, hogy véletlenek ezek a párhuzamok, és azt gondolom, hogy ez is nagyon egyértelműen és világosan tükrözi, hogy jó úton járunk.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében tehát most ahhoz kérem a támogatásukat, hogy hazánk egyrészt megerősítse az ír jegyzőkönyvet, eleget téve azon kötelezettségének, amelyet az Európai Unió tagjaként vállalt, másrészt a magyar nép által vallott, az alaptörvényben lefektetett értékek melletti elkötelezettségünket, kérem, ismételten nyilvánítsuk ki.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
