DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Hszt. módosítására tesz javaslatot.
Tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől létrejött a magyar kormány-tisztviselői kar, a szabályozási összhang megteremtése érdekében indokolt a Hszt. magyar rendvédelmi karral kapcsolatos szabályozásának módosítása. Ennek értelmében a javaslat tartalmazza, hogy a magyar rendvédelmi kar elnökét e tisztségének idejére a fegyveres szerv rendelkezési állományába kell helyezni.
A Hszt. kiegészül továbbá a magyar rendvédelmi kar elnökének illetményére vonatkozó rendelkezéssel. A jövőben a főtitkárt, a jelenlegi főtitkár megbízatásának megszűnését követően, a magyar rendvédelmi kar munkajogviszony keretében fogja foglalkoztatni. Felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja a javaslat szerint.
A Hszt. kiegészül annak lehetőségével, hogy a fegyveres szervek, illetve az azokat irányító miniszterek helyiséget, egyéb eszközöket, valamint pénzbeli támogatást biztosítsanak a magyar rendvédelmi kar részére.
A javaslat szélesíti továbbá a magyar rendvédelmi kar által a tagjai vonatkozásában nyilvántartott adatok körét.
Tisztelt Országgyűlés! A felmerült jogalkalmazói igény alapján a törvényjavaslat kiegészíti a Hszt. rendelkezéseit a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyek jogorvoslati lehetőségére vonatkozó szabályozással. Ezen rendelkezések a honvédek jogállásáról szóló törvénnyel összhangban kerültek megfogalmazásra.
A Hszt. jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket arra az esetre vonatkozóan, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a rendelkezési állomány megszűnését követően a törvényben meghatározott beosztás hiányában felmentéssel meg kellene szüntetni, ugyanakkor az érintett felmentési védelem alatt áll. A törvényjavaslat ennek a helyzetnek a rendezése érdekében kiegészíti a Hszt.-t egy új rendelkezési állományba helyezési jogcímmel, amelybe a felmentési védelem idejére kerülnek az érintett hivatásos állományúak. A szabályozás egyúttal rögzíti, hogy a rendelkezési állomány időtartama alatt milyen szabályok szerint kell az érintett részére szolgálati beosztást biztosítani, illetve felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagját a felmentési védelem ideje alatt szolgálati beosztásba helyezik, a felmentési ok megszűnik.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat pontosítja a Hszt. garantált bérminimummal kapcsolatos szabályozását is. A törvény ugyanis kimondja, hogy a hivatásos állományúak illetményének illetménypótlékok nélkül számított együttes összege nem lehet kevesebb a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. Ugyanakkor a Hszt. rendelkezéseinek megfelelően pályakezdőként sor kerülhet részszakképesítéssel nem rendelkező személyek hivatásos állományba vételére is. Ezen személyek még nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges szakképzettséggel, ezért esetükben tehát a garantált bérminimummal kapcsolatos garanciális szabály alkalmazására nem is kerülhet sor. A jogi szabályozás egyértelművé tétele érdekében a javaslat kimondja, hogy ezen pályakezdők esetében, kizárólag a részszakképesítés megszerzését megelőző időszakban, a garantált bérminimum összegével kapcsolatos garanciális szabályt nem kell alkalmazni.
A javaslat tartalmazza: a szolgálati járandóság szüneteltetésével kapcsolatos tárgykörben is megváltozik a törvényi szabályozás. Jelenleg a szüneteltetésre az érintett kérelmére kerülhet sor, 2013. július 1-jétől azonban már a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból fog dönteni a szüneteltetésről. A törvényjavaslat ennek a módosításnak az okán a szabályozások összhangjának megteremtése érdekében javasolja módosítani a jelenleg hatályos Hszt.-t.
A benyújtott törvényjavaslat beépít továbbá a Hszt.-be egy, az állományilletékes parancsnokot terhelő értesítési kötelezettséget. A szüneteltetésre okot adó körülmény bejelentésének kötelezettsége ugyanis a szolgálati járandóságban részesülő személyt terheli, amelynek elmulasztása esetén őt az időközben folyósított szolgálati járandóság visszafizetésére kell kötelezni. Az értesítési kötelezettség beillesztése a Hszt.-be ezen helyzetek kialakulását hivatott megakadályozni, illetve megelőzni.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalja meg és támogassa.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
