DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Onnan folytatnám, ahol képviselőtársam, Jámbor Nándor abbahagyta, mert való igaz, hogy egy technikai módosításnak tűnik, amit beterjesztett elénk a kormányzat, és itt legfőképpen a magyar rendvédelmi kar viszonyrendszerével és annak jogállásával, illetve a most benyújtott változásokkal foglalkoznék.
Tehát technikainak tűnik, de mégis messze ható, és ahogy azt képviselőtársam elmondta, a múltból kell indítani a tényfeltárást, hiszen arról van szó, hogy a magyar rendvédelmi kart valóban egy olyan kötelező tagság intézményével rendelkező valamiként hozták létre, amelyet a szakszervezeteknek úgymond a pótlására vagy ha tetszik, kiszorítására hozott létre a kormányzat.
Lehet természetesen azt mondani, hogy ez egy nagyon jó dolog, hogy minden rendvédelmi dolgozó kötelezően tagja kell hogy legyen egy ilyen testületnek, ennek lehetnek előnyei is. Ha viszont hozzávesszük azt a viszonyrendszert, ami a megfelelő függetlenséget nem biztosítja, akkor arra jutunk, hogy ez egy olyan látszatintézkedés volt, amit arra hozott létre a kormányzat, hogy minél inkább a felügyelete alatt tarthassa a folyamatokat, és ebben a tekintetben a magyar rendvédelmi kart is. Nyilván meg szeretnék előzni, hogy bármiféle mozgolódás vagy hatékony érdekérvényesítés bekövetkezhessen. Ez azért is fájó, mert annak a nem kevés embernek - több tízezer emberről beszélünk, akiket ez érint - ugyanúgy joguk van, bár nem újdonság, a különböző alkotmányokban más országoknál is kimondásra kerül, hogy bizonyos dolgozóknak, akik mondjuk, a rendvédelemben dolgoznak, de ez más szektorokban is megfigyelhető lehet, korlátozottabb joguk van például a sztrájkra vagy egyéb jogaik korlátozhatóak, de ez nem jelenti azt, hogy az ő érdekképviseletüket abszolút és teljes mértékben valamiféle látszatképviseletté kellene silányítani.
Hogy a pontos részletekre rákanyarodjak, itt a törvényjavaslatnál általános indokolást ugyan nem találhatunk, de államtitkár úr elmondta, hogy nagyjából mi ihlette a módosítást, illetve a részletes indokolásból és magából a különböző szakaszokból ez kitűnhet. Amit én a 3. §-ban mindenképpen fontosnak tartok elmondani, hogy ami itt elővezetésre került, hogy ez egy jó dolog, hogy különböző anyagi támogatásokat kaphat a magyar rendvédelmi kar és különböző tagozatai a fegyveres szervektől vagy akár a minisztériumtól, a minisztertől, ezt persze elő lehet vezetni egy pozitív dologként, hogy lám-lám, tudjuk támogatni a magyar rendvédelmi kart, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ez miért csak egy adható valami, miért a miniszternek és a fegyveres szerveknek a saját belátásán múlik, az önkényén múlik, hogy adják-e ezt a támogatást vagy nem adják, és természetesen ha olyan folyamatokat tapasztalnak vagy esetleg egy olyan elnök kerül megválasztásra, aki a sarkára áll, akkor ezeket a támogatásokat törvény által felhatalmazott módon bármikor meg lehet vonni, ez viszont így, ebben a formában nem helyes.
(13.30)
Egyébként az is vicces, hogy ezzel a módosítással teremtik meg még annak is a lehetőségét, hogy bármilyen támogatást kaphassanak. Már amikor ez a törvény a magyar rendvédelmi kart mint intézményt bevezette, ott meg kellett volna teremteni annak lehetőségét, hogy önállóan, függetlenül, és a függetlenség pénzügyi függetlenséget is jelent, vagy legfőképpen azt jelenti, megfelelő módon dolgozni tudjon, képviselni tudjon több tízezer, a rendfenntartásban dolgozó egyént. Erre egyébként módosító javaslatot fogunk benyújtani, mert ha a 3. §-ban nem garantáljuk, ahogy mondtam, ezeket a pénzügyi támogatásokat, ami természetesen lehet ingyenes ingatlanhasználat, azt is ebbe a körbe értem, akkor nem léptünk semmit előre, hanem az önkénynek és nem a független működésnek, hanem a befolyásolható, az adott kormányzatnak ellentmondani nem merő rendvédelmi kart hozunk létre. Lehet, hogy ez a szándék, de akkor javítsanak ki.
Ami a főtitkár pozícióját illeti. Eddig a törvényben arról volt szó, hogy a főtitkár az országos közgyűlés által választott tisztségviselő, aki egyébként a magyar rendvédelmi kar országos elnökségének is tagja. Tehát egy nagy legitimációval bíró választott tisztségviselő volt, ráadásul 5 éves szakmai tapasztalatot is elvártak ebben az esetben. Most ez kivételre kerül, és egyszerű munkavállalóvá minősítik. Erre nem elég és nem elfogadható magyarázat, hogy az ő munkavégzése és a nagy munkateher csak ezt a megoldást engedi megvalósítani, hogy ő alkalmazott legyen. Ugyanúgy lehetne választott tisztségviselő, akit, ugyanúgy, akár az elnököt, bizonyos esetekben a munkavégzés alól fel lehetne menteni, tehát rendelkezési állományba kerülhetne. Vagyis nem indokolja semmi a munkavállalói státust.
Azt viszont véleményem szerint kihagyták, és erre is egy módosító javaslatot benyújtottam, államtitkár úrnak szeretném is jelezni, hogy nem találtam a módosító javaslatok között azt, hogy a Hszt. 29. § (7) bekezdésének b) pontja szól arról, hogy magyar rendvédelmi kar országos elnökségének kik a tagjai. Ha ezt nem módosítják, és benne hagyják a főtitkárt, akkor egy olyan helyzet áll elő, hogy bár a főtitkár egy munkavállaló, aki fölött az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, de ugyanúgy tagja az országos elnökségnek, mint a többi, egyébként demokratikusan megválasztott tisztségviselő. Úgy vélem, hogy ez csak egy kodifikációs probléma lehet, javasolnám, hogy államtitkár úr nézzen utána, mert ha ez így marad, akkor jogilag szerintem egy elég faramuci helyzet jöhet létre. Ez csak jobbító szándékú megjegyzés volt, ha már önök ebbe az irányba mentek, hogy munkavállalót csinálnak a főtitkárból, amit én nem javasolnék. De ha már ezt teszik, akkor ezt a 29. § (7) bekezdés b) pontját is korrigálják, mert egyébként nem lesz értelme.
A 4. §-ban önök arra tesznek javaslatot, hogy a rendvédelmi dolgozók, a tagok átadott adatait a magyar rendvédelmi kar részére egy kibővített körben kelljen átadni. Ennek igazából nem látom az indokát. Itt a 4. §-ban az szerepel, hogy a tagság igazolása céljából, illetve a tag számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek biztosítása céljából bővítenék önök azoknak az adatoknak a körét, amelyek a magyar rendvédelmi kar számára szolgáltatásra kerülnek. Ennek alapján a magyar rendvédelmi kar az adatfeldolgozást és adatkezelést is elvégzi. Itt olyanokat találhatunk, ami elsőre nem tűnhet olyan vészes dolognak, bár ha utánagondolunk, akkor érthetetlen, miért kell átadni az adott tagok fényképét, önéletrajzát, iskolai végzettségét, eltartott gyermekeinek nevét, illetve akár a korábbi foglalkoztatási jogviszony kezdő és befejező időpontját.
Nem gondolom, hogy különböző kedvezményes szolgáltatások igénybevétele azt kellene hogy eredményezze, hogy ezek az adatok mindenkiről átadásra kerülnek. Véleményem szerint, ha egy szolgáltatást tud nyújtani, bár nem tudom, hogy egy pénzügyi támogatással alig vagy csak egy opcionális kegyként adott joggal rendelkező szervezet milyen kedvezményeket tud nyújtani nagy számban a tagjainak, ha esetleg erre is tud államtitkár úr válaszolni, akkor azt megköszönném, de ha vannak is ilyen kedvezmények, azt nem gondolom, hogy a kedvezményekhez való hozzájutás indokaként minden adatot át kellene adni a kar számára. Azokról a dolgozókról is, akik, mondjuk, ezekkel a kedvezményekkel nem akarnak élni. Tehát lehet, hogy valaki azt mondja, hogy az adatait szeretné védeni, nem szorul rá, hogy ezeket igénybe vegye. Náluk lehetővé kellene tenni, hogy esetleg csak azoknál valósuljon ez meg, akik élni kívánnak a lehetőségekkel. Ez tehát az adatátadás. És a tagsági igazolás céljából szintén nem gondolom, hogy önéletrajzra például szükség lenne vagy az eltartott gyermekek nevére. Ehhez a fő adatok, a név, a születési hely és egyebek rendelkezésre állnak. Úgy érzem tehát, hogy ez nem indokolt, vagy ha indokolt, akkor egyéb olyan indok van, ami nem került leírásra a jelen törvényjavaslatban.
Érthetetlen és szintén egy kicsit kusza helyzetet, kusza átmeneti helyzetet eredményez a 9. §, ahol is az új funkcióval felruházott főtitkári tisztség esetében egyfajta felmenő rendszert vezet be. Ez azt jelenti, hogy a most megválasztott vagy regnáló főtitkárra csak akkor fog vonatkozni a most megváltoztatott szabályrendszer, ha az ő funkciója, illetve megbízatásának ideje megszűnik. Ez azért furcsa, mert az elnök esetében rögtön alkalmazhatóvá válnak ezek a szabályok, ezért nyilván, ha két tisztségviselő, az elnök és a főtitkár esetében más bevezetési szabályok kerülnek meghatározásra, akkor az ember mindig arra gondol, hogy ennek mi lehet a konkrét oka, vagy milyen személyi okai lehetnek a háttérben, amikről mi nem tudunk, és nyilván ilyen mélységeiben nem ismerjük a rendszert. De indokolt lehet, már az önök szempontjából, hogy két tisztségviselő esetében különféle bevezetési rendszert vezessenek be. Egyik esetben, a főtitkár esetében a felmenő rendszert, a másik esetben, az elnök esetében meg az azon nyombani bevezetést. Ha esetleg államtitkár úr erre is tud nekem adni magyarázatot, hogy ezt mi indokolja, mert lehet, hogy van ennek egy szakmai érve, csak én erről nem tudok, akkor azt hadd tudhassuk meg, és így esetleg azt is döntési körbe vonhatjuk.
Tehát összegezve úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat nem feltétlenül segíti elő azt a tökéletes állapotot, ami egy független és legfőképpen intézményrendszerében, anyagi-pénzügyi rendszerében független magyar rendvédelmi kar létrehozásához vezetne. Ez módosító javaslatokkal természetesen javítható, megteremthető az eszközrendszer. Ahogy itt Jámbor képviselőtársam mondta, a legjobb megoldás az lenne, ha akár az Országgyűlés elé bekerülő költségvetésben benne lenne a magyar rendvédelmi karnak juttatott összeg, és erről az Országgyűlés döntene, az egy valóban kiszámítható költségvetési gazdálkodást eredményezne, és valóban nem múlna azon a támogatás összege, hogy mondjuk, a miniszterrel milyen viszonyban van a magyar rendvédelmi kar elnöke, vagy esetleg milyen ellenállást tanúsít vagy nem tanúsít a kormányzat lépéseivel szemben.
Ha ez nem történik meg, akkor, ahogy mondtam, fennáll az a helyzet, hogy adhat a miniszter valamit, de ha nem ad, akkor nem jár el törvényellenesen, hiszen csak adható támogatásokról van szó, akár még egyébként egy iroda esetében is, nemcsak pénzügyi források esetében.
(13.40)
Az is fennállhat, ha esetleg ad, de később úgy gondolja, hogy ezt visszavonja, akkor ezt is megteheti. (Moraj az MSZP soraiban.) Ez talán még sérelmesebb helyzet, hiszen ha a rendvédelmi kar vezetői… - kérem MSZP-s képviselőtársaimat, hogy egy kicsit halkabban vigadjanak, mert nem tudom befejezni a gondolataimat. Köszönöm szépen.
Tehát, ha a pénzügyi függetlenséget nem teremtik meg, és az önkény eszközévé teszik a magyar rendvédelmi kart, akkor nem fogjuk elérni a független képviselet rendszerét, és ez, higgye el, nemcsak a rendvédelmi karnak, a rendvédelmi dolgozóknak, hanem a kormányzatnak sem jó. Hiszen ha nincs egy olyan szerv, amelyik akár a jobbító szándékú véleményeit is ki meri fejezni, akkor rosszabb döntések, akár rosszabb törvényjavaslatok előkészítésében mutatkozhat meg, és tulajdonképpen egy bábrendszert alkotnak, ami akár egy kormányváltás esetén önöknek sem lesz jó, hogy nincs egy olyan ellenpont, amely a mindenkori - és itt hangsúlyozom, hogy mindenkori - kormány ellen fel tudja emelni a szavát, és attól némileg függetlenül tud működni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
