FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt többen idézték már az Állami Számvevőszék jelentését, a felnőttképzésről szóló jelentést, és hát elég hiányosan, csak kiragadva egy-egy gondolatot, ami éppen az adott felszólalónak kedves és kedvenc volt. Azért érdekességképpen hadd idézzek a Számvevőszék jelentéséből, amelyet 2010-ben hoztak nyilvánosságra.
Azt mondja: 2006-2009 között a felnőttképzésre fordított közpénzek felhasználása nem segítette kellően az elmaradott térségek felzárkóztatását, nem csökkentette a régiók közötti fejlettségi különbségeket. A gazdaságilag fejlettebb régióban több képzés indult, több hallgatóval, mint az összes többi régióban együttvéve. Ezáltal tovább mélyültek a korábban meglévő fejlettségi különbségek. Tovább írja a számvevőszéki jelentés: a hosszú távú célok és feladatok megvalósításának mérésére nem dolgoztak ki indikátorrendszert, a jogszabályok nem rögzítették a támogatott képzések eredményességi és hatékonysági elvárásait, az ellenőrző szervezetek által alkalmazott hatékonysági elvárások pedig nem voltak alkalmasak a különböző szervezetek értékeléseinek összevetésére.
Nos, tehát azt gondolom, hogy amikor a kormány napirendre tűzte a felnőttképzésről szóló törvényt, illetve átvizsgálta a 2001-es felnőttképzési törvényt, azt tapasztalta, hogy a negatív gazdasági következményeken túl minőségi deficitet is eredményez a rossz szabályozás. Vagyis a minőségi követelmény hiánya miatt nemcsak a piaci igényekhez nem alkalmazkodó képzések kerültek meghirdetésre, hanem a minőség-ellenőrzés, a minőségi követelmények híján pedig a felnőttképzésben szerzett papír mögötti tudás is megkérdőjelezhetővé vált.
Akkor, amikor újragondoltuk a felnőttképzési törvényt, milyen megoldást, mit szerettünk volna, mit szeretnénk elérni az új törvénnyel kapcsolatban? Első nagyon fontos feladatunk a törvény megalkotása kapcsán, hogy növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, a felnőttképzésben képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya. Olyan szabályozási rendszert kívánunk kialakítani, amely biztosítja, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a megszerzett bizonyítvány egyenértékű lehessen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel. Végül pedig szeretnénk a szabályozás átláthatóságát is biztosítani. A törvényjavaslat kizárólag olyan képzések szabályozására irányul, amelyekben az állam kiemelt felelősséget visel. Ezek az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő, valamint a nyelvi képzések, illetve azok a tanfolyamok, amelyekhez államháztartási vagy uniós forrásból a résztvevő támogatást kap.
A javasolt új engedélyezési rendszer felváltja az eddig bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező, ugyanakkor a képzés minőségemelésének a célját el nem érő felnőttképzési akkreditációt. Az engedélyt nem kell időszakonként megújítani, mivel az határozatlan időre fog szólni. A szükséges hatósági döntéseket az állami szakképzési és felnőttképzési szerv hozza meg, megfelelően felkészült és felelős szakértők javaslata alapján. Ugyanakkor a határozatlan időre szóló engedélyezés mellett megjelenik a szabályozásban az eddiginél részletesebb és magasabb szintű követelményeket előíró folyamatszabályozás is a képzések elvégzésére, amelynek betartását, ellenőrzését a törvény biztosítja és garantálja.
(12.50)
Az új felnőttképzési szabályozási rendszer kialakítása arra irányul tehát, hogy a képzések támogatásának meghatározásakor figyelembevételre kerüljenek a gazdaság igényei, az ilyen jellegű képzések iránt támasztva keresletet. Ezért a javaslat szerint az új szabályozási rendszer működtetésében jelentős szerephez jut a köztestületként meghatározott és így közigazgatási hatáskörrel is felruházható Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara is, amelyek szakmai szervezetként, a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként is képesek a gazdasági képzések iránti tartalmi és strukturális igényeiket kifejezni és előtérbe állítani. Gazdasági igényeik meghatározásánál pedig javaslattételi jogkört kapnak az iskolai rendszerű szakképzéssel megegyezően a felnőttképzésben is a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, akik e jogkörüknél fogva folyamatba építve végzik az iskolai rendszerű képzést és az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzés megrendelői oldalról történő összehangolását.
A javaslat a támogatott egyéb szakmai képzések és a nyelvi képzések körébe tartozó képzések esetében az OKJ szerinti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeihez hasonló tartalommal és nyilvánossággal létrehozza a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, illetve a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartását, annak érdekében, hogy a felnőttképzés tartalmilag is egységesebb, szabályozottabb, átláthatóbb legyen. Ezzel egyben elkerülhető az azonos tartalmú képzések párhuzamos engedélyezése is.
A szakmai programkövetelmények nyilvántartását a kamara vezeti. A javaslatban foglalt pályakövetési rendszer létrehozása a megszerzett szakképesítések hasznosulásáról nyújt nélkülözhetetlen információkat a szakképzési rendszer alakításáért felelős döntéshozóknak, a pályatanácsadással foglalkozóknak, valamint a pályaválasztó fiataloknak, szüleiknek, a pályamódosításra kényszerülő felnőtteknek.
A javaslat új felnőttképzési szakértői rendszer kialakítását is célozza, mivel az engedélyezés és az ellenőrzés megfelelő működésének kulcseleme a szakértők magas színvonalú tevékenysége. Ezért indokolt, hogy a szakértői tevékenység megkezdése és folytatása során szigorú feltételek érvényesüljenek.
A javaslat két szakértői kör tevékenységére vonatkozó szabályozást tartalmaz, amelyek a hatóság által vezetett nyilvántartásban szereplő felnőttképzési szakértők, illetve a kamarai nyilvántartásban szereplő felnőttképzési programszakértők köre. Mindkét körben hatósági engedélyhez, nyilvántartásba vételhez és szigorú összeférhetetlenségi szabályokhoz kötött a szakértői tevékenység végzése.
A felnőttképzésben jelenleg döntő mértékben csak a vizsgán derülnek ki a felkészítés hiányosságai, ekkor pedig azon már nem lehet segíteni. A törvénymódosítás célja elsősorban az is, hogy megteremtse a támogatott képzések folyamatban történő ellenőrzésének megfelelő feltételeit is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata, illetve az általunk felvázolt programpontok alapján a felnőttképzési törvény módosítása és újraírása elodázhatatlan volt, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvény tervezetét.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
