DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Asszony! Először is szeretném az ön munkáját megköszönni, annál is inkább, mert mint oly sokszor ön is és a fenntartható fejlődés bizottságában tevékenykedő más kormánypárti és ellenzéki, de leginkább kormánypárti képviselő, gondot fordított arra, hogy figyelemmel kísérje a törvényalkotást, illetve a meglévő törvények korszerűsítésének igényét, és ezzel az igénnyel vizsgálta meg a környezetvédelmi és természetvédelmi törvényt, és mutatott rá azokra a pontokra, amelyek módosítást igényelnek.
Ilyenformán az ön munkája hosszú évek hiányosságait küszöböli ki, és köszönöm szépen a kooperációt is ebben a tekintetben.
Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/10132. számú törvényjavaslat tulajdonképpen két törvény módosítását tartalmazza, ahogy az már képviselő asszony részéről elhangzott, ez az LIII. törvény 1995-ből, a természet védelméről szóló, illetve a 1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről és az 1995. évi környezetvédelemről szóló, de ugyancsak LIII. számú törvény. Három paragrafus van az előttünk lévő törvénymódosításban, amelyben az első technikai jellegű, és tulajdonképpen a díjfizetésre vonatkozó, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben szereplő felhatalmazás jelenleg, mivel nincs összhangban az illetéktörvényben szereplő általános felhatalmazással, ez volt az a momentum, amikor mind a két törvényt módosítva ebben a pontban egy technikai jellegű hiátust küszöböl ki a törvény módosítását kezdeményező kedves képviselő asszony.
A másik eleme a törvénymódosításnak nem más, mint a szikes tavak, illetve az ex lege lápok ügye, és ebben a tekintetben is egy nagyon régi, elmaradt probléma felszámolására kerül sor. Ebben a pillanatban engedjék meg, hogy a beszédemet egy mottóval folytassam. Szokták írni különböző hirdetéseknél, hogy szélhámosok kíméljenek, és mindjárt megmagyarázom, hogy a törvénymódosítás ezen szakaszához, a lápok és a szikes tavak kérdéséhez miért mondtam ezt mottóként. Három dátumot kell jeleznünk, az egyik dátum az általam már említett természetvédelmi törvényről szóló 1996. évi LIII. törvény. Tehát a dátum 1996, és 1997. január 1-jével lépett hatályba az a törvény, amelynek révén a nemzeti parki igazgatóságok kezdeményezésére jegyezték fel az ingatlan-nyilvántartásba a földhivatalok eleinte automatikus jelleggel, később a 2001. évből származó tájékoztató jellegű minisztériumi jegyzékek, úgynevezett lápjegyzékek és szikestó-jegyzékek tartalma alapján az ex lege védelmet a lápokra, illetve a szikes tavakra.
Jelen pillanatban több mint 1200 ex lege védett láp és több mint 400 ex lege védett tó található Magyarországon területén. Nagynak tűnnek a számok, de senkit se lepjenek meg, hiszen ha valaki ránéz a középkori Magyarország katonai térképeire például, akkor láthatja, hogy milyen irdatlan területeket borított víz, és nemcsak a nagy folyóink, hanem a közte lévő területek is folyamatos vízborítás alatt álltak, amely bizonyítja hazánk medence jellegét, azokat a földrajzi, geofizikai körülményeket, amelyek közepette a lápok, az alacsony vízjárta területek mind létező valóságként voltak jellemezhetők.
(10.50)
Illetve a mai napig ezen valamikori helyzet maradványaiképpen találjuk ezeket a lápokat és szikes tavakat, amelyek - mint ahogy tudjuk - nagyon értékes területek, nem csak természetvédelmi tekintetben, hiszen ott, ahol a föld és a víz összeér, naná, ezek a legértékesebbek az ökoszisztémák, az életterek, a növényzet és a különböző állatfajok számára.
Hölgyek, Urak! Ezért nagyon helyes, hogy az említett korábbi időszakban ex lege védelem alá kerültek, tehát ’97. január 1-je óta ex lege védelem alá kerültek a lápok és a szikes tavak, és ezen változtatni nem is szabad, a természet védelme a haza érdeke, minden magyar állampolgár érdeke, hogy a természeti értékek megmaradjanak. Ugyanis a természeti értékek tönkretételével magunk alatt vágjuk a fát, ott nem létezhet gazdaság, nem létezhet egészséges társadalom, ahol sivár területek, elpusztított területek vannak, csak menjenek el Nyugat-Európába, és nézzék meg, na nem a csodálatos szép helyeket, hanem azokat az ipari övezeteket, amelyek tulajdonképpen a természeti környezet tönkretételével létesültek. Lehet, hogy gazdasági növekedést el lehet érni rövid távon, de ha nincs harmónia a természeti értékek és a gazdasági érdekek között, márpedig ez azt jelenti, hogy számos helyen védeni kell a természeti értékeket, akkor ott nincs valódi életminőség-javulás, nincs gazdasági növekedés és gazdasági erősödés. Látják, Kínában mi történik a természetpusztítás vagy mondjuk a levegőszennyezés révén, amely szintén visszahat az ott élők egészségére, a társadalmuk egészségére, a gazdaságuk egészére.
Tehát vissza a lápok ügyéhez: azt kell mondanom, hogy szélhámosok azért kíméljenek, mert a törvénymódosítás azt teszi lehetővé, hogy a 2003. július 18-a előtt ex lege védelem alá helyezett lápok esetében, ha valahol zavar támadt, és nem megfelelően került a láp jellege följegyzésre az adott helyrajzi számra, akkor ott lehessen módosítani. Még egyszer mondom: 2003. július 18-a előtt. Tehát mindenki, aki itt van a körünkben, illetve hallja ezt az expozét, az úgy adja tovább a hírt, hogy akinek 2003. július 18-a után a területét, a földjét a hatóság bejelölte, ex lege védelem alá helyezte a láp tekintetében, ott nincs jogorvoslati lehetőség, azért nincs, mert eleve azoknak a lápoknak a kijelölése szakmai tekintetben korrekt módon és fellebbezési lehetőséget lehetővé téve megtörtént.
Tehát akár bírósághoz lehetett fordulni a 2003. július 18. után a területre bejegyzett ex lege védelem kapcsán. Az előtte lévő időszakról beszélünk, és azért nagyon fontos a képviselő asszonynak ez a törvénymódosítása, ugyanis a 2003. július 18-a előtti időszakot semmiképpen nem szabályozta ez idáig a törvény, tehát ha véletlenül az történt, hogy egy adott területre rátették a láp jelleget vagy szikes tó ex lege védelmet, miközben ez a helyrajzi számok tekintetében tévedés volt… - amit ember csinál, abban benne van a tévedés lehetősége is. A szakmai felmérésünk szerint 22 ilyen helyszín van, ahol egyáltalán nem indokolt a láp jellegének fenntartása, illetve a szikes tó ex lege megjelölése. Ezek esetében teszi lehetővé a képviselő asszony kezdeményezése, hogy - változtatva a természetvédelmi törvényen - most a 2003. július 18-a előtti időszakban történt esetleges hibáknak a kiküszöbölését törvény lehetővé teszi, azaz lehetővé teszi, ellentétben az előző időszakkal, hogy törölni lehessen az adott helyrajzi számról a láp jellegét, vagy pedig a szikes tó elnevezését.
Nehogy véletlenül valaki azt gondolja, hogy itt mutyizni lehet abban a tekintetben, hogy most hirtelen lecsapolja azt a lápot, hirtelen megszünteti azokat a körülményeket, és arra hivatkozik, hogy nem, nem, nem, itt soha nem volt láp. Nem, elfogadhatatlan dolog, sőt jelzem, hogy a 2003. július 18-a utáni időszakban, ahol ilyesmi történt, hogy hirtelen levezették a területről a vizet, mondván, hogy ott nem volt soha láp, ezekben az esetekben - pontosan a fellebbezési lehetőséget megadva - a hatóság, nagyon helyesen, helyreállítási kötelezettséget írt elő. Nemhogy elfogadta volna a csalás tényét, hanem pont ellenkezőleg: helyreállítási kötelezettséget tett lehetővé, ezért mondtam azt a szlogent, mottót, hogy szélhámosok kíméljenek.
Végezetül, a képviselő asszony kezdeményezése arra is kiváló, hogy a barlangok esetében azt a problémát felszámolja, ami arról szól, hogy a természetvédelmi törvény nem adott felhatalmazást különböző rendeletek megtételére, most viszont a képviselő asszonynak köszönhetően ez is megtörténik. Ezáltal lehetővé válik, hogy a barlangok ügyében például a merüléseket pontosan lehet szabályozni, és ne az a csalás legyen, ami ez idáig, az utóbbi években a barlangi kutatás örve alatt történt, illegális síbolás, pénz, feketemunka, amely igazából nem szolgálta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a természetvédelmi érdekeket, és nem szolgálta az ország érdekét és a törvényeink betartását.
A képviselő asszony munkáját megköszönöm.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy szólhattam a kormányzat nevében. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás ugyanott: Bravó!)
