DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvénymódosítás, törvények módosítása, amelyeket korábban fabrikáltunk, és most tovább fabrikáljuk, mert közben az idők múltával és szemlélődéssel rájöttünk, hogy nem mindig sikerül minden elsőre, tehát akkor megnézzük, és nyílt szemmel módosítjuk. Most ilyen folyamatként tekintem azt, ami történik. Azok a szempontok, amelyeket itt hallottunk, persze hogy mind hasznosak, kívánatosak. Hallottuk, hogy élelmiszerlánc, felügyeleti díjak, illetékszabályozás, mindez.
Ennek a vitának a végén mégis engedtessék meg, hogy egyetlenegy szempontból nézzem ezeket a dolgokat, illetve tisztelettel hívjam képviselőtársaimat, hogy nézzük ilyen szempontból, nevezetesen a magyar népet, hogy hány magyar él meg ebben az országban, hány magyar él meg a magyar földön. Magyarországról ma úgy beszélnek, és mi is látjuk, hogy ez egy fogyó ország, évről évre kevesebben vagyunk. Miért van ez? És azt kérem, hogy nézzük a gazdaságunknak, nemzetgazdaságunknak ezt az ágazatát ebből a szempontból. A népességfogyás legláthatóbban, legkifejezőbben a mezőgazdaságban történik. A folyamatot jól ismerjük, ebbe most nem megyek bele, hiszen régi téma. Amikor a mezőgazdaságról szóló törvényt módosítjuk, akkor lehetőségünk van arra, hogy ebből a szempontból is nézzük. Legyen szabad tisztelettel javasolnom, hogy ebből a szempontból nézzük mindenekelőtt, hogy mi történik a magyar néppel és a népességgel, hány ember él meg ezen a magyar földön. A magyar földön, voltak idők, amikor több ember megélt, mint mostanában, és akkor vannak érvek, azt mondják, hogy a gépesítés, a nagyüzem, a technológia, sok minden, és ezek jól ismertek. Mégis, ha kívánatos és szükséges, akkor ezt onnan, azokról az oldalakról is jó megnézni. Képesek vagyunk arra, én magam is tettem és teszem, a mezőgazdasági üzem elméletét vizsgálni, tehát ez teoretikus, elméleti, ami azt jelenti, hogy nézzük, a termelőeszközök hogyan állnak össze. Melyek is azok? A föld, a munka, a tőke és a menedzsment. Hogyan áll össze az a négy vagy több termelési tényező? Mi az optimális kombináció? Azt látjuk, ha ezt az elméletet folytatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben, majdnem évszázadban kevesebb és kevesebb szerep jut a munkának és valami másnak, elsősorban a technológiának. A technológia lehet masina vagy lehet kémia, ebből kifolyólag pedig a jövedelem azoknak a termelési tényezőknek jut. Tehát a földdel munkálkodás profitábilis lesz, az, aki befekteti azokat az instrumentumokat, elsősorban a technológiát a folyamatba.
Ennek a módszernek az érvét jól ismerjük: a nagyüzemi hatásfok. Ugyanakkor, ha azt is megnézzük, hogy a termék, amit megcéloz a gazdaság, micsoda, akkor a munkaintenzív, a több munkát kívánó termék lényegesen több értéket termel egy hektár vagy egyegységnyi földön. Egyegységnyi föld mennyit képes termelni? Azt tanácsolom, hogy innen nézzük a dolgot, hiszen a mezőgazdaságról beszélünk, nem pedig arról, hogy hogyan lehet pénzből vagy befektetésekből, vagy micsodából többet, hanem a mezőgazdaságról, és akkor Pócs János képviselő, Gyimesi Endre, Tóth János érvei hatásosak. Erről van szó! Sajnos itt az az indulatos érvelés, amit Gőgös Zoltán képviselő úrtól hallottunk, egy más szemléletnek, más ideológiának a bizonygatása. Nem azt mondom, hogy bizonyítása, hanem bizonygatása, ugyanis az elmélet is elvezet oda, de legfőképpen a tapasztalat.
Ha végignézünk a világban vagy akár csak Európában, hogy melyek azok az üzemegységek, az a gazdasági egység, az a gazdasági méret, amelyen több ember él meg, akkor az nem a nagyüzemi gazdaság, hanem a közép- és kisüzemi gazdaság. Nézzük meg Európát, példának egy országot, Lengyelországot. Lengyelország a parasztország, a kisgazdaságok országa, és a népesség nem fogy, az agrárszektor igenis jól működik, és nem az az indulatos dramatizálás érvényes, amit hallottunk Gőgös képviselő úrtól. Ha most itt lenne, akkor ezt részletezném, de a távollétében nem kívánom megkérni arra, hogy legyen kevésbé indulatos, kevésbé ideologikus, és nézzük a tényeket.
Számítsuk ki, és a számítások nyomán pedig vizsgáljuk meg, hogy az az elmélet, amit mondunk, megvalósul-e, és akkor azt mondjuk, hogy megvalósul! Igen, a nyugat-európai mezőgazdaság középüzem és kisüzem, nem a nagyüzem. Nagyüzemi mezőgazdaság Európában egyetlenegy országban van, ennek az országnak a neve Magyarország! Ez így volt persze száz évvel ezelőtt is, ötven évvel ezelőtt is, de most is így van. Ha egy kicsit ideologizálnék, és használnám a gazdaságtörténeti fogalmakat, akkor azt mondanám, hogy az utóbbi kétszáz évben egyetlen feudális ország létezik Európában, és ez Magyarország. Most már az üzemegység mértékével fogalmazok, és azért mondom így. Tehát ma is a legnagyobb üzemegységek itt vannak, és Magyarország ezzel a mezőgazdasági üzemmérettel tapasztalja a fogyó népességet. Az, hogy a kisüzemek, a középüzemek hogyan működnek, sikeresen működnek, nemcsak az elméletem szól mellette, hanem a tapasztalat.
Igen, az elnök úr professzorként mutatott be. Itt jelzem, itt jön a professzori írásaim tanulsága itt meg ott, amikor azt mondom, hogy ami létezik, az lehetséges. Léteznek azok a farmok, azok a gazdaságok szerte Európában, amelyek kisüzemek, és több ember él meg azon az egy hektár vagy száz hektár üzemegységen. És akkor az állatállomány, a termék? Gőgös képviselő úr ezt dramatizálta.
(16.40)
Magyarországon, csak egy példa, az állatállomány tekintetében az elmúlt, nem tudom, mennyi esztendő alatt csökkent a szám. Ezelőtt ötven évvel 2 millió fölötti tehenünk volt, és most 800 ezer vagy 1 millió, még fele sincsen, és importálunk tejet Szlovákiából és Ausztriából? Valahogy a dolgok nem állnak össze. Milyen gazdaság az, amelyik ennyire sántikál? Ez nem olyan valami, hogy ez egy istenverése, ez a magunk alkotása, rosszul csináljuk, tehát rossz a termék, és a mi dolgunk itt, tisztelt Országgyűlés, a politika dolga, hogy ezt megnézze és reparálja. Azért, mert olyan törvények hozódtak ebben az országban évszázadokon át, vagy akár a közelmúltban is, hogy ahelyett, hogy javították vagy helyre tették volna a kificamodott vállat vagy a kificamodott csuklót, hanem ideológiai és más alapokon érveltünk.
Tisztelt Országgyűlés! Azt tanácsolom, kérem, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban, amikor vissza-visszatérő lesz a mezőgazdaság dolga, akkor legyen egy visszatérő refrén - hogy mondják a muzsikában, light motive -, a visszatérő refrén az legyen, hogy nézzük meg, mi történik a magyar néppel, a magyar népességgel, hány magyar él meg ilyen vagy olyan mezőgazdasági politika tükrében.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
