GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vagyok ennyire optimista ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, mint Pócs János, ugyanis valóban vannak olyan elemei ennek a törvényjavaslatnak, amik szüntetnek meg kettős adóztatást, azok természetesen rendben valók.
De az a pontja, amely a termőföldtörvényt módosítja és ami úgy szól, hogy “a haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén a haszonbérbe adó jogutódja a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntetheti”, aki ezt leírta, annak biztos, hogy elgurult a gyógyszere. Ilyet egy polgári demokráciában leírni azért szerintem elképesztő, de nyilván ezt majd meg fogjuk vitatni. Csak attól tartok, ez megint olyan, hogy valaki a homlokához csapott: Ja, földbérlők? Még nem kaptatok elég pofont, most kaptok még egyet.
Kedves barátaim, képviselőtársaim, így gazdaságot tervezni, gazdálkodást tervezni nem lehet, és nemcsak a nagyobb méretű birtokokon nem lehet, hanem azoknál a családi gazdaságoknál sem lehet, akik bérlik a földjüket. Ugyanis tisztán rosszakaratból ki lehet játszani a jelenlegi földhasználókat, ha ez hatályba lép. Meg lehet zsarolni a jelenlegi földhasználókat bérletidíj-emeléssel, ha ez hatályba lép. Nem kell hozzá más, mint családon belül egyenes ágon belül átiratni valakinek a nevére a meglévő földet, és odamenni utána a használóhoz, a bérlőhöz, és azt mondani neki, hogy vagy adsz duplán bérleti díjat, vagy pedig felmondom a szerződést.
Amit hallottam a bizottságban, hogy majd ezt így védi, úgy védi a polgári törvénykönyv, szeretném jelezni: ez teljesen ellentétes a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szabályaival. Tehát önmagában van egy óriási koherenciaprobléma a törvénnyel, ugyanis felolvasom a hatályos polgári törvénykönyvet, ez a 432. § (2) bekezdés szerint így szól: “A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette. Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény szabályait kell alkalmazni.” Magyarul, bárki bármikor válthat tulajdont, lehet örökölni, lehet átíratni a gyerek nevére, eladni, de nem lehet megtenni azt a használóval, hogy mondjuk, egy 15 évre tartós bérleti szerződést 60 napon belül fölmondanak. Ugyanis ebben óriási viták lesznek.
Az is igaz, hogy elvileg a használót védi valamilyen szinten a jog olyan szempontból, hogy ha nem tudnak megegyezni a feltételekben, addig marad az eredeti állapot. De kérdezem én, ez kinek lesz jó. Pontosabban azt kérdezem, hogy ez miért van. Tudom, most azokat akarják megbüntetni, akik az új földtörvény hatálybalépése előtt még földbérletet hosszabbítottak. Kedves képviselőtársaim, ez egy teljesen normális reakció volt a szakma részéről, azoknak a normális reakciója, akik hosszú távon szeretnének gazdálkodni. Ugyanis nem lehet olyan helyzetet teremteni, nem lehet olyan helyzetbe hozni évtizedek óta működő gazdaságokat, profi állattartókat, komoly dolgozói háttérrel rendelkező vállalkozásokat, de akár családi gazdaságokat sem, hogy jogi eszközökkel szüntetik meg a termelőalapjaikat. Ilyet normális országban nem csinálnak. (Patay Vilmos: Ti is ezt csináltátok.) Normális országban ilyen nem következhet be. Ha ilyen bekövetkezik, ahogy bekövetkezett ’92-ben a két szövetkezeti törvénnyel meg a kárpótlási törvénnyel, az most ráteszi a magyar mezőgazdaság végére a pontot.
Ugyanis egyet vegyenek tudomásul a képviselőtársaim: senki nem fog 50 meg 100 hektáros birtokokon tejelő szarvasmarhával foglalkozni. Ha azt akarjuk, hogy Magyarországon ne legyen szarvasmarhatartás, akkor el kell fogadni ilyen törvényjavaslatokat, és garantálom, hogy kettő éven belül szépen sorban valamennyi - csak úgy mellesleg mondom - olyan telep, amire most az elmúlt években vagy akár a mostani pályázaton, amit már ez a kormány írt ki, milliárdokat vagy százmilliókat, vagy akár tízmilliókat költöttek, az mind abba fogja hagyni a tevékenységét, és el fogja küldeni azt a, mondjuk, egy ezres telepen dolgozó 60-70 főt, akinek kíváncsi leszek, hogy ki fog falun munkát adni, melyik családi gazdaság fog fölvenni, mondjuk, 60-70 embert, akik egyébként mellesleg másodmagukkal 400-500 hektárokat kényelmesen meg tudnak művelni.
(15.50)
Ezzel szórakozunk, tisztelt képviselőtársaim! Határozottan elutasítjuk ezt a törvényjavaslatot. Az alapjogi biztoshoz fogunk fordulni. Azt kérem önöktől, hogy ezt a koherenciát gyorsan felejtsék el, mert ilyet nem lehet csinálni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
