SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A sportról szóló törvényhez dr. Vas Imre képviselőtársammal közösen nyújtottunk be módosító javaslatot. Tíz évvel ezelőtt került elfogadásra a sportról szóló 2004. évi I. törvény - röviden a sporttörvény -, tíz év alatt azonban a világ sokat változott, így a sporttörvény (Zaj. - Az elnök csenget.) bizonyos paragrafusainak aktualizálása elkerülhetetlenné vált. A mostani módosításunk alapvetően a 72. § bekezdéseire vonatkozik, amelyek a beléptető rendszerek alkalmazásáról szólnak.
Én azt gondolom, hogy a sport kiemelten fontos területe mindannyiunk életének. A kormány sportlétesítmény-fejlesztési törekvéseinek köszönhetően az elmúlt években a kor kihívásainak megfelelő, új és modern stadionok és sportcsarnokok kerültek megnyitásra, illetve nyitják meg kapuikat a közeljövőben is a nagyközönség előtt. Ezek a stadionok és csarnokok több ezer, esetenként több tízezer néző befogadására alkalmasak. Győr város képviselőjeként örömteli számomra, hogy városunkban jelentős központi forrásból épül éppen mostanában a multifunkcionális csarnok, amely a Bajnokok Ligája-győztes Audi-ETO KC otthona is lesz, ráadásul az ősz folyamán, az ősz végén világverseny is megrendezésre kerül itt, ebben a multifunkcionális csarnokban.
Azt gondolom, mindannyiunk számára kiemelten fontos, hogy ezekben az európai viszonylatban is magas színvonalú létesítményekben valóban a kulturált, családbarát szurkolási formák érvényesüljenek. Törvényjavaslatunk legfontosabb célja az emberi élet maximális védelme és természetesen emellett a vagyonvédelem. Példaként szeretném elmondani, hogy ez év májusában, éppen itt a fővárosban, a Papp László Sportarénában én magam is résztvevője voltam az Audi-ETO KC Podgorica elleni női kézilabda BL-döntő mérkőzésének, ahol bizony a vendégszurkolók, hogyha a központi beavatkozás nem történik meg, komoly problémát okozhattak volna. Tehát mindenképpen fontos a beléptető rendszerek biztonságossá tétele, azok felülvizsgálata.
Napjainkban, ha egy sportrendezvényen magas biztonsági szintet kíván elérni a szervező, akkor többek között a személy azonosítására alkalmas módon kell beléptetnie a szurkolókat. Ezt mondja ki a Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági szabályzata is, ebből idézek: „A beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát a sportszervezet legalább szúrópróbaszerűen, a rendezők útján ellenőrizni köteles. A személyazonosság egybevetése érdekében a rendező bemutatásra kérheti a belépő személyazonossága megállapításához szükséges dokumentumot. A sportrendezvényre belépők személyazonosításának az a célja, hogy az eseményre csak olyan személyek léphessenek be, akik személye nem veszélyezteti a többi belépő és a rendezvény biztonságát.”
A Ferencváros egykori labdarúgóinak felhívása pedig így fogalmazott egy korábbi rendbontás után: „Egyben kérjük a klub vezetését, valamint a magyar hatóságokat, hogy nevezzék meg a felelősöket, teremtsenek olyan környezetet, amelyben ismét családi szórakozássá válhat egy-egy mérkőzés, és félelem nélkül ülhet bárki a gyermekével, barátaival és szeretteivel az Albert Stadion lelátóján.”
Összefoglalva tehát: a mérkőzésekre kilátogató békés szurkolókat és családokat kell védenünk, velük és általuk növelve a nézőszámot a sporteseményeken.
(12.20)
Hogy mi is a törvényjavaslat eszköze? A törvényjavaslat beemel egy újabb kezelhető adatot, az úgynevezett hash-kódot. Nagyon fontos, ezért kiemelem, hogy a hash-kód önmagában nem egy biometrikus adat, hanem egy biometrikus adatból képzett adat. A biometrikus azonosítás egy olyan technológia, amely méri és rögzíti egy adott személy fizikai ismérveit, és ezt az adatot használja a személy azonosításához. A biometrikus adat alapján egy olyan hosszú matematikai számsort generál, amely vissza nem fejthető, így önmagában a számsor nem alkalmas az azonosításra. A sportesemény szervezőinek két hash-kód összevetésére van tehát lehetőségük, az egyik már ott van a rendszerben, a másik pedig a beléptetéskor generálódik. Ha azonos, akkor ugyanahhoz az emberhez tartozik, aki beléphet a rendezvényre, ha nem, akkor értelemszerűen nem léphet be a rendezvényre. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat nem ad felhatalmazást a biometrikus adatok kezelésére.
Végezetül összefoglalva: az azonosítás gyorssá és eredményessé válik, értelmet nyer a kitiltás intézménye, amelynek a kijátszása szinte lehetetlenné válik. A sportklubok anyagi lehetőségeik és szurkolóik számának figyelembevételével maguk dönthetnek ezen biztonsági technológia bevezetéséről, a technológia alkalmazása tehát nem kötelező. Példaként említem, hogy Hollandiában több sportklubnál már alkalmaznak hasonló rendszereket.
A parlament nem sürgős, hanem rendes eljárásban tárgyalja a javaslatot, így az esetleges módosító javaslatok befogadására is lehetőség nyílik. A rendszer bevezetésével szemben az Adatvédelmi Hatóság nem fogalmazott meg aggályokat.
Végezetül, azt gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy soha nem lesz rend a pályákon, ha a bűnelkövetőket nem tudjuk onnan kizárni.
Köszönöm szépen. A törvényjavaslatot természetesen elfogadásra javaslom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
