DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék Répássy képviselőtársamra reagálni. Azt gondolom, hogy az ellenzéki pártok nagyon jól tisztában vannak azzal, hogy nem az elnök asszonyban kell látnunk a felelőst, aki miatt nem megy keresztül a bérfejlesztés olyan módon, ahogyan azt szeretnénk a bíróságokon.
Nagyon jól tudjuk, hogy nem rajta múlik, hiszen úgy emlékszem, hogy valamennyi beszámolójában, amikor ideállt, mindig elmondta, hogy egy komoly bérfejlesztésre lenne szükség mind a bírák esetében, mind pedig az egyéb bírósági alkalmazottak esetében, de mi nem is benne látjuk a felelőst, hanem egyértelműen a kormányban látjuk, illetve az országgyűlési többségben látjuk. Én magam terjesztettem be azt a módosítást, szerintem az utóbbi három évben, biztos vagyok benne, hogy valamennyi költségvetési törvényben szerepelt, amelyben 30 százalékot javasoltam vagy javasoltunk Staudt képviselőtársammal vagy előtte még Gaudi képviselőtársammal a dolgozóknak. Ezzel szemben, én azt gondolom, ezt valamennyi ellenzéki párt támogatta. Egyértelmű, hogy a 2010-2014-es időszakban a kétharmados többség nem akarta, ma pedig a ma már szerencsére nem kétharmados Fidesz-KDNP-s többség nem akarta ezt a fajta bérfejlesztést.
A reálbér-növekedéssel kapcsolatban én azt olvastam nem is az elnök asszony mostani beszámolójában, hanem a tavalyiban ő is kifejezetten említette a reálbér kérdését a bíróságok vonatkozásában. Ott azt a statisztikát olvastam, hogy majdnem 50 százalékos szintű a reálbércsökkenés a bírók esetében. És ha ebből még le is vonjuk azt a különbözetet, amit Répássy úr említett, amelyet az adó csökkenő mértéke miatt veszünk figyelembe, akkor is azt kell látnunk, hogy minimum 30 százalékos reálbércsökkenés figyelhető meg a bíráknál az elmúlt 10-15 év vonatkozásában, ami, azt gondolom, egy nagyon komoly szám, ha nem is a 47-48 százalékból indulunk ki, hanem a 30 százalékból.
A gyermekkedvezménnyel kapcsolatban is szeretném elmondani, hogy nagyon jó, a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogat mindenfajta ehhez hasonló gyermekkedvezményt, adózási kedvezményt, amely a gyermekekre vonatkozik, és azzal is teljes mértékben egyetértünk, hogy ez bevezetésre került Magyarországon, de azt is látnunk kell, ebben a beszámolóban láttuk a korfát is, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében hogyan néz ki a korfa. Azt látjuk, hogy ma a nők esetében, úgy emlékszem, 45-50 év között van az átlagéletkor, és ha jól emlékszem, a bíráknak körülbelül 69 százaléka a hölgy és csak 31 százaléka a férfi, vagy talán még ettől is kevesebb; 45-50 éves korban már nem a gyermekkedvezmény számít. Tehát a bíráknak a többsége, azt kell lássuk, már nem is tudja igénybe venni ezt a gyermekkedvezményt. Tehát azt gondolom, azért nem kellene figyelembe venni, mint ahogy maga Répássy úr is mondta, hogy azért más területeken is érvényesül ez a fajta kedvezmény.
A bíráknál pedig nem volt bérfejlesztés, és mi nem is az elnök asszonyon akarjuk ezt bevasalni, hanem elsősorban a kormányon akarjuk bevasalni, és elmondtuk, ma minden lehetőséget megragadunk arra, hogy ezt el tudjuk mondani. Ma bírósági, OBH-vita van, akkor itt mondjuk el, és nyilván ez nem az elnök asszonynak szól, hanem elsősorban a kormánynak szól ez a fajta kritika.
Még két dolgot szeretnék megjegyezni. Találkoztam a beszámolóban a többletképzettséggel is. Nagyon sok bírónál van többletképzettség, tehát két diploma, három diploma vagy adott esetben még több diploma. Nagyon sokan jártak különböző szakjogászira, ezt is látjuk a kimutatásban. Ez nagyon örvendetes, mert ha egy bíró más szakterületen is felsőfokú végzettséget szerez, az mindenképpen az ő szakmaiságát, a szakmai tapasztalatát, a szakmai hozzáértését fogja növelni, tehát ez mindenképpen jó és dicséretes, csak mögötte van az a kérdés, hogy vajon megbecsülik-e ezt, tehát ez a bérben is érvényesül-e. Én ezzel kapcsolatban ellentétes híreket hallottam az ország különböző pontjairól. Vannak olyan megyék, ahol ezt figyelembe veszik, vannak olyan megyék, ahol ezt nem veszik figyelembe.
Én azt gondolom, hogy akár ezt a többletképzettséget, akár a nyelvi többletképzettséget, mindenütt figyelembe kellene venni. Ezt már korábban is, évekkel ezelőtt is elmondtam, és azt gondolom, ebben van is javulás, hiszen ez sok helyen bevezetésre került, de úgy tudom, hogy nem mindenütt. Ezt azért jó lenne egységesen kezelni és mindenütt megadni ezeket a többletjuttatásokat is, ami megadható a többletképzettséggel kapcsolatosan.
Még egy problémára szeretném felhívni a figyelmet, amely, azt gondolom, elsősorban nem az elnök asszonynak szól, hanem a jogalkotónak szól ezzel kapcsolatban, ez pedig a pályázatok, a pályáztatások kérdése. A bírák nagyon sokszor kritikát fogalmaznak meg a pályázatok kiírt szempontjaival kapcsolatosan, mégpedig azt, hogy ha egy bírósági titkár áldozatos munkával elvégzi azt a munkát, amit rábíznak a bíróságokon, akkor sajnos nem lesz arra ideje, hogy mindamellett ő tudományos munkát végezzen, publikációi legyenek, jelenjenek meg sorozatban a szaklapokban.
Azt kell látni, hogy aki ledolgozza a 8-10 óráját a bíróságon, annak nem marad ideje, energiája ezekkel foglalkozni. Akkor, amikor egy pályázat elbírálásánál ez előnyt fog jelenteni, azzal szemben, aki esetleg ott ledolgozza a napi 8-10 óráját, a szakmaiságát és minden tudását beleadja, és mégsem ő lesz a bíró, akkor az megkérdőjelezhető, hogy vajon a szakmai hozzáértés vagy egyéb szempont fog dönteni a pályázatoknál. Ugyanez van akkor, amikor áthelyezést kérne az egyik bíró a másik helyre, mert olyan dolog történt vele, hogy férjhez ment, megnősült, máshova költözik, családi problémák, akkor, én azt gondolom, az, aki már határozatlan időre kinevezett bíró volt, annak előnyt kellene élveznie, nem pedig ugyanúgy besorolva lenni, és aki adott esetben publikált, az előnyt fog élvezni azzal szemben, aki már komoly, akár 10-20 éves szakmai múltat tesz le.
(16.10)
Ebben kellene változtatni, de azt gondolom, ez megint jogalkotói szándék kérdése, és ezen az Országgyűlésnek kellene változtatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
