DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadását.
Tisztelt Ház! Az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolójából szeretném kiemelni, hogy maga az OBH elnöke mit tart a 2015. évi legfőbb eredményeknek. Az országos időszerűségi adatok további javulását; a központi igazságszolgáltatási régió tehermentesítésének a folytatódását; a perek 87 százaléka - tehát a döntő többsége - változatlanul az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződik; a nyilvántartási adatkörök bővítésének köszönhetően részletesebb statisztikai adatgyűjtés vált lehetővé, amely még jobban segíti a megalapozott döntések meghozatalát; a járásbírósági szintű bírósági végrehajtási ügyek kivételével valamennyi ügycsoportban a befejezések száma meghaladta az ügyérkezést. Tehát még egyszer: a járásbírósági szintű bírósági végrehajtási ügyek kivételével - tehát egy kis szelete a bírósági ügyeknek - valamennyi ügycsoportban a befejezések száma meghaladja az érkezett ügyek számát. A Fővárosi Törvényszéken és a Budapest Környéki Törvényszéken tovább javultak az időszerűségi mutatók; és a Kúria kivételével valamennyi ítélkezési szinten csökkent az ügyhátralék. Tehát ezeket az eredményeket tartja az Országos Bírósági Hivatal a legfontosabb teljesítménynek a 2015. évet illetően.
Nos, tisztelt Ház, ahogy az elnök asszony kezdte, az Országos Bírósági Hivatal elnöke negyedik alkalommal számol be a munkájáról az Országgyűlés előtt, és ez azt jelenti, hogy több mint négy éve áll a hivatal élén az Országos Bírósági Hivatal elnöke, és több mint négy éve született az a döntés, 2011-ben, de 2012. január 1-jén lépett hatályba az az országgyűlési döntésünk, amely szétválasztotta a bírósági szervezet vezetését az igazgatást ellátó Országos Bírósági Hivatalra és annak elnökére, valamint a szakmai irányítást gyakorló Kúria tevékenységére. Nagyon fontos tehát leszögeznünk, hogy itt előttünk a bírósági igazgatás, vagy ahogyan szokták ezt mondani, a külső igazgatás megítélése a mostani vitánk tárgya. A bírósági igazgatásnak tehát nem feladata, nem felelőssége, inkább úgy mondanám, az ítélkezés, hiszen az ítélkezést, annak irányítását - persze az alkotmányos eszközökkel való irányítását - a Kúria elnökén lehet majd számonkérni, nem pedig a Bírósági Hivatal igazgatási tevékenységet végző elnökén lehet számonkérni.
Mit lehet számonkérni az Országos Bírósági Hivatal elnökén? A Bírósági Hivatal elnökének beszámolója is tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek alapján meg kell ítélnünk a munkáját. A bírói függetlenség és - továbbmegyek - a bíróságok szervezeti függetlenségének tiszteletben tartása mellett az ítélkezés hatékonyságának mérése a feladatunk, a bíróságok szolgáltató jellegének erősítése az OBH elnökének feladata és a bíróságok nyitottságának a biztosítása. Tehát még egyszer: bírói függetlenség, hatékonyság, szolgáltató jelleg és nyitottság. Ebben a négy célkitűzésben érdemes tehát vizsgálni azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Bírósági Hivatalnak a tevékenysége hogyan alakult.
Bírói függetlenség, a bírósági szervezet függetlensége. Szeretném leszögezni, hogy mindenekelőtt magát a jogi szabályozást érték kritikák az elmúlt években, már megszületése pillanatában. Tehát nem lehet számonkérni az Országos Bírósági Hivatal elnökén a törvényeket, amelyeket köteles végrehajtani. A törvényeket nyilván a törvényhozáson lehet számonkérni. Azonban ezzel együtt is azt állítom, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének négyéves tevékenysége bizonyította, hogy nem igazolódtak azok a vádak, semmi nem támasztja alá azokat a vádakat, amelyek az Országos Bírósági Hivatal létrehozásával és az elnökének hatásköre felruházásával kapcsolatban megfogalmazódtak. Tehát az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság külső igazgatása semmilyen nyomást nem gyakorol a bírói ítélkezésre, semmilyen módon nem avatkozik bele a bírói függetlenségbe, ellenkezőleg, a bírói függetlenséget segítő, azt támogató tevékenységet végez. Gondoljanak csak azokra a javaslatokra, amelyeket a jogszabályalkotás során megfogalmaz a Bírósági Hivatal, vagy akár gondoljanak csak arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyújtja be, pontosabban ő állítja össze a bíróságok költségvetési javaslatát, és azt a kormány változtatás nélkül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. Tehát a költségvetésen keresztül sem gyakorolhat semmilyen nyomást az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok tevékenységére, sőt, ha a költségvetést nézem, akkor 2010-ben még körülbelül 70 milliárd forint volt a bírósági fejezet költségvetési támogatása, ez több mint 50 százalékkal nőtt hat év alatt, tehát most már több mint százmilliárd forint a bíróságok költségvetési támogatása. Nyilván növekedtek a feladataik is, de azt le kell szögezni, hogy ez folyamatos növekmény, folyamatos költségvetési támogatást tanúsít az Országgyűlés, természetesen az OBH elnökének javaslatára. Tehát az OBH elnöke javasolja a bíróságok költségvetését.
Ennyit a bírói függetlenség és a bírósági szervezet függetlenségének tiszteletben tartásáról.
A hatékonyság, a bírói szervezet hatékonysága, az ítélkezés hatékonysága jól kimutatható azokban az adatokban, amelyeket az előbb elnök asszony is ismertetett. Tehát nagyon fontos, hogy az éppen legleterheltebb úgynevezett központi igazságszolgáltatási régió, tehát nagyon egyszerűen azok a bíróságok, amelyeknek a székhelye Budapest, ezek a bíróságok többéves elmaradással küszködtek még a 2012. január 1-jén hatályba lépett bírósági törvények előtt, ezeket folyamatosan a szervezet feldolgozta, és ma már, azt kell hogy mondjam, hogy sok esetben a központi igazságszolgáltatási régió néhány mutatószáma akár még a vidéki bíróságokhoz képest is jobb, vagy legalább olyan jó mutatószámokat tud a központi régió is mutatni, annak ellenére, hogy az ügyek természetesen továbbra is a központi igazságszolgáltatási régióba érkeznek legnagyobb számban.
A bíróság szolgáltató jellege a következő célkitűzése az OBH elnökének.
(14.40)
A bíróság alapvetően nem egy szolgáltató szervezet, ezt mindannyian tudjuk. De a választópolgárok, vagy nevezzük úgy őket, hogy adófizetők, joggal várják el bármilyen állami szervezettől, hogy az ő érdekükben szolgáltató tevékenységet végezzen. Abban az értelemben mindenképpen szolgáltatnak, hogy igazságot szolgáltat a bírósági szervezet, de a szolgáltató jelleget úgy tudja erősíteni a bíróság, hogy az ügyfelek könnyebben hozzáférnek például a bírósági adatokhoz. Ezt nyilván a számos elektronikusadat-hozzáférés, adatkezelés biztosítja, számos módon tudnak most már az ügyfelek hozzáférni ezekhez a legfontosabb információkhoz. Természetesen egy adott perben, egy adott eljárásban maguknak az ügyfeleknek a felvilágosítása, információhoz való hozzáférése jogi kérdés, tehát elsősorban törvényalkotási kérdés, hogy hogyan tudnak hozzáférni. Azt gondolom, hogy a bírósági szervezet legalább annyira szolgáltató, mint ahogyan közhatalmi jelleget is ellát. Tehát egy nagyon erős közhatalmi jellegű tevékenységet ellátó szervezethez képest valóban szolgáltatóbbá vált a bíróság.
Egy újabb célkitűzés, amely az OBH elnöke előtt állt, a bíróságok nyitottsága. Az rendkívül fontos, hogy az igazságszolgáltatás működését az igazságot kereső állampolgárok átlássák; rendkívül fontos. Ezt nyilván akár a legfiatalabb korban kezdhetik elsajátítani, megtanulni az állampolgárok, hogy vajon mit is csinál a bíróság, hogyan dolgozik a bíró. Erre is látunk bőven példát a Bírósági Hivatal szervezésében. De ennél is talán még fontosabb, hogy azok a megoldások, amelyekkel megpróbálja a bírósági szervezet egyik-másik szereplője elmagyarázni, hogy az ítéletek miért születnek, a bíróságok nyitottságát segítsék. Ez is legalább annyira fontos, hiszen ha nem értik az ügyfelek, vagy nem érti a széles közvélemény a bírói döntést, akkor úgy látja a bíróságokat, mintha azok egy elefántcsonttoronyba bezárva működnének.
Ezen nagyon sokat változtatott az Országos Bírósági Hivatal, és még a jövőben is nyilván változtatnia kell ezen. Nem elsősorban az OBH felelőssége, ezt a Kúria elnökével kapcsolatban is fel lehet vetni, hogy magyarázatot kell arra kapnia a közvéleménynek, hogy miért születnek néha egymásnak szöges ellentétben álló ítéletek első és másodfokon. Nyilván a jogászok tudják, hogy ez a bírósági működés velejárója, azonban ennek az okait, ezt a mechanizmust el kell tudni magyarázni a közvélemény számára ahhoz, hogy ne okozzon zavart a fejekben, ha a bírósági döntések ennyire divergálnak, ennyire széttartóak.
Mindenesetre az OBH elnöke által megfogalmazott négy célkitűzés, tehát a bírói függetlenség, a hatékonyság, a szolgáltató jelleg és a nyitottság, a frakciónk meglátása szerint megvalósult a beszámoló időszakában.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Úgy ítélem meg, és ezt a véleményt a képviselőcsoportunk is osztja, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke törvényesen és magas színvonalon látta el a bíróságok külső igazgatását. Ennél többet nem is lehet számonkérni az OBH elnökén, mint hogy törvényesen dolgozzon, az általunk, a törvényhozó hatalom által alkotott törvényeket maradéktalanul betartsa. Nyilván nem is lehet azt sem számonkérni, ha él a törvényes jogaival. Azért vannak a törvényes mérlegelési jogai az OBH elnökének, mert a törvényhozó így akarta, azt csak a törvényhozón lehet számonkérni, az elnök asszony mindezekkel a jogosítványokkal törvényesen élt, és a beszámoló pedig bizonyítja az általam elmondott magas színvonalat.
Tisztelt Elnök Asszony! Valóban most a félidejéhez ért az ön tevékenysége. Ezért indokolt megjegyezni, és erre már utaltam, hogy ahogy nem igazolódtak magával a jogi szabályozással szembeni vádak, úgy nem igazolódtak az ön személyével szembeni vádak sem. Az elmúlt években számos kritika érte az ön integritását, az ön személyes függetlenségét, de ennek egyetlen bizonyítékára sem tudnak hivatkozni, ezek mindig csak prekoncepcióknak és különböző összeesküvés-elméleteknek a hangoztatásai voltak.
Tehát az elnök asszony így az elnöki ciklusának feléhez érve, a működésével maximálisan bizonyította, hogy jó döntés volt az Országgyűléstől, hogy megválasztotta az OBH elnökének Handó Tündét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
