DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök csenget.) Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a tegnapi ülésén két kérdést tárgyalt. Egyrészt eszmecserét folytattunk Vera Jourová biztos asszonnyal, másrészt pedig egyeztetési eljárás keretében állásfoglalást fogadtunk el az európai ügyészségről szóló rendelettervezetről.
Ami összekötötte a két napirendi pontot, az nem más, mint maga Jourová biztos asszony, aki Brüsszelben felelős az európai ügyészségről szóló javaslatért, és akinek nem titkolt célja volt, hogy felkeresse azon tagállami parlamenteket, amelyek 2013 őszén indokolt véleményt fogadtak el az európai ügyészség tervezetéről, mint például a Magyar Országgyűlés, és hogy meggyőzzön bennünket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyészségről szóló rendelettervezet ugyanis egy rendkívül fontos uniós javaslat, amely kihatással lehet Magyarország szuverenitására; kihatással lehet közjogi berendezkedésére, a büntető-igazságszolgáltatás működésére. Megjegyzem, hogy a biztos asszony tegnapi látogatása nem volt véletlen, hiszen két nap múlva, csütörtökön mindez Brüsszelben, az Igazságügyi Tanács napirendjén fog szerepelni.
Egyébként a rendelettervezet céljával mi is egyetértünk, nevezetesen: az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ellen fel kell lépni. Ebben nincs vitánk. Viszont, ahogy szoktuk mondani, az ördög a részletekben bújik meg. Számunkra alapvető fontosságú, hogy a majdan felálló vagy létrejövő struktúra esélyt kínáljon a tagállamok számára, és ne tegye kockára az ügyészség működését. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 2013 őszén az Európai Bizottság eredeti javaslatát 13 nemzeti parlamenttel együtt mi is elutasítottuk, azaz sárgalapos eljárásban sárga lapot mutattunk a Bizottságnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyészségről szóló rendelettervezet egyébként egy 80 paragrafusból álló, több mint 150 oldalas javaslat, ami még a szakemberek számára sem könnyű olvasmány, a laikusok számára pedig szinte lehetetlenség megérteni ezt a bonyolult szöveget, annyira például, hogy az európai ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét meghatározó, úgynevezett PIF irányelvtervezetet gyakorlatilag nem tudták megérteni, és ez elakadt az uniós döntéshozói mechanizmusban.
Magyarországnak és más tagállamoknak számos kifogásuk, számos módosítási szándékuk van ehhez a rendelettervezethez, amelynek az elfogadása egyébként a Tanácsban egyhangúságot igényel. A kormány képviselőjének ebben a helyzetben szeretnénk egyfajta mankót adni az Igazságügyi Tanács csütörtöki ülésére.
Ennek érdekében a bizottságunk a tegnapi ülésén, miután megvizsgáltuk a kormány tárgyalási pozícióját, miután meghallgattuk az illetékes igazságügyi államtitkárt, szerettünk volna szempontokat megfogalmazni a kormány számára a további tárgyalások menetére. Az Országgyűlés 87/2013. határozata szellemében így elsődleges szempont a szubszidiaritás és az arányosság elvének érvényesülése. Másodszor: tiszteletben kell tartani Magyarország nemzeti identitását és alapvető alkotmányos berendezkedését. Harmadszor: maximálisan tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket, mert jelenleg nem látjuk biztosítottnak az európai ügyészség és a nemzeti hatóságok hatáskörének egyértelmű elhatárolását. Az európai ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét illetően pedig szeretnék rámutatni arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Európai Parlament kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy a határon átnyúló áfacsalások az úgynevezett PIF irányelvtervezet körébe tartozzanak. (Folyamatos zaj a teremben.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel kapcsolatban emlékeztetem önöket, hogy a tagállam által beszedett általános forgalmi adó mindössze 5 százaléka megy az uniós költségvetésbe, 95 százaléka a tagállami büdzsét illeti. Az Unió büdzséjét megkárosító elkövetők ellen, úgy vélem, hatékonyan kell fellépnünk. Álláspontunk szerint azonban az adózással összefüggő kérdéseket kizárólag az adójogi dossziékban és ennek megfelelően egyhangú döntés alapján lehet rendezni. Erre a minősített többséggel elfogadandó irányelv nem megfelelő jogi eszköz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Tehát a kormánynak ezen sarokpontokat érdemes követnie a további tárgyalások során. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
