ELNÖK
ELNÖK
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az LMP vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon!
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény feketén fehéren bizonyítja, hogy a kormány a multik és a tőke, nem a kisebbek és nem a munka oldalán áll. Ezzel a törvénnyel a kormány gyakorlatilag Magyarországot adóparadicsommá akarja tenni, de nem a kis- és középvállalkozások számára, hanem a multik, a nagyok számára.
A törvénycsomag több tartalmi elemmel foglalkozik, amelyekből két javaslat kiemelt figyelmet érdemel. Az egyik a társasági adó egykulcsossá tétele, amíg a másik a munkaadói járulék csökkentése. A társasági adót a kormány egységesen 9 százalékra akarja csökkenteni, a szociális hozzájárulási adót, vagyis a munkaadói járulékot pedig 5 százalékponttal, vagyis 27 százalékról 22 százalékra; mindkettőre a későbbiekben részletesen ki fogok térni. Ezen túl a törvénycsomag többek között csökkenteni akarja a kisvállalkozói adót is 16 százalékról 14 százalékra, ez persze teljesen rendben van, és lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megadóztathatják a területükön lévő reklámhordozókat, maximum 12 ezer forint/négyzetméterrel évente. Az önkormányzatokra van bízva, hogy mekkora az adó és milyen övezetek szerint állapítják meg. Elvi kifogása az LMP-nek ezzel kapcsolatban nincs.
Még most kettőt szeretnék megemlíteni, amelyekre a későbbiekben még visszatérek. A törvénycsomagban módosításokat terveznek a tőzsdei szolgáltatók informatikai minősítési díjainál, illetve mi kritikus pontnak véljük, hogy a nyugdíjfolyósító kiadhat adatokat a kormányzati tájékoztatás céljából. Ezek az adatok az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, nyújtott juttatásra vonatkozó adatok.
Akkor először a társasági adóról szeretnék beszélni, de egy adattal kezdem az elején. Azt lehet látni, ha körbenézünk a világban, hogy a világ jövedelmi és vagyoni viszonyai durván változtak az elmúlt időszakban, és ezek a változások folyamatosan gyorsulnak fel. Ma a felső 1 százalék birtokolja a bolygó felét, a 99 százalék pedig a másik felét; azért ezen az adaton meg kellene döbbenni. Vagy egy másik adat: ma a világ 65 leggazdagabb emberének a vagyona akkora, mint 3,5 milliárd embernek a Földön. Ezek egyszerűen megdöbbentő számok.
Sajnos, ez a folyamat nemcsak a világ más országaiban, de például Magyarországon is elkezdődött lejátszódni. Mi úgy látjuk, és nyilván ezen nagyon sokan törik a fejüket a világban, neves, ismert közgazdászok is, hogy ennek egyik fő oka, hogy a tőkejövedelmeket nem tudják, nem akarják adóztatni, és ennek eredményeképpen, aki gazdag, csak még gazdagabb lesz, és kivonja magát a közteherviselés alól, legyen az gazdag ember vagy gazdag cég. Itthon a magyar kormány is ezt csinálja, a felső 10-20 százalékot gazdagítja, támogatja adóforintokkal is.
Egy hónapja úgy tűnt, a kormány végre felismerte, az alacsony bérekre és adókedvezményekre alapozott, a globális tőkét mindenáron kiszolgálni akaró modell elbukott, megbukott, ezt jelezte számunkra a kormány bejelentett minimálbéremelési szándéka is. Viszont azt látjuk, hogy a felismerésben a kormány csak eddig jutott el, megint csak rossz eszközt választottak, és azt kell hogy mondjam, talán nem is véletlenül. A következő szükséges lépés, hogy a multik helyett a magyar vállalkozások és a munkavállalók legyenek a stratégiai partnerek, eddig már a kormánynak nem sikerült eljutni, most pedig egy vérbeli neoliberális lépéssel megfelezik a társasági nyereségadó kulcsát. Ezzel mintegy 170-180 milliárd forintot vesznek ki mindannyiunk zsebéből, és ami még súlyosabb, ezzel bebetonozzák a nagyvállalatok és a multik erőfölényét a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben.
És akkor nézzük már meg egy picikét elvi oldalról is, hogy miért rossz a társasági nyereségadó csökkentése! Először is, azt gondolom, ki kell emelni, mert ez elvi szinten is igazságtalan. A tőkéből szerzett jövedelem eddig is jóval kisebb mértékben adózott, mint a munkából szerzett. Leegyszerűsítve: eddig ha valaki egy nagy cégből osztalékként vette ki a pénzét, a közteher 31 százalék volt - ez úgy jött ki, hogy 19 százalék nyereségadó és erre 15 százalék osztalékadó -, most ez lecsökken 23,5 százalékra, miközben a munkabér összességéből eddig 48, most 46 százalékot kap az állam. Az olló tehát tovább nyílt, 17 százalékpontról 22,5 százalékra, holott a célnak annak kellene lenni, hogy mindenféle jövedelem, származzon az munkából vagy tőkéből, bármiből, ugyanúgy adózzon, hiszen a közterheket közösen kell viselni.
Még miért nem jó a társasági nyereségadó csökkentése? Nem jó, mert belemegy egy lefelé tartó adóversenybe, aminek nincs győztese, csak a multik. Lehet, hogy első évben úgy tűnik majd a kormány számára, hogy több cég adózik és nő a költségvetés bevétele, de ez csak addig tart, amíg a szomszéd országok is nem jönnek rá erre, és nem fognak adót csökkenteni, s akkor jobban lecsökken, mint előtte volt. Ez egy lefelé tartó spirál, ami odavezet, hogy a cégek és tulajdonosaik már alig fizetnek adót, a közterheket pedig szinte egészében a fogyatkozó és lassan már nem létező középosztály fogja viselni.
(10.30)
Ráadásul a társasági nyereségadó csökkentése hatástalan is. Hatástalan, mert a megtartott jövedelmet a vállalatok nem beruházásra, nem munkahelyteremtésre fogják használni, hanem egyszerűen jövedelemként zsebre teszik. Nincs ugyanis forrásszűke, van olcsó finanszírozás, ha valaki beruházni szeretne. Feltétele sincs a csökkentésnek, se foglalkoztatási, se beruházási, akkor ilyen célú adókedvezmény lenne egyébként a neve. Azt is meg kell említeni, hogy teljesen és nagyon-nagyon hátrányba hozza a hazai kis- és középvállalkozásokat.
Ez a csökkentés, mint többen elmondták, mindössze ezer nagyvállalatnak, multinak kedvez. Egy, a piacon nagy és nemzetközi háttérrel rendelkező cég pedig mindig erőfölényben van, nem érvényesül a piaci egyenlőség, nagyobb az adminisztratív kapacitása bonyolult szabályozások követésére, nagyobb tőkeereje van egy esetleges veszteségesebb időszak elviselésére. E miatt az erőfölény miatt, ha azt szeretnék, hogy a kis- és közepes vállalkozások megőrizzék alapvető szerepüket a gazdaságban és netalántán még fejlődjenek is, márpedig az LMP ezt szeretné, állami beavatkozásra van szükség, olyan szabályozásra, amely a kisebb vállalkozásokat védi, kiegyenlíti az erőfölényt. A nagy cégek adójának csökkentése pedig éppen ellentétes irány: a kisebb vállalkozások kiszolgáltatása. Megjegyzem, hogy az LMP, mihelyt lehetősége lesz rá, vissza fogja hozni e tekintetben is a sávos, progresszív társasági nyereségadót.
Egy picit beszélni kellene arról is, hogy a kormány mivel indokolta a társasági nyereségadó csökkentését. Legelőször azt mondták, hogy ez a minimálbér emelésének a részbeni fedezetét fogja jelenteni, de nagyon hamar kiderült, hogy ez nem igaz. Hiszen jellemzően minimálbéresek a nagy multicégeknél nem dolgoznak, és a 10 százalékos csökkentést, amelyet önök a nagy cégeknek, az 500 millió forint feletti nyereségű vállalatoknak adnak, ők ezt bizony zsebre fogják tenni. Akinek pedig igazán szüksége lett volna erre, a kis- és középvállalkozásoknak, ott csak 1 százalékkal csökken az adó.
De aztán rájöttek önök is erre, hogy ez nem jó érv, és akkor már ebben a törvénycsomagban változtattak, ebben a törvénycsomagban már azt mondják, hogy azért kell csökkenteni a társasági nyereségadót, mert ezzel majd Magyarország versenyképessége nőni fog. Na, ez legalább annyira nem igaz, mint a másik tétel, mert ha ma Magyarországon a versenyképességet nézzük, azt látjuk, hogy igen, a multinacionális cégek, amelyek versenyképesek, és a versenyképességi tartalékok igazából a kis- és középvállalkozásoknál vannak. Tehát ebben rögtön megbukik ez a tétel, hogy a versenyképességet növelni fogja, mert önök a társasági nyereségadó egykulcsossá tételével gyakorlatilag 170-180-190 milliárd forintot a multinacionális cégek zsebébe tesznek.
Térjünk át egy picit a szociális hozzájárulási adó csökkentésére is. Igen, nagyon sokan látják Magyarországon, mi is, hogy a bérekre rakódó terhek csökkentése nagyon régóta esedékes. Eddig a kormány nem nagyon foglalkozott ezzel, azon kívül, hogy a jómódúak személyi jövedelemadóját csökkentette, évi 500 milliárdos ajándékot adva a felső 10 százaléknak.
Ugyanis ez volt az eredménye, amikor önök 2010-ben a személyi jövedelemadót egykulcsossá tették. A jelenlegi helyzetben, amikor a munkaerőhiány és az elvándorlás miatt lassan megáll a magyar gazdaság, igen, a dolgozók nettó bérének emelése volna a legsürgősebb feladat. A kormány most azt mondja: emeli a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez önmagában persze helyes szándék, de egyrészt kevés, másrészt pedig nagyon sok kis- és középvállalkozás számára ezzel az eszközzel, ezen a módon, ahogy önök tervezik, ez nagyon komoly problémát és elviselhetetlen terhet fog jelenteni.
Ez így önmagában azért is kevés, ily módon a minimálbér és a garantált bérminimum csökkentési terve, mert gyakorlatilag csak a legalsó határon, tehát a minimálbéren lévőknek a jövedelme fog nőni. Aki már egy picit is kicsivel fölötte van a minimálbérnek, az most nem fog kapni semmit. Önök azt mondják, hogy majd persze a minimálbér megemelkedése később meg fogja húzni a többi bért. Na, ez vagy bejön, vagy nem. Mert ugye, önök sok mindent mondanak a gazdaságról, de azt látjuk, hogy ma a kis- és középvállalkozások nagyon nagy bajban vannak, ahol a minimálbéresek zömében dolgoznak, és ahol ma a foglalkoztatottak háromnegyed része Magyarországon megtalálható. Ahogy már említettem, feleslegesen terheli meg az elviselhetetlen terhekkel a kis- és középvállalkozókat.
Azt gondoljuk továbbra is - és ezt újra és újra el fogjuk mondani, talán egyszer meg fogják érteni -, hogy az egykulcsos adót kell eltörölni, a minimálbért adómentessé kell tenni, és az szja-t pedig az átlagbér alatt és a minimálbér között 12 százalékra kell csökkenteni. Ehhez társítva, úgy gondoljuk, a munkavállalói járulékot szükséges csökkenteni, mégpedig azért, mert ha a munkavállalói járulékokat és nem a munkaadói járulékot csökkentjük, akkor rögtön a nettó jövedelem emelkedni fog. Gyakorlatilag az LMP által javasolt rendszer, tehát a többkulcsos személyi jövedelemadó, a munkaadói járulékok csökkentése eredményezhetné azt, hogy nemcsak a minimálbér, hanem az átlagbér nettója is 20 százalékkal emelkedne.
Ezzel szemben, mint ismert, a kormány a munkaadói járulékot csökkenti, bár ez ugyan csökkenti a vállalkozások kiadásait, költségeit, de nem jelent automatikusan magasabb bért a dolgozóknak, hiszen a bruttó minimálbér emelését nem ellensúlyozza. Nagyon sokan, kevésbé képzett embert foglalkoztatók ezt meg fogják sínyleni. Ezzel is megint csak, mint ahogy már említettem többször, a multik járnak jól, mert náluk nem jellemző a minimálbéres dolgozó és így a csökkentés összege a nyereségüket növeli végső soron, míg a kis- és középvállalkozásoknak gyakorlatilag ki kell termelniük a 15 százalékos minimálbér költségét. Ha számolunk, akkor az kiderül, hogy egy kis- és középvállalkozónak ahhoz, hogy teljesítse most a 15 százalékos minimálbéremelést, 15 ezer forintot kell pluszként kitermelnie ehhez, amire nagyon kevés kis- és középvállalkozó lesz képes. Azt gondoljuk, hogy sokkal helyesebb lett volna egy másik sorrend, először azzal kezdeni, hogy adómentessé tegyék a minimálbért és a munkavállalói járulékot csökkentsék.
A törvényjavaslat még további két részéhez szeretnék röviden hozzászólni. Az egyik a biztosítók és tőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének minősítése. Önök korábban bevezettek egy intézkedést, amivel az energetikai cégek informatikai rendszerét minősíttetni kellett, mégpedig lényegében egy kijelölt céggel. Ez a cég a Rogán Antal propagandaminiszter érdekkörébe tartozó Hunguard Kft. Most önök ugyanezt eljátsszák a biztosítókkal és a tőzsdei szolgáltatókkal. Ez persze egyrészt ismert fideszes módszer: törvényi eszközökkel piacot szerezni olyan cégeknek, amelyek egyébként versenyképtelenek lennének. Ezzel a fideszes politikai osztály milliárdos jövedelmekhez juttatja magát, a gazdaság normális szereplői és az adófizetők kárára. Ez a gyakorlatilag élősködő magatartás ebben az esetben egy még komolyabb dologgal párosul. A minősítő cég az informatikai rendszer minősítése közben elvben hozzájárulhat az érintett cégek adatbázisaihoz. Az energetikai ipar, a biztosítási és tőzsdei cégek adatbázisainak úgymond lenyúlása már olyan veszély, amit nem lenne szabad megengedni, még kevésbé egy majdnem bukott miniszter holdudvarának.
Még a nyugdíjasok adataihoz is néhány gondolat. A törvényjavaslat kis meglepetése még az a folyamat, ahogy a Fidesz az elavult Kubatov-listákat frissíteni akarja 2,8 millió nyugdíjas adatainak felhasználásával. A következő adatokat fogják most önök megszerezni, és azt gondoljuk, jobb, ha minden nyugdíjas tisztában van azzal, hogy az egyszeri tízezer forintos juttatás leple alatt milyen adatokat nyúl le a kormány a Kubatov-lista frissítésére. Az ellátásban, juttatásban részesülő személyek neve, lakcíme, nyugdíjfolyósítási törzsszáma és a folyósított ellátására nyújtott juttatásra vonatkozó adatok.
A kormány tehát ezen adatok megszerzésével a 10 ezer forint mellé megcélozza a nyugdíjasokat a szokásos propagandával, a miniszterelnök levelével. Megint közpénzből megint pártpropagandát folytatnak, megint milliárdokat fognak erre elszórni, és megint törvénytelenül.
(10.40)
Ahhoz, hogy a nyugdíjasoknak eljuttassák az egyszeri nyugdíj-kiegészítést, nyilvánvalóan nincs szükség ezekre az adatokra. És mi attól tartunk, hogy önök ezekkel az adatokkal vissza fognak élni, sokadszor.
És akkor végül csak annyit, hogy az LMP is nyújtott be módosítót, a módosítónak csak annyi volt a lényege most, hogy mi nem támogatjuk a társasági nyereségadó egykulcsossá tételét, és azt szeretném még elmondani, hogy az LMP be fogja újra nyújtani azt a törvénycsomagot, ami nemcsak a minimálbért, hanem az átlagbért és az átlagbér felettiek bérét is megemelné.
Az LMP ebben a megközelítésben ezt a törvénycsomagot nem fogja tudni támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
