DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását. Az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatóval e törvényi kötelezettségemnek teszek eleget.
A közszféra ellenőrzése, különös tekintettel a számvevőszéki ellenőrzésre, képes az állampolgárok mindennapi életét jobbá tevő változások elindítására, ösztönzésére. Az Állami Számvevőszék mint közpénzből finanszírozott intézmény végső célja a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulása, társadalmi szintű hozzáadott érték teremtése. Ennek szellemében a 2015-ös esztendő a hasznosulás kiteljesedésének éve volt az Állami Számvevőszék életében. Aktívan támogattuk az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét és a jól irányított állami működést. Fokozottan éltünk a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeinkkel. Ellenőrzési megállapításainkról és az elemzési következtetéseinkről folyamatosan tájékoztattuk a közvéleményt és önöket. Kiterjesztettük a tanácsadó és a tudományos tevékenységünket, megosztottuk a megismert jó gyakorlatokat, valamint a tavalyi esztendőben is aktív szereplői voltunk a számvevőszékek nemzetközi közösségének.
Expozémban az Állami Számvevőszék 2015. évi tevékenységének kimeneti eredményeit és hasznosulását foglalom össze a számvevőszéki ellenőrzéseken, elemzéseken, valamint a tanácsadó tevékenységünkön keresztül. Külön szólok majd azoknak a feladatoknak az előrehaladásáról, amelyekkel az elmúlt években az Országgyűlés határozatokban bízta meg az Állami Számvevőszéket.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységét a 2015. évben, összhangban az irányadónak tekintett nemzetközi normákkal, megújított ellenőrzési módszertanok alapján végezte. A számvevőszéki ellenőrzés alapelvei nyilvánosak, minden érintett és érdeklődő számára hozzáférhetőek, megismerhetőek, ezzel is biztosítva intézményünk tevékenységének az átláthatóságát.
Szintén a tavalyi év eredménye, hogy a minőségbiztosítási folyamataink újragondolásának eredményeképp lezajlott a számvevőszéki jelentések formátumának a megújulása, amelyet önöknek az elnöki értekezleten be is mutattunk és a véleményüket kikértük. Fő célunk a közérthetőség és az áttekinthetőség növelése volt a felhasználók, mindenekelőtt önök, az országgyűlési képviselők érdekében. A megújítás folyamatában kikértük az országgyűlési bizottságok véleményét is, és örömmel nyugtáztuk azt, hogy támogató visszajelzéseket kaptunk.
Az ellenőrzési témák meghatározása, illetve az ellenőrzés alá vont szervezetek kijelölése során a Számvevőszék összetett kockázatelemzési eljárásokat alkalmaz. Ennek célja egyrészt az ellenőrzési lefedettség szélesítése, az ellenőrzési helyszínek számának növelése, az erőforrásaink optimális kihasználása, másrészt a kockázatos területek, illetve szervezetek beazonosítása, az esetleges közpénzügyi szabálytalanságok feltárása érdekében.
Kockázatelemzési tevékenységének köszönhetően 2015-ben az Állami Számvevőszék azokon a területeken végzett ellenőrzéseket, ahol nemzeti szinten is a legnagyobb hozzáadott értéket teremthetett, és tovább csökkentettük a korábban ellenőrizetlen területeket, az úgynevezett fehér foltokat is. Ilyen volt például az Orvosi Kamara ellenőrzése is.
Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék 2015-ben 221 jelentést és 26 elemzést hozott nyilvánosságra, vagyis minden munkanap legalább egy jelentést vagy elemzést mutattunk be. Az ellenőrzések hasznosulása érdekében a mintegy 750 ellenőrzött szervezetből 350-nek közel 2 ezer intézkedést igénylő javaslatot fogalmaztunk meg a feltárt szabálytalanságok és hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében.
A 2015-ben elvégzett ellenőrzéseinkkel hozzájárultunk a makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához. Kiemelten fókuszáltunk a gazdasági növekedésre, a versenyképességre, az államadósságra és a költségvetési egyensúlyra ható területekre, illetve a közfeladatokat ellátó, közszolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő ellenőrzéseinkkel hozzájárultunk az állami adóhatóság működési és szervezeti megújításához, az adóbeszedés és hátralékkezelés hatékonyságának növeléséhez. Az állami adóhatóság folyamatosan az ellenőrzéseink fókuszában van, évente két-három ellenőrzést végzünk az adóhivatalnál.
Az adóbeszedést és a költségvetési bevételeket érintő ellenőrzési, valamint elemzési tapasztalataink arra világítottak rá, hogy az elmúlt években az adórendszerben végrehajtott változások több elemükön keresztül is hozzájárultak a költségvetés megszilárdulásához, stabilizációjához. A gazdaság kifehérítésére és az adóbeszedés hatékonyságának fokozására ugyanakkor még további lehetőségek is kínálkoznak, ezért megítélésem szerint célszerű lenne bevezetni és alkalmazni az úgynevezett fenntartható kifehérítés fogalmát. Ennek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál; a kisebb adókulcsok révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság.
Visszatérve a tavalyi esztendőhöz, a Magyar Nemzeti Bankba integrált korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2009-2013 közötti működésének ellenőrzésével ráirányítottuk a figyelmet a PSZÁF felügyeleti tevékenységének korábbi hiányosságaira. Alátámasztottuk a pénzügyi felügyelet átalakításának indokoltságát, ezzel támogattuk az állami kontrollmechanizmusok megerősítését a pénzügyi szektorban is.
(9.10)
Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Bankot minden évben ellenőrizzük a vonatkozó törvényi előírások adta keretek között. A 2014. évet értékelő jelentésünket hamarosan nyilvánosságra hozzuk, és ezzel egyidejűleg a 2016. áprilisi törvénymódosítás értelmében megkezdtük a Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok szabályszerűségi ellenőrzésének előkészítését.
Az adóhatóság, valamint a pénzügyi felügyelet ellenőrzésével kapcsolatban hívom fel a figyelmet, hogy az ellenőrzést, felügyeleti tevékenységet végző szervezeteknél az elmúlt években elvégzett ellenőrzések arra világítottak rá, hogy indokolt lehet az állami ellenőrzési módszerek átfogó áttekintése és elemző értékelése. Ezt a munkát is el fogjuk végezni, a tapasztalatainkról pedig tájékoztatni fogjuk az Országgyűlést.
Tavaly elvégeztük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó rendszerellenőrzését is. Az elmúlt évek ellenőrzési és elemzési tapasztalatainak összegzése pedig alátámasztotta a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát, valamint megerősítettük, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést.
A törvényi előírásoknak megfelelően 2015-ben is őrködtünk az állami vagyon kezelésében érintett szervezetek felett. A megbízható, valós képet tükröző nemzeti vagyonkimutatás elkészítéséhez nélkülözhetetlen az azt alátámasztó, szervezeti szintű, megbízható vagyonmérlegek és vagyonleltárak rendelkezésre állása, ezért ellenőrzéseinkben ez súlypontként jelent meg.
Elvégeztük az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás 2014. évre vonatkozó ellenőrzését. Megállapítottuk, hogy az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatokat ellátó szervezetek kontrollkörnyezetének és ellenőrzési rendszerének kialakítása szabályozottabbá vált az előző évekhez képest. Ez azt is jelenti, hogy hasznosulnak az évről évre elvégzett ellenőrzéseink. Ugyanakkor még több területen tártunk fel hiányosságot, és ezek kijavítására tavaly is számos javaslatot fogalmaztunk meg. Itt szeretném jelezni, hogy az állami vagyongazdálkodás éves jelentéseinek utóellenőrzése jelenleg folyamatban van, hamarosan visszajelzést adunk az elmúlt években esedékes feladatok végrehajtásáról is.
2015-ben elvégeztük mind a 22 állami erdőgazdaság vagyongazdálkodásának szabályszerűségi ellenőrzését. Rendszerszintű szabálytalanságokra, valamint az állami vagyongazdálkodás közel két évtizede fennálló problémáira irányítottuk rá a figyelmet. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az érintett szaktárca és az erdészetek tájékoztatása szerint már megkezdődött a feltárt szabálytalanságok felszámolása. A vonatkozó feladatok végrehajtása szintén utóellenőrzések keretében lesz értékelve.
Tavaly lezártuk az összes állami felsőoktatási intézmény rendszerszintű ellenőrzését, plusz a két egyházi felsőfokú intézmény ellenőrzését. Összesen 21 egyetem és főiskola pénzügyi és vagyongazdálkodásáról hoztunk nyilvánosságra jelentést az állami intézmények tekintetében. Ellenőrzési és elemzési tapasztalatainkkal hozzájárultunk a felsőoktatási intézmények működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások és a tulajdonosi joggyakorlás megerősítéséhez, valamint a gazdálkodásirányítási jogkörök átalakításához.
S ahogy a tavalyi évben, az idén is további állami kórházak, egészségügyi intézmények ellenőrzése is áthúzódik, zajlik, ennek tapasztalatai hasonló következtetések levonására juttatta a Számvevőszéket, hogy jelentős átalakítások indokoltak az egészségügyi intézmények tekintetében, amelyet ismereteink szerint a kormányzat éppen most vizsgál.
Tavaly is rajta tartottuk a szemünket a párt-, valamint a kampánypénzek elszámolásán. Ellenőriztük a 2014. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek felhasználását és a három választásra fordított közpénzek elszámolását. Elvégeztük hat párt, illetve alapítványa gazdálkodásának törvényességi ellenőrzését is. A kampánypénzek ellenőrzésének tapasztalata, hogy a törvényi változásoknak köszönhetően növekedett a kampánypénzek felhasználásának az átláthatósága, s javultak az ellenőrzés lehetőségei, az ellenőrzéseink ugyanakkor számos szabálytalanságot tártak fel, főként az országgyűlési választáson mandátumot nem szerzett jelölő szervezetek esetében. Ezért számos jelzést tettünk az adott ügyben eljárási jogkörrel rendelkező hatóságok, valamint a jogalkotók felé is.
2015-ben is figyeltünk az önkormányzatokra. Az előző években beazonosított kockázatok értékelése alapján 2015-ben kiemelt hangsúlyt helyeztünk ezen belül a többségi önkormányzati tulajdonban működő gazdasági társaságok ellenőrzésére. Tavaly 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodó cég ellenőrzését végeztük el. Ez az ellenőrzés ma is folytatódik, további több tucat vállalat ellenőrzésének a jelentése jelenik meg majd ebben az évben. Felhívtuk a figyelmet a társaságok számviteli és gazdálkodási hiányosságaira, amelyek veszélyeztethetik a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, valamint a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát is. Emellett ellenőrzési megállapításaink a közműszolgáltatásokra vonatkozó állami szerepvállalás bővítésének folyamatában is hasznosulnak.
2015-ben elvégeztük mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését, valamint több mint két tucat jelentést készítettük helyi települési nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásáról. Hozzájárultunk a világon egyedülálló nemzetiségi képviseleti rendszer átláthatóságának, elszámoltathatóságának biztosításához, a szabályos működési keretek megteremtéséhez, ezáltal pedig a társadalmi bizalom megerősítéséhez. Ez a terület is olyan, amely az elmúlt húsz évben kevésbé kapott figyelmet, ezért a múlt évben koncentrált, nagyobb mennyiségű ellenőrzés zajlott.
2011. július 1-jétől hatályos új számvevőszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát. Az ellenőrzött szervezetek a javaslataink hasznosítása érdekében intézkedési terv készítésére kötelezettek az önök döntésének megfelelően. A jogszabály azt is rögzítette, hogy intézkedési tervek megvalósítása utóellenőrzés keretében ellenőrizhető. Ezzel viszont a Számvevőszék él is.
2015-ben 25 önálló utóellenőrzést végeztünk el, jellemzően önkormányzatoknál. Az utóellenőrzésekben érintett önkormányzatok döntő része lépéseket tett a fenntartható pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében, ami fontos mérföldkő az önkormányzati adósságállomány újratermelődésének megakadályozásában. Néhány ellenőrzött önkormányzat ugyanakkor nem határidőben vagy egyáltalán nem hajtotta végre a vállalt feladatait. Felhívtuk a figyelmet, hogy mindez magas kockázatot jelent az adott önkormányzat pénzügyi egyensúlya, szabályozott szervezeti működése és gazdálkodásának biztosítása tekintetében.
Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy 2016-ban, illetve a következő években tovább növeljük az utóellenőrzések számát, hogy valóban a következményekkel járó ellenőrzés rendszere kialakuljon Magyarországon. Minden ellenőrzött számíthat rá, hogy a számvevők visszatérnek és értékelik az intézkedési tervekben vállalt feladatok végrehajtását. Amennyiben azt állapítjuk meg, hogy egy szervezet vezetése, menedzsmentje ezt nem tette meg, azt jelezni fogjuk az Országgyűlés és a fenntartó felé. Emellett mérlegeljük azt a törvényben biztosított lehetőségünket, ami vagyonvédelmi intézkedést is lehetővé tesz az Állami Számvevőszék elnöke számára.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék kiemelten kezeli az Országgyűlés munkájának támogatását, illetve részt vesz a jogalkotásban, a jogszabály véleményezésben. 2015-ben a jelentéseinkre, megállapításainkra 31 ülésnapon hivatkoztak önök, továbbá három országgyűlési irományszámmal ellátott számvevőszéki anyag került megvitatásra a plenáris üléseken.
(9.20)
2015-ben az országgyűlési bizottságok munkája, valamint a törvényalkotás során a képviselők változatlanul rendszeresen támaszkodtak a számvevőszéki jelentésekben foglalt megállapításokra, javaslatokra, és hasznosították azokat. Az országgyűlési bizottságok elé 2015-ben összesen 49 számvevőszéki jelentés vagy egyéb dokumentum került megtárgyalásra.
Ezúton is szeretném felhívni a tisztelt képviselők figyelmét az Országgyűlés számára rendszeresen készített tájékoztatóinkra, amelyekben mindig egy aktuális napirendi témához kapcsolódva adunk tömör tájékoztatást önöknek az ellenőrzési, elemzési tapasztalatainkról. A törvényi felhatalmazás alapján 2015-ben az Állami Számvevőszék összesen 194 alkalommal értesített valamely hatóságot, illetve illetékes szervet az ellenőrzése során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. A Számvevőszék 2015-ben 36 esetben kezdeményezte közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindítását. Ezekben az eljárásokban szinte kivétel nélkül megállapították a jogsértést, és számos esetben bírság kiszabására is sor került. Az Állami Számvevőszékkel szemben alapvető elvárás a magas fokú társadalmi hasznosulás. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a kommunikációnk proaktív, világ és közérthető legyen.
Felhívom a tisztelt képviselők figyelmét, hogy az óráról órára frissülő hírportálunkon folyamatosan információt szolgáltatunk az ellenőrzéseink eredményeiről. Tájékoztatjuk a látogatókat a szakmai munkánkról és belső működésünkről, ezzel is biztosítva tevékenységünk átláthatóságát, munkánk nyilvánosságát. És ezzel példát is próbálunk mutatni az állami szervezetek, közpénzköltő szervezetek számára. Hírportálunkon 2015-ben közel 1300 saját cikket publikáltunk. Ezeken felül a magyar médiában tavaly mintegy 6 ezer hír, hivatkozás jelent meg az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel, tevékenységével kapcsolatban.
Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb ellenőrző intézményeként kiemelt figyelmet fordít a Számvevőszéket érintő országgyűlési határozatoknak való megfelelésre. E feladatok végrehajtása összekapcsolódik a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenységünkkel, amit fokozatosan terjesztettünk ki az elmúlt években. Az Országgyűlés határozatban az Állami Számvevőszéket bízta meg az 1954-ben alapított Pénzügyi Szemle közpénzügyi tudományos folyóirat gondozásával. A ma már impaktfaktoros, tehát tudományos minősítéssel rendelkező magyar és angol nyelvű lap 2015-ben is négy számmal jelentkezett, és mára nemzetközi szinten is ismert és elismert szakfolyóirattá, illetve tudományos műhellyé tettük.
Az Országgyűlés az elmúlt években, 2008-2009-ben több határozatban is megbízta az Állami Számvevőszéket a korrupció elleni fellépés erősítésével. E feladatokat teljesítve ’15-ben is tovább léptünk előre a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés és az integritás alapú szervezeti kultúra terjesztése terén. Tavaly ötödik alkalommal végeztük el a magyar közszféra korrupciós kockázatait feltérképező évenkénti integritás felmérését, amelyhez a 2014-es részvételi rekordhoz képest ’15-ben mintegy ezerrel több, 2557 szervezet csatlakozott. A részt vevő szervezetek alkalmazotti létszámukat tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint felét tették ki. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években sikerült elterjesztenünk az integritásközpontú gondolkodást a magyar közigazgatásban. A felmérést hatodik alkalommal idén is elvégezzük, de mostantól a mélyítésre és az ellenőrzésekre helyezzük a hangsúlyt. Ennek érdekében 2015-től a korrupció elleni küzdelem részeként minden ellenőrzésünkben megjelenik az integritáselvű működés érvényesítésének értékelése, ahol ezt a jogszabály is lehetővé teszi.
A továbblépés lehetőségeit mérlegelve a vonatkozó országgyűlési és kormányhatározat szellemében 2015 decemberében kiterjesztettük integritási felmérésünket a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra is, 2016 első heteiben több mint 250 állami tulajdonú gazdasági társaság töltötte ki és küldte vissza az Állami Számvevőszék által kifejlesztett integritási kérdőívet. Az elemzésünk összegzése alapján a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok egy részénél még jelentős fejlődési lehetőség van az integritáskontroll kiépítése terén. Ugyanakkor a társaságok jelentős része a jogszabályban kötelezően előírt szabályzatokkal rendelkezik. Ez azonban még csak szükséges, de nem elégséges feltétele a szervezeti integritás megteremtésének. Az integritást erősítő önkéntes szabályozás, a speciális integritáskontrollok alkalmazása a részt vevő társaságoknak csak egy szűk körére jellemző.
Ősztől terveink szerint az önkormányzati tulajdonú cégeket is bevonjuk a felmérésünkbe. Az integritással összefüggésben az Országgyűlés az olimpiai játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó 2015. évi határozatában felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy nyújtson szakmai támogatást a pályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében. A kapcsolódó számvevőszéki tanulmányt néhány hete hoztuk nyilvánosságra, és ajánlom figyelmükbe, hisz ez nemcsak az olimpiához, hanem egyéb nagyberuházásokhoz is, azt gondolom, jó támaszt ad. Tanulmányunk feltárta és rendszerezte a nagyberuházások tipikus korrupciós kockázatait, valamint a korrupciós veszélyeztetettséget mérséklő, a nagyberuházások esetén kötelezően, illetve célszerűen alkalmazandó integritási kontrollokat. Rámutattunk, hogy egy ilyen rendszer kialakítására a magyar jogszabályi környezet általában megfelelő feltételeket biztosít, de szükség lehet az olimpia megrendezésének sajátosságait figyelembe vevő további jogszabályok megalkotására is.
Az Országgyűlés határozatban támogatta, hogy az Állami Számvevőszék vegyen részt a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete, az INTOSAI fejlesztési kezdeményezésének tevékenységében, és ahhoz donorként szakmai támogatást nyújtson, kiemelt figyelemmel a magyar külgazdasági stratégiára. E feladat megvalósítása érdekében biztosítottunk tavaly logisztikai hátteret az INTOSAI-on belül működő, a fejlődő országok kapacitásfejlesztésével foglalkozó szervezet informatikai ellenőrzési képzéséhez. Továbbá eddig három alkalommal szerveztünk egyhetes nemzetközi integritásszemináriumot fejlődő országok számvevőszékei számára, a korrupció megelőzését támogató programunkban eddig 4 kontinensről 40 ország mintegy 90 számvevőszéki szakértője vett részt.
Ehhez a témához kapcsolódik, hogy az Állami Számvevőszék szakmai kezdeményezése alapján ’16 februárjában Magyarország a számvevőszékek nemzetközi szervezete fejlesztési kezdeményezése egyik legfőbb donori támogatójává vált a korrupció elleni világméretű küzdelemben. A mintegy 129 millió forintos anyagi támogatást az Állami Számvevőszék 2014. évi működési megtakarítása tette lehetővé.
2015-ben az Országgyűlés szintén határozatban kérte fel a Számvevőszéket, hogy szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét, és támogatta az etikus közpénzügyi vezetőképzést. A tavalyi év során felhívtuk a kormány figyelmét a veszélyekre és a kockázatokra. A kormány pedig határozatban erősítette meg, hogy szükségesnek tartja az állami tulajdonú közcégek menedzsmentrendszerének átalakítását az ellenőrzési tapasztalatainkra támaszkodva. Az állammenedzsment megújítása érdekében az Állami Számvevőszék négypontos javaslatcsomagot állított össze, amely tartalmazta, hogy az állami cégek vezetőinek munkáját folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából. Meg kell erősíteni a tulajdonosi jogok gyakorlójának az eredményességet értékelő képességét, tevékenységét. Az állami cégek vezetőinek szigorú etikai és integritási elveknek kell megfelelniük, és át kell alakítani a cégvezetők javadalmazási rendszerét.
Javaslataink megfogalmazása után megkezdtük az állami tulajdonú gazdasági társaságok teljesítményét és a társasági menedzsment tevékenységét értékelő ellenőrzési módszerek kidolgozását is. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területévé tette a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának a fejlesztését. Ezt az Országgyűlés is megerősítette azzal, hogy határozatában elismerte és támogatta az intézmény társadalmi szerepvállalását a pénzügyi kultúra fejlesztésében.
E feladatkör teljesítéséhez kapcsolódik a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó szervezeteket és általunk vezetett programokat felmérő, időn április 15-én bemutatott tanulmányunk. (Felmutatja.) A kutatásunk arra kereste a választ, hogy mi lehet a pénzügyikultúra-fejlesztést megalapozó programok, képzések alacsony eredményességének az oka. Arra a felismerésre jutottunk, hogy bár a képzésekre jelentős mennyiségű közpénzt használnak fel, a tematikák, tananyagok gyakran nem megismerhetőek, az alig néhány órás képzések legtöbbje kizárólag középiskolásoknak szól, és az eredményességet nem mérik.
(9.30)
Az Állami Számvevőszék továbbra is kiemelt társadalmi felelősségvállalással összefüggő tevékenységének tekinti a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának a fejlesztését. Álláspontom szerint a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése közügy. Tekintettel erre ezúton is felvetem, hogy egy nemzeti stratégia megalkotásának a szükségessége indokolt. Közös érdekünk, hogy az egyének nem kellően megalapozott pénzügyi döntéseiből fakadó nemzetgazdasági, makrogazdasági kockázatok mérséklődjenek. Éppen ezért különösen üdvözlöm az Országgyűlés most napirenden lévő határozati javaslatát, és bizton állíthatom, hogy az Állami Számvevőszék kiveszi a részét a stratégia megalkotásából.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! 2011-ben az Országgyűlés megerősítette az Állami Számvevőszék függetlenségi garanciáit, összhangban a közpénzek védelmének alkotmányos szintre emelésével. Ezzel egy időben a Számvevőszék szervezeti megújítása is megerősödött, a minőségirányítás, az erőforrás-optimalizálás, az átláthatóság, valamint a számvevőszéki hasznosság szem előtt tartásával. Az Állami Számvevőszék stratégiájában meghatározó alapértékek a függetlenség, a hitelesség, az elfogulatlanság, a minőség iránti elkötelezettség, valamint a saját működésünkre vonatkozó gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség és fenntarthatóság.
A 2015. év gazdálkodását áttekintve az Állami Számvevőszék a jogszabályok és a külső szabályzatok betartása mellett az alaptevékenységet biztosító észszerű, takarékos gazdálkodást folytatott. A könyvvizsgálói vélemény alapján az éves költségvetési beszámoló az Állami Számvevőszék 2015. évi költségvetése teljesítéséről, a 2015. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetéről, valamint ezen időponttal végződő év gazdálkodásának eredményéről megbízható és valós képet ad.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Továbbra is célunk, hogy ellenőrzéseinkkel, elemzéseinkkel, folyamatos tudásmegosztó, tanácsadó tevékenységünkkel átláthatóbbá és eredményesebbé tegyük a közpénzek felhasználását, a közvagyon kezelését, és hozzájáruljunk a közszolgáltatásokat biztosító intézmények, vállalatok és rendszerek hatékonyabb működéséhez. Küldetésünk, hogy ellenőrzéseink, elemzéseink hasznosításával olyan pozitív változásokat indítsunk el és támogassuk fenntartásukat, amelyek hatással vannak a magyar polgárok mindennapi életére, és a magyar gazdaság fejlődését szolgálják. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
