SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók és Nemzetiségi Képviselő Úr! Tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik ezt a mostani beszámolót.
A kormány a nemzetiségi törvény rendelkezésének eleget téve kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és arról az Országgyűlésnek beszámol. A mostani beszámoló tárgya a 2015 februárjától 2017 februárjáig tartó időszak. Mivel az új kormányzati struktúrában a nemzetiségpolitikáért felelős szakterület, a nemzetiségeket érintő kapcsolattartási, támogatáspolitikai, kulturális és nemzetközi ügyek a beszámoló elkészítése alatt a Miniszterelnökségre kerültek, a romaügyért felelős terület, illetve a nemzetiségpolitikához kapcsolódó egyéb szakterületek, így az oktatás és a kultúra az Emberi Erőforrások Minisztériumánál maradtak, a jelentés a két szakterület közös munkája, közös előterjesztése.
A jelentés átfogó képet nyújt az adott két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, azokról a kormányzati kezdeményezésekről, amelyek a nemzetiségi közösségek minél eredményesebb működésének érdekében születtek. Beszámol a nemzetiségi kultúrában, médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról. Kitér a nemzetiségek vezetőivel, a nagykövetségekkel, a kulturális intézetekkel folytatott kapcsolattartásra, illetve a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottságok működésére is.
A magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló, 2015-2017 közötti időszakra vonatkozó jelentés kapcsán engedjék meg, hogy expozémban kiemeljem azokat a főbb tényeket és eredményeket, amelyek bemutatják a hazánkban élő őshonos nemzetiségek helyzetét az érintett időszakban.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiség él. Ők egyszerre vallják magukat magyarnak és az adott nemzetiséghez tartozónak. Elfogadják és megbecsülik Magyarország kultúráját, keresztény gyökereit, szokásait, törvényeit, hazánk hasznos polgárai, egyben hűségesen őrzik őseik hagyományait. Helyénvaló, hogy fölsoroljam a velünk élő őshonos nemzetiségeket: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ennek megfelelően jelentős előrelépés volt a 2014. évi országgyűlési választásokat követően, hogy a nemzetiségek az Országgyűlés munkájába is bekapcsolódhattak. A Magyar Országgyűlésben tizenhárom nemzetiségi szószóló képviselheti saját nemzetiségét, akik a gyakorlatban is részt vesznek a törvényalkotási munkában. A kormány és az Országgyűlés egyaránt odafigyel szavukra, véleményükre, javaslataikra.
Magyarországon mindenkinek joga van az önazonossága, nemzeti identitása szabad gyakorlásához. Természetes, hogy ezt minden korlátozás nélkül bárki megteheti. A kormány azonban nemcsak elméletben vallja ezt, hanem a gyakorlatban is jelentősen segíti a velünk élő nemzetiségeket identitásuk, nyelvük, kultúrájuk, hitük megőrzésében és továbbadásában. Segítjük kulturális autonómiájuk kiteljesítését, biztosítjuk és támogatjuk a hatékony nemzetiségi képviseletet. Az európai szinten is példaértékű és kimagasló nemzetiségpolitika segíti őket abban, hogy élő, valóságos nemzetiségi közösségek alakuljanak és működjenek bárhol az országban.
A nemzetiségi szószólókból álló Magyarországi nemzetiségek bizottsága a beszámolási időszakban harmincegy indítványt tárgyalt. A nemzetiségi oktatással, kulturális területekkel összefüggő törvényjavaslatokon túl a bizottság főként az anyanyelv használatának jogával összefüggésben tárgyalta például az anyakönyvi eljárásról, a közigazgatási rendtartásról és perrendtartásról, de még a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Megalakulása óta a bizottság együttműködik az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével; a nemzetiségi szószólók kapcsolatot tartanak az országos önkormányzatok elnökeivel, akik állandó meghívottként tanácskozási joggal vehetnek részt a testület ülésein.
A bizottság jó együttműködést alakított ki a minisztérium illetékes államtitkárságával, valamint az alapvető jogok biztosának nemzetiségi jogok védelmét ellátó helyettesével, aki rendszeresen tájékoztatja az országgyűlési szószólókat a lezárt nemzetiségi tárgyú vizsgálatokról. A bizottság évente meghallgatja a nemzetiségi hatáskörrel rendelkező minisztert is. Az albizottságai is rendszeresen tartanak meghallgatásokat, így a nemzetiségi szószólók közvetlen információkat szerezhetnek a köznevelés, a kultúra, a közszolgálati média, államháztartás, közigazgatás és egyéb területek politikai, valamint szakmai vezetőitől.
A nemzetiségi ügyekért felelős tematikus munkacsoport az Emberi Jogi Kerekasztal tagja, amely elősegíti a nemzetiségi jogok érvényesülését, és módosítási javaslatokat tesz a kormány felé. Ezúttal is köszönöm a Magyarországi nemzetiségek bizottságának múltbéli és jelenlegi munkáját is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló összeállításához az információk a minisztériumoktól és háttérintézményeiktől, a fővárosi és megyei kormányhivataloktól, a megyei közgyűlésektől, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól, a nemzetiségi szószólóktól, a Médiahatóságtól, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, a Központi Statisztikai Hivataltól és a Magyar Tudományos Akadémiától származnak. Köszönet az érintett szervezetek, intézmények munkatársainak.
Engedjék meg, hogy néhány meghatározó intézkedést kiemeljek a beszámolóból a 2015-17-es időszakra vonatkozóan.
A legszembetűnőbb változás, hogy a beszámolási időszakban kiemelkedő mértékben nőttek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működésére szánt központi források. A támogatások a következő főbb területeket érintik, illetve érintették. Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési, kötelező és önként vállalt feladatai ellátására, valamint a nemzetiségi médiához kapcsolódó feladatok ellátására 2016-ban 1,6 milliárd forint, 2017-ben 1,8 milliárd forint állt rendelkezésre. Összehasonlításképpen: 2010-ben ez a szám 953 millió forint volt. 88 százalékos változás történt ebben az időszakban.
(9.10)
A települési és területi önkormányzatok működési és feladatalapú költségvetési támogatása 2016-ban 3,1 milliárd volt, 2017-ben már 3,2 milliárd forint támogatást tudtunk nyújtani. Összehasonlításként 2010-ben ez a szám másfél milliárd forint volt, a változás 113 százalékot jelent.
A nyelv és kultúra továbbadásában kimagasló szerep hárul az óvodákra és az iskolákra. Az elmúlt évek során az országos és a települési nemzetiségi önkormányzatok számos köznevelési intézmény fenntartását vehették át. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása közvetlenül a fenntartóhoz érkezik. Míg ez az összeg 2016-ban 932 millió forint volt, 2017-ben ez már 1 milliárd 192,5 millió forintra emelkedett. 2010-ben ez a szám 444,5 millió forint volt; az emelkedés látványos.
A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél csak bérkompenzációként 2010-ben 41,2 millió forint került kifizetésre. Az oktatási intézmények finanszírozása mellett a köznevelés területén továbbra is kiemelten fontos szempont az esélyegyenlőség és az esélyteremtés biztosítása. Programok sora segíti ezt a célkitűzést. Az Antiszegregációs Kerekasztal megalakulásával a kormány kiszűr minden olyan elkülönítő nevelést, oktatást, amely akadályozza a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív programban kiemelt célként jelenik meg az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó pedagógiai módszerek elterjesztése. A komplex instrukciós program személyi központú nevelési, oktatási módszer, amely a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányosan helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, illetve tanulási nehézségekkel küzdő, roma nemzetiséghez tartozó gyermekek iskolai sikerességét segíti elő.
A nemzetiségpolitikára fordított központi források a kulturális és kutatási területen is biztosítottak. A nemzetiségi programokat, ösztöndíjakat támogató költségvetési forrásokból 2016-ban egyedi támogatás keretében 1 milliárd 756 millió forint támogatást tudtunk nyújtani, pályázati források formájában 940 millió forint került kifizetésre. Összehasonlításképpen 2010-ben az egyedi támogatások mértéke 381 millió forint volt, 2010-ben a pályázati támogatások forrása 370 millió forint volt.
A kulturális intézmények közül kiemelkedik a nemzetiségi színházak támogatása, az előadó-művészeti szervezetek szerepe. Magyarországi német színház felújításához például 200 millió forint támogatást nyújtott a kormány. A könyvtári szolgáltatást és a nemzetiségidokumentum-ellátást az Országos Idegennyelvű Könyvtár biztosítja, ehhez is támogatást adott a kormány. A nemzetiségek identitásának megőrzésében jelentős szerepet játszanak a tájházak, fejlesztésükhöz állami pályázati úton biztosítottunk forrást.
A nemzetiségi kutatási eredmények a kormányzati munkában a döntés-előkészítés során is használhatóak. A Kisebbségkutató Intézet egyik legfontosabb kutatási területe a romákkal kapcsolatos társadalmi folyamatok vizsgálata. A nemzetiségi média támogatása is folyamatos, a költségvetés az országos önkormányzatokon keresztül biztosít forrást a nemzetiségek anyanyelvű újságjainak megjelenítésére. Közszolgálati műsorszolgáltatók rendszeresen sugároznak anyanyelvű rádió- és televízió-műsorokat.
Fontos megemlíteni a nemzetiségek életében jelentős szerepet játszó, abban aktívan jelen lévő egyházak, egyházi közösségek támogatását is. A költségvetés támogatja az egyházak közfeladatellátó intézményeit is, hiszen több olyan van, amelyben nemzetiségi nyelvű oktatás is folyik. Az egyházak fontos munkát végeznek a nemzetiségi nyelvű pasztoráció, lelkipásztori gondozás területén. A Magyar Katolikus Egyház például német, szlovák, horvát, lengyel és szlovén nyelvű, a magyar Görögkatolikus Metropólia ruszin, ukrán és román nyelvű, a Magyar Evangélikus Egyház német és szlovák nyelvű pasztorációt is végez. A magyarországi vallási közösségek jelentős szerepet vállalnak cigány, roma emberek felkarolásában és segítésében a cigánypasztoráció, romamisszió által. 2017-ben megalakult a Roma Koordinációs Tanács egyik testülete, a Cigánypasztorációs Szakpolitikai Testület is. A kormány elismeréssel tekint az egyházi közösségek romák felzárkózását segítő munkájára, a romák által lakott településeken működő templomokra, imaházakra, amelyek a közösség mindennapi életének színtereivé váltak.
A beszámoló részletesen bemutatja a társadalmi felzárkózás érdekében tett más kormányzati lépéseket is. A Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság a kormánnyal együttműködve segíti a tartós rászorultságban élők életkörülményeinek javítását és társadalmi integrációját. A romák társadalmi felzárkózását segítő programok között az oktatás prioritást élvez. Az Országos Roma Önkormányzat komplex intézményhálózat létrehozásán dolgozik, hogy az óvodától a középiskolán keresztül a felsőoktatásig biztosítsa a sikeres teljesítést. A Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye.
A „Biztos kezdet” gyerekházprogram célja, hogy a többségében roma, súlyos szocializációs hiányokkal küzdő kisgyerekek, szülők bevonásával már a korai életszakaszban segítséget kapjanak. A kötelező óvodába íratás esélyt teremt a hátrányos helyzetű kisgyermekeknek a sikeres iskolakezdéshez; a 2015/2016-os tanévben a négyéves korú gyerekek 95 százaléka volt óvodás. A tanodaprogramok az iskolán kívüli oktatást, közösségfejlesztést biztosítják. 2016-tól 7 milliárd 350 millió forint európai uniós forrásból több mint 289 tanodában zajlott 8 ezer tanuló, kisgyermek komplex személyiségfejlesztése.
A „Második esély” program célja a középfokú végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli fiatalok középfokú tanulmányokba való visszavezetése, érettségi bizonyítvány, szakképesítés megszerzésének a támogatása. Az Útravaló-ösztöndíjprogram a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók képzésének elősegítésére törekszik. „Út a középiskolába”, „Út az érettségihez”, „Út a szakmához”, „Út a felsőoktatásba”, valamint „Út a diplomához”, ezek a programok azok, amelyek mindezt kiteljesítik. A „Nő az esély” program a roma nők képzését és a szociális és gyermekjóléti rendszerben való foglalkoztatását támogatja. A programban 1700 fő vett részt, ebből 499 fő foglalkoztatása valósult meg; a roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzésére, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére koncentrál. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat pedig, amely Európában is egyedülálló kezdeményezés, a roma értelmiség képzésére fókuszál. A 2015/2016-os tanévben 11 szakkollégiumban 297 fő hallgató tanult, tanulhatott.
A társadalmi felzárkózásban kiemelt szerepe van a roma nemzetiségi kultúra megőrzésének is. A roma nemzetiség legnagyobb aktivitása és sokszínűsége a hagyományőrzés és az amatőr művészeti tevékenység területén tapasztalható. Minden évben kiírásra kerül a „Roma kulturális események” pályázat, amely évente 25-50 ezer embert szólít meg. Szintén a nemzetiségi, etnikai identitás megőrzését szolgálja a „Közös értékeink -sokszínű társadalom” és a „Cigánykerék - Roma Értékek” fesztivál. A roma nemzetiségi multifunkcionális központ és hálózat a zömében roma származású diákok zenetanulását támogatja. A társadalmi felzárkózás megyei szintekre történő kiterjesztését szolgálja a Nemzeti Roma Platform. A program elsősorban a cigány lakosság által legnagyobb számban lakott megyékben indult el, hogy ne csak állami szinten, hanem a területi szereplőket is bevonva szülessenek döntések.
(9.20)
A programot intézményesíti a 18 megyében létrejövő megyei felzárkózási fórumok hálózata. A lakhatási integráció, a komplex telepprogram, az egészséges életkörülmények érdekében a periférikus élethelyzetek felszámolására törekszik az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, a civil és egyházi szervezetek aktív részvételével. A helyi esélyegyenlőségi program ugyanezt a célt szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! A kormánybeszámoló az eddigiek mellett jelentést tesz a nemzetiségi politika további feladatairól is. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a nemzetiségi önkormányzatok több módosítási kezdeményezéssel éltek a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban, amelyek beépültek a törvénybe. A beszámoló által érintett időszakban már megfogalmazódott, hogy a nemzetiségi pedagógusok képzését át kell tekinteni, hogy az lépést tarthasson a megnövekedett kívánalmakkal. Az akkor elindult folyamat eredményeképpen már nemzetiségióvodapedagógus-ösztöndíjprogram működik.
Az anyanyelvhasználat alapelvének biztosításával összefüggésben felmerült, hogy a tolmács- és fordítási költségeket a nemzetiségi nyelv használatára jogosult fél helyett az állam előlegezze meg. Ez szintén megvalósult azóta.
Megfogalmazódott, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz is, hogy a nemzetiségi terület szereplői, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezeteik és intézményeik hozzáférhessenek az európai forrásokhoz.
Szintén felmerült, hogy biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a tankönyvek és pedagógiai segédeszközök kidolgozását szolgáló európai projekteknek legyen folytatása. Az ezekkel kapcsolatos előkészítő tevékenység megkezdődött, sőt a beszámoló által érintett időszakban a nemzetiségek már pályázhattak is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségi önkormányzatok 1994 óta a települések, illetve megyék önkormányzatai mellett a közösség életének legfontosabb kérdéseiben - oktatás, kultúra, nyelvhasználat, vallás - véleményezési, illetve egyetértési joggal rendelkeznek, illetve részt vesznek ezeken a területeken a közös munkában. Az országos nemzetiségi önkormányzatok a központi közigazgatás, a kormány partnerei.
Amennyiben egy településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, az országos nemzetiségi önkormányzat látja el az adott nemzetiség érdekképviseletét. A kormányhivataloktól kapott tájékoztatás alapján a jelentés megállapítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően működnek.
A 2014. évi őszi önkormányzati választások során 1523 településen 2146 nemzetiségi önkormányzati választást tartottak. Akkor a 13 magyarországi nemzetiséghez tartozó választópolgárok mintegy 64 százaléka vett részt a voksoláson. 2017. január 1-jén 2052 települési és 60 területi nemzetiségi önkormányzat működött hazánkban. A számok alátámasztják, hogy nagy szükség volt a nemzetiségi önkormányzatok felállítására és működésük támogatására, Magyarországon ugyanis jelentősen megnövekedett a nemzetiségi identitásukat megvallók száma.
A népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának közel 6 százaléka, összesen 644 524 fő tartozik valamelyik nemzetiséghez. A nemzetiségi önazonosság felvállalásának növekedése azt igazolja, hogy a kormány által folytatott nemzetiségpolitika hasznos és jó, hiszen Magyarországon senkinek sem kell eltitkolnia a nemzetiségét, sőt azt büszkén és örömmel vállalhatja.
2016. október-november hónapokban a Központi Statisztikai Hivatal a háztartások 10 százalékára kiterjedő mikrocenzust, azaz kisnépszámlálást hajtott végre, 2148 településen mintegy 440 ezer címen. Ebben a nemzetiséghez tartozást két kérdés is tudakolta. A népszámlálás adatai azért is fontosak, mert segítik a kormányt a nemzetiségpolitikája finomhangolásában, és például meghatározzák azt, hogy mely településeken lesznek kiírhatók a nemzetiségi önkormányzati választások, illetve a közös önkormányzati hivatalok megalakulásának is az eredményekhez kötött feltételei vannak. 2014-től a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása a népszámlálás adatainak figyelembevételével történik.
Az idei évben ismét önkormányzati választások lesznek Magyarországon. Összhangban az Alaptörvénnyel, a nemzetiségek önkormányzatainak választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A nemzetiségi önkormányzati választásokon azok a polgárok vehetnek részt, akik lakhelyükön szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzékben. Bízom benne, hogy az idei évben minél több valamely nemzetiséghez tartozó honfitársunk vesz részt mindezeken a választásokon.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! A 2015-17. évi beszámoló részletes adatai visszaigazolják, hogy Magyarország nemzetiségi politikája európai szinten is példaértékű. 2010 óta soha nem látott mértékben, több mint négyszeresére nőtt a hazánkban élő őshonos nemzetiségek támogatása. A Kárpát-medence magyarok lakta területein megfordulva örömmel hallom és látom, hogy a kormány nagyvonalú nemzetiségpolitikája is hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez. Valljuk, hogy a velünk élő őshonos, keresztény kultúrájú nemzetiségek támogatása nem gyengíti a többségi nemzetet, sőt annak közvetve a határon túli magyarság is haszonélvezője. A határainkon túl élő magyarok, például a Felvidéken, Erdélyben, a Partiumban vagy a Vajdaságban a saját bőrükön érzik a kapcsolatok javulását. Bízunk benne, hogy minél több ország követi példánkat.
Biztosíthatom Magyarország nemzetiségi polgárait, hogy a kormány a jövőben is következetesen támogatni fogja nyelvük és vallásuk, kultúrájuk megőrzését és továbbadását, a nemzetiségi óvodák, iskolák és kulturális intézmények működését és fejlesztését.
Kérem az Országgyűlést a nemzetiségek helyzetéről szóló 2015-17. évi kormánybeszámoló megvitatására, valamint annak elfogadására. A program megvalósítását, a közös munkát és sikereket köszönöm a nemzetiségi szószólóknak, mindazoknak, akik ennek az adott időszaknak is szószólói voltak, és mindazoknak, akik most is szószólók. Köszönöm a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek és munkatársainak a sok munkát; úgyszintén nagyon köszönöm a nemzetiségi intézményekben dolgozóknak, pedagógusoknak, kulturális területen, egyházi területen dolgozóknak, tevékenykedőknek a mindennapos áldozatos tevékenységüket; és teljesen természetesen köszönöm mindazoknak, akik a nemzetiségi területen, akár az államigazgatásban, akár bármilyen más területen a nemzetiségeknek segítenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
