DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR,
DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR,
DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm. Mindössze néhány nappal ezelőtt a nemzeti köznevelésről szóló törvény általános vitája kapcsán álltam itt önök előtt. Akkor az általános vitában a hozzászóló képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy az iskolákban nincs helye erőszaknak, a pedagógusok elleni fenyegetésnek, verbális vagy tettleges bántalmazásnak. Rögzítettük azt is, hogy ebben a kérdésben nem célvitát, hanem eszközvitát folytatunk. Ma ismét megerősítem, hogy a kormány célja az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése. Ebből a célból több megközelítést tartalmazó, koherens intézkedéscsomag megvalósítására van szükség, amelynek elsődleges célja a prevenció, illetve a szélsőséges szituációk esetén a gyors és hatékony fellépés lehetőségének biztosítása.
A tervezett intézkedéscsomag számos eleme nem igényli a törvényi szintű szabályok módosítását, egyes intézkedésekhez viszont szükség van erre. Az önök előtt lévő törvénymódosítási csomag e célból született.
Amint az a tisztelt Országgyűlés előtt is ismert, a közelmúltban megszaporodtak a nyilvánosságra került, pedagógusokkal szembeni, erőszakkal történő fenyegetéssel vagy tettleges bántalmazással járó jogsértések, amelyek elkövetői sajnálatos módon több esetben 12-17 év közötti diákok voltak. Nyilvánosságra kerültek, majd a közösségi médiában jelentős nézettségre tettek szert a pedagógusokkal szembeni erőszakot nyíltan bemutató olyan videofelvételek is, amelyeket jórészt az elkövetők társai készítettek, a bántalmazott pedagógusnak további erkölcsi sérelmet okozva, egyúttal súlyos jogsértést elkövetve.
A felvételeken a tanulók elsősorban verbálisan, de esetenként fizikailag is megalázzák a munkáját végezni próbáló pedagógust. Ez egy rövid, térben és időben jól behatárolható esemény, egy olyan renitens, destruktív viselkedés, amit a társadalom többsége elítél. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai nevelő-oktató munka minőségére, szétzilálják az iskolai közösségeket, egyúttal veszélyeztetik a békés, az iskolába tanulni járó gyerekek tanuláshoz, művelődéshez való jogait is. Közismert tény ugyanis, hogy a rossz iskolai légkör, a zaklatás csökkenti az oktatás eredményességét, így negatív hatása van minden érintett későbbi boldogulására is.
Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ilyen eseménynek előzménye van, és minden ilyen extrém jogsértésre jut sok-sok kisebb szabályszegés és kötelezettségmulasztás. Ha valaki 13-14 éves korában képes a tanárát megütni azért, mert az munkára szólítja fel őt, a legtöbb esetben már korábban is követett el fegyelmi vétséget, vagyis egy folyamat végéről van szó. Kezelni ezért nem pusztán magát az eseményt kell, hanem a folyamatot, melynek során a renitens tanuló a közösség szabályaival ellentétes magatartástól eljut a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakig.
Látni kell azt is, hogy az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, ebben döntő szerepet játszik a családi környezet, a nem megfelelő szülői odafigyelés és az értékelvű nevelés hiánya. A helyzet kezelésére irányuló eszközöknek ezért a szülői felelősség kérdésére és a családi környezet támogató szerepének megerősítésére is választ kell adnia. Szeretném kiemelni, hogy a kormány az elmúlt években is számos intézkedést hozott az iskolán belüli erőszak megelőzésére és megfékezésére.
A pedagógusok elleni agresszió kialakulásának kezelésében nagy szerepe van az iskolapszichológusnak, az iskolai szociális segítőknek. A kormány nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ezek a szakemberek egyre növekvő számban legyenek jelen az oktatási intézményekben. A nemzeti köznevelésről szóló, 2011-ben elfogadott törvény és végrehajtási rendeletei teremtették meg az óvodapszichológusok, iskolapszichológusok alkalmazásának kötelező eseteit, az előző jogszabályi környezetben ugyanis az intézmény vezetőjének döntésétől függött, hogy alkalmaz-e ilyen szakembert vagy sem.
(13.30)
A köznevelés teljes rendszerében foglalkoztatott pszichológusok száma 2010 és 2019 között 998 főről 1754 főre emelkedett. Ezen túl az óvodai és iskolai szociális segítés új, kötelezően megvalósuló tevékenység, mely ágazatközi szinten biztosít szolgáltatást a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekjóléti ellátórendszeren keresztül.
Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a család- és gyermekjóléti központoknak kell biztosítaniuk 2018. szeptember 1-jétől a nevelési-oktatási intézményekben. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység elsősorban preventív jellegű megkereső és segítő tevékenység, ami működik, és egy egészen friss fejlesztés. A nehéz szociális helyzetű gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása terén rengeteget tett a kormány az elmúlt időszakban: érdemes kiemelni a tanodák rendszerét, amelyet eredetileg európai uniós forrásból finanszírozott a kormány, 2018-tól azonban kormányrendelet alapján, stabil állami finanszírozás mellett működik, tanulási lehetőséget biztosítva az iskolaidőn kívül is azon gyermekek, fiatalok számára, akiknek otthon ez a lehetőség nem magától értetődő.
A diákok nevelésében, informálásában a köznevelési intézményekben az elmúlt több mint tíz évben is közreműködtek már az iskolarendőrök. Az elmúlt években 2963 általános és 245 középiskolában kaptak a tanulók és a pedagógusok segítséget az iskolarendőröktől és a bűnmegelőzési tanácsadóktól a baleset-megelőzés, bűnmegelőzés témakörében, igaz, a most felállítandó iskolaőrökhöz képest ezek a szakemberek csak idejük egy kis részét töltötték az érintett iskolákban.
A nagy múltra visszatekintő „Mentálhigiénés alapképzés pedagógusoknak” című program célja, hogy a részt vevő pedagógusok problémakezeléshez szükséges személyes és hivatásbéli készségei fejlődjenek, hatékonyabban tudják elkerülni a tettlegességig fajuló konfliktusokat, illetve felkészültek legyenek a már kialakult konfliktushelyzet megfelelő kezelésére. A képzést 2017 őszétől vette át és szervezi az Oktatási Hivatal, eddig 29 képzési csoportot indítottak, amelyeken 490 pedagógus vett részt eredményesen.
Az Enable-program keretében évente több száz pedagógus vesz részt a diákok konfliktuskezelési készségeinek fejlesztésére az iskolai környezetben és azon kívül, akár a digitális térben előforduló zaklatás és agresszív megnyilvánulások megfelelő kezelésére irányuló továbbképzésben. Az ugyancsak 2017-ben indult programban Magyarországon 2019 decemberéig összesen 40 csoport Enable-képzése került megszervezésre, ezeken 570 pedagógus kapott tanúsítványt.
Szeretném kiemelni azt is, hogy ez a kormány indította el az EFOP-3.1.2 projektet, melynek címe „A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében”, amely keretében 2021 végéig csaknem 10 milliárd forintból összesen 35 ezer pedagógus képzése és felkészítése valósul meg a végzettség nélküli iskolaelhagyás hatékony kezelése és megelőzése érdekében alkalmazható módszertani ismeretek elsajátítása érdekében.
A meghozott intézkedések keretében indokolt megemlíteni, hogy a kormány 2016-ban fogadta el Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiáját. A digitális gyermekvédelmi stratégia kiemelt célja a tudatos, értékteremtő internethasználat támogatása, a tudatos médiahasználat fejlesztése, illetve a gyermekek és a személyiségi jogok védelmét szolgáló szabályok és intézkedések érvényesítésének hangsúlyozása. A stratégia kiterjed a resztoratív sérelemkezelés iskolai elterjesztésére is.
A köznevelés tartalmi szabályozóinak megújítása során az idei évben a 8. évfolyamon sorra kerülő állampolgári ismeretek tantárgy kerettantervi követelményeibe külön beépítésre került, hogy a tanulóknak meg kell ismerni a közfeladatot ellátó személyek, pedagógusok, orvosok, mentők feladatait, kiemelt társadalmi hasznosságukat és jogszabályban biztosított védelmük jelentőségét.
Felsoroltam itt az imént kilenc intézkedést a teljesség igénye nélkül. Aki ezek után azt állítja, hogy a kormány az elmúlt tíz évben nem tett semmit, de most bezzeg gumibottal és bilinccsel akarja büntetni a fiatalokat, az lemaradt az elmúlt tíz év eseményeiről, vagy csak alulinformált közösségi felületeken tájékozódik, és ezért nincs fogalma arról, hogy mi zajlik. Láthatóan ez a kormány eddig is elkötelezett és aktív volt az iskolai erőszak megelőzését szolgáló lépésekben.
A jelenlegi törvényjavaslatban szereplő intézkedéscsomag ezeknek a preventív eszközöknek a folytatása és a megelőzést szolgáló beavatkozások kibővítése mellett a bekövetkező agresszió gyors, határozott kezeléséhez és szankcionálásához szükséges eszközöket foglalja magában. A javaslatok kidolgozását megelőzően számos szakmai szereplő véleményét kikértük, így többek között egyeztettünk a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal, az oktatási jogok biztosával, az SZGYF-fel, illetve vizsgáltuk a nemzetközi tapasztalatokat. A most bemutatásra kerülő javaslatcsomag ezeknek az egyeztetéseknek és elemzéseknek a tapasztalataira is épül.
Már az elmúlt heti vitában is látható volt, hogy a most benyújtott javaslatcsomag egyik legjelentősebb és minden bizonnyal az ellenzéki felszólalásokban is majd legtöbbet támadott eleme az iskolaőri rendszer megteremtése. Az iskolaőrség a javaslat értelmében külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre. Tagjai 2020. szeptember l-jétől teljesíthetnek majd szolgálatot az EMMI, illetve az ITM által kijelölt azon, nagyságrendileg 500, kritikusabb helyzetben lévő köznevelési és szakképzési intézményben, amelyekben az intézmény rendjének fenntartása az intézményvezetők és a fenntartók véleménye alapján ezt leginkább igényli.
Szeretném kiemelni, hogy az iskolaőrök rendszerét jelenleg kizárólag állami intézményekben vezetjük be, csakis olyan intézményekben, ahol az intézményvezetők ezt maguk kérik, tehát a kormány senkire nem erőltet rá egyetlen iskolaőrt sem. Meggyőződésünk azonban, hogy az iskolaőrök jelenléte az intézményekben növelni fogja a pedagógusok, oktatók és tanulók biztonságérzetét, illetve visszatartó erőt fog jelenteni azon diákok számára, akik nevelőiket vagy diáktársaikat fenyegetnék vagy bántalmaznák.
Az iskolaőrség tagjai célhoz kötött, az arányosság és szükségesség követelményére figyelemmel kiválasztott intézkedéseikkel, illetve szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával képesek megszakítani a nevelési-oktatási intézményekben előforduló jogsértő magatartásokat és megelőzni az adott helyzet elfajulását. Szeretném rögzíteni, hogy az iskolaőr nem rendelkezik lőfegyverrel, éppen ezért van szükség az új szervezet felállítására, az iskolaőr felszerelése, tevékenysége ugyanis különbözik a rendőrségétől, a rendőrétől. Azért különbözik, mert hiszen mi sem gondoljuk, hogy fegyverrel kellene az iskolában bárkinek is tartózkodnia. Az iskolaőr a rendőrségi törvény szerinti kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz, gázspray, rendőrbot és bilincs használatára jogosult, ezen kívüli egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása tilos számára. Ezek azok a kényszerítő eszközök, amelyek a kényszerítő eszközök alkalmazásával szemben támasztott arányossági, szükségességi és célszerűségi követelményekre is figyelemmel a legenyhébbnek tekinthetőek.
Lényeges továbbá, hogy az iskolaőr a rendelkezésére álló kényszerítő eszközök közül a testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszközt - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazhat gyermekkorúval szemben. Fontos, hogy az iskolaőr intézkedési és kényszerítőeszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési-oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben. A javaslat az iskolaőrök részére a rendőrökhöz képest tehát szűkebb, de mondjuk, egy portáshoz képest érdemi intézkedési jogosultságot biztosít.
Az iskola a rendőrséggel külön együttműködési megállapodásban rendezi az együttműködés részletkérdéseit, így többek között azt is, hogy milyen elhelyezést biztosít az iskolaőr számára az intézmény, illetve hogyan működik majd az iskolaőr utasítási rendje. Az iskolaőri rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódó, alapvetően technikai megoldás lehet egy olyan, alapvetően mobilapplikáció-alapú jelzőrendszer kialakítása, amelynek segítségével a pedagógus segítséget kérhet, ha úgy érzi, hogy egyedül nem képes a tanteremben kezelni a helyzetet.
A most benyújtott törvényjavaslat alapján az iskolaőrök összetett, mind a rendészeti tevékenységre, mind a tanulói célcsoport szempontjából fontos pedagógiai, pszichológiai, az iskolák belső működésére vonatkozó ismereteket felölelő képzésben részesülnek, mielőtt megkezdik szolgálatukat. Emellett természetesen fizikai állóképességi követelményeknek is eleget kell majd tenniük. A képzések és a vizsgák részleteit a javaslat szerint külön miniszteri rendeletek fogják szabályozni. Fontos, hogy az iskolaőrök feladataik ellátása alatt is rendszeresen részesülnek majd kiegészítő, ismeretfrissítő képzésekben a tevékenységük szempontjából releváns valamennyi témakörben.
A tapasztalatok alapján az iskolai erőszakos cselekmények elkövetői többségében a 12-17 év közötti korosztályból kerülnek ki. Ezen elkövetői kör 14 év alatti tagjai életkorukból adódóan eddig mentesülhettek a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A büntető törvénykönyv korábbi módosítása már lehetővé tette egyébként, hogy egyes, a társadalomra különösen veszélyes cselekmények esetében belátási képességtől függően a 12-14 év közötti korosztály büntetőjogi felelőssége is felmerülhessen.
(13.40)
Jelen javaslat alapján nemcsak a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személy, továbbá támogatója elleni erőszak esetében, hanem általánosan a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek és támogatóik elleni erőszak esetében is csökken a büntethetőség korhatára. Ezek a cselekmények álláspontunk szerint alkalmasak a közösség, a társadalom megbotránkoztatására, aláássák a köznevelés és a szakképzés rendszerébe vetett állampolgári bizalmat, a pedagógusok tekintélyének és személyének sérelmén túl rongálják a pedagógushivatás megítélését is.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a jogszabály garanciális elemként a 12-14 éves korosztály felelősségre vonása kapcsán feltételként szabja meg, hogy az elkövetőnek az elkövetéskor rendelkeznie kell a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A pedagógusokkal szembeni erőszakos cselekmények gyökere elsősorban az érintett tanulók szűkebb családi környezetében keresendő. A társadalmilag elfogadott magatartásformák megismerésének és elsajátításának elsődleges közege a család. Ezért a szülők, gondviselők felelőssége is megkerülhetetlen a tanulók szabálykövető magatartásának támogatásában. A fentiek miatt jelen törvényjavaslat a közfeladatot ellátó személy ellen fiatalkorú vádlott által elkövetett bűncselekmény esetén ad arra lehetőséget, hogy a bíróság a büntetőeljárás bűnügyi költségeinek viselésére kötelezze az érintett tanuló szüleit vagy gondviselőit. Tehát legyen következmény számukra is.
A pénzügyi jellegű szankciók között említendő az a javaslat, amely az iskoláztatási támogatás 12 hónapra történő felfüggesztésére vonatkozik. Magyarországon a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást nyújt. Amennyiben az iskoláztatási támogatásra jogosító gyermeket büntetőügyben jogerősen elítélték, de büntetésként a bíróság nem szabadságvesztést szabott ki rá, hiszen ebben az esetben már a jelenleg hatályos rendelkezések szerint is, a rá tekintettel megállapított ellátást a büntetés-végrehajtási intézet kapja, az utána járó családtámogatási ellátás egyéves időtartamra szüneteltetésre kerül. A támogatás felfüggesztésének elsődleges célja a szülői felelősség nyilvánvalóvá tétele; egy erőszakos gyereket ne intézhessen el senki egy vállrándítással, igenis, a szülő felelőssége is, hogy a gyermekét nevelje és így küldje iskolába.
A múlt héten Gurmai Zita képviselő asszony is említette az iskolai házirendek felülvizsgálatának fontosságát. Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2020. számú EMMI-rendelet módosítása is folyamatban van abból a célból, hogy a köznevelési intézmények és fenntartóik felülvizsgálják az iskolai házirendben a mobiltelefon és egyéb IKT-eszközök használatára vonatkozó szabályozást, valamint rögzítsék a házirendben az iskolai erőszakkal kapcsolatos legfontosabb elveket, szabályokat. Ez az intézkedés miniszteri rendelet módosítását igényli, amely értelemszerűen jelen törvénymódosítási javaslatnak nem része, de tartalma miatt szorosan kapcsolódik hozzá. Egyetértünk abban képviselő asszonnyal, hogy erre is szükség van, ez folyamatban van.
Az eddig bemutatott intézkedések mellett - ahogy erre korábban többször is utaltam - számos preventív eszköz alkalmazását és kiterjesztését tervezzük az iskolai erőszak és a pedagógusok elleni agresszió megelőzésére. A következőkben ezek közül szeretnék néhány intézkedést ismertetni önökkel.
Az iskolai erőszak olyan jelenség, amely túlmutat az iskolán. Ez azt is jelenti, hogy pusztán iskolai eszközökkel, iskolai keretek között nem is lehet teljes sikerrel küzdeni ellene. Szükséges a települési és nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek, szülők, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények koordinált együttműködésének elősegítése programok és rendezvények támogatásával. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács tagjai mind a helyi közösség életének résztvevői; ez segíti a tanács eredményes működését, hiszen helyismerettel, a helyi szokásokkal, a lakossággal való személyes kapcsolatokkal könnyebben és célzottan képes a szükséges eszközöket megtalálni. Úgy véljük, szerencsés lenne, ha ez a létező fórum is terepet adna az iskolai erőszak megfékezése érdekében bevezetendő intézkedések körüli egyeztetéseknek.
Az iskolai erőszak megelőzésében kulcsszerepe van a felkészült pedagógusoknak. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok még felkészültebbé váljanak az eltérő környezetből érkező tanulócsoportokkal való együttműködésre, az esetlegesen adódó konfliktusok kezelésére. Ennek érdekében indokoltnak tartjuk a pedagógusképzésben a konfliktuskezelési készségek fejlesztésének, a kommunikációs és mentálhigiénés felkészítésnek a megerősítését.
A korábbiakban már tettem említést a tanulók konfliktuskezelési készségeinek fejlesztésére irányuló, pedagógus-továbbképzésként megvalósuló Enable-programról, valamint a „Mentálhigiénés alapképzés pedagógusoknak” programról. A jövőben szeretnénk ezeket a programokat kiterjeszteni, és célzottan, a leginkább érintett intézmények pedagógusainak bevonásával megvalósítani. A programok kiterjesztésén túl megvizsgáljuk az agresszív, konfliktuskereső tanulók szüleinek bevonhatóságát is célirányosan alkalmazható konfliktus-, illetve indulatkezelési tréningekbe.
Végül még egy tervezett intézkedést szeretnék önöknek megemlíteni. A pedagógusok és az intézmények támogatása céljából szükségesnek tartjuk egy olyan módszertani-szakmai szolgáltatás kialakítását, amely segítséget tud adni nekik nehéz pedagógiai, magatartásbeli szituációk megfelelő kezeléséhez. Ennek a támogatásnak a biztosítását egy megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkező pszichológusokból, mentálhigiéniás szakemberekből álló szakmai csoport végezhetné, akik online csatornán, telefonon vagy személyes konzultáció formájában tudnának segíteni, kritikus helyzetben akár az adott iskolában közvetlen és intenzív támogatást nyújtva. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az erőszakos cselekményeket elszenvedő pedagógusok egyéni szupervízióban részesülhessenek.
Ez a csoport egyúttal alkalmas lehet arra, hogy egy online felületen összegyűjtse az iskolai erőszak eredményes megelőzésére és kezelésére vonatkozó jó gyakorlatokat is.
Összegezve az elmondottakat: a kormány álláspontja szerint a pedagógusbántalmazást meg kell szüntetni, az ellen valamennyi szóba jöhető preventív és szankcionáló eszközzel fel kell lépni. Az előttünk fekvő törvénymódosítás garantálni kívánja, hogy a pedagógusok biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat. A kapcsolódó, előzőekben ismertetett intézkedések pedig hosszú távon, a prevenció eszközeivel segítik az iskolán belüli nyugodt, biztonságos és békés légkör megteremtését.
A pedagógusbántalmazás, az iskolai erőszak elleni határozott fellépést az itt ülő ellenzéki képviselők is számos ízben kérték számon a kormánytól. Az elmúlt egy-másfél évben hat-nyolc erre irányuló írásbeli kérdés, napirend előtti felszólalás történt e témában. A teljesség igénye nélkül említhetem Dúró Dóra, Hohn Krisztina képviselő asszonyok, Ander Balázs képviselő úr ez irányú megkereséseit és kezdeményezéseit. Az egyes pedagógusbántalmazási ügyek kapcsán önök a kormány hatékony intézkedését kérték. Most itt vagyunk, a már ismertetett programok mellett további intézkedéseket hoznánk. Kérem ezért, hogy ne fordítsanak hátat saját korábbi követeléseiknek pusztán azért, mert nem akarnak a kormány javaslata mellé állni; az egész magyar társadalom, azon belül különösen a gyermekek és az őket nevelő pedagógusok biztonsága, a köznevelés eredményességének erősítése érdekében kérem, támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
