DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Minden demokratikus jogállam esetében előfordul, hogy az állam olyan helyzettel találja magát szemben, amelyet a normál működés rendjében nem tud kezelni. Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik az ilyen helyzetekben alkalmazható eljárási szabályokról, az úgynevezett különleges jogrend bevezetéséről. Ezen különleges jogrendi helyzet sajátossága, hogy olyan társadalmi, természeti jelenségek esetén engedi meg a normálistól eltérő állami működési rend bevezetését, amikor úgynevezett védett alkotmányos érték, például emberi élet, egészség vagy vagyonbiztonság tömeges veszélybe kerül, és ezek a veszélyek más módon, az állam normál működési rendjében nem háríthatók el.
A koronavírus-járvány eddig példátlan kihívás elé állította hazánkat és a világ valamennyi országát is. A hagyományos eszközök és megoldások helyett a járványügyi helyzetnek megfelelően valamennyi államnak speciális intézkedéseket kellett hoznia, hogy sikerrel léphessen fel a válsághelyzet kezelése érde-kében, így hazánk is ennek megfelelően, a különleges élethelyzethez igazodva alakította ki a szabályozását. Magyarország Kormánya 2020. március 11-ével az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelettel úgynevezett különleges jogrendi állapotot hirdetett, 2020. március 30-án pedig - szintén az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően - kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől.
(15.50)
Az így alkotott törvény lehetővé tette, hogy a kormány abban az esetben is megalkothassa és hatályában fenntarthassa a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó újabb szabályait, ha az Országgyűlés bármely, a járvánnyal összefüggő okból nem ülésezik. A törvény ugyanakkor az Országgyűlést is felhatalmazta arra, hogy a kormánynak adott felhatalmazást bármikor visszavonhassa.
A felhatalmazásoknak köszönhetően Magyarország Kormánya gyors és hatékony intézkedéseket tudott hozni. Több mint egy évvel későbbről visszatekintve azt tudjuk mondani, hogy eredményes volt a védekezés, a koronavírus elleni védekezés mind az élet- és az egészségvédelem, mind pedig a gazdaság és a munkahelyek megvédésének tekintetében. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, a járványt tavaly nyáron sikerült úgy visszaszorítani, hogy a 2020. évi LVII. törvénnyel a veszélyhelyzet megszüntetéséről is dönthetett az Országgyűlés.
Mindemellett a jogbiztonság követelménye megkívánta, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének, erről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény gondoskodott.
Sajnos a koronavírus-járvány már ősszel újult erővel, újabb hullámmal éreztette a hatását egész Európában. Az első hullámnál jóval intenzívebben támadó vírus elleni küzdelemben továbbra is az volt a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, amihez gyors döntési és cselekvési képességre volt szükség. Ehhez ismételten az Országgyűlés felhatalmazását kellett kérnie a kormánynak.
A második felhatalmazó törvény megalkotása idején már látható volt, hogy mi lehet a járvány leküzdésének kulcsa: már előrehaladott fázisban tartott a vakcinák engedélyezési eljárása. Így az első felhatalmazási törvénnyel szemben, amely az Országgyűlés általi visszavonásig biztosított a kormány számára különleges jogokat, és amely végül 99 napig volt hatályban, a második felhatalmazás idején már elérhető közelségbe került a járvány megállítása. Eszerint a törvény határozott időre biztosította ezt a felhatalmazást.
A második felhatalmazó törvény megszavazását, 2020. november 11-ét követő hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a kormány által kitűzött célokat, amely az emberélet, az egészség megóvására, a gazdasági károk mérséklésére és a munkahelyek megvédésére irányult. A legfontosabb törekvésünk ekkor is az volt, hogy mielőbb magunk mögött hagyjuk a járvány időszakát, ezért a kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tett javaslatot, amely felhatalmazás megadására az Országgyűlés a 2021. évi I. törvényt alkotta meg.
Sajnálatos módon, ugyanúgy, ahogy a védekezés korábbi szakaszaiban, politikai viták terhelték ezeket a jogalkotási aktusokat, pedig teljesen egyértelmű volt már akkor is, és visszatekintve még inkább egyértelmű, hogy szükségesek és arányosak voltak a védekezéshez. Más országokban nem kísérték belpolitikai csatározások ezeknek a felhatalmazó törvényeknek a megalkotását.
Ezt követően Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzdött a koronavírus-járvány ellen. (Dr. Lukács László György közbeszól.) A magyar oltási stratégia olyannyira beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hogy március 8-án a beoltottak száma meghaladta az egymillió főt, ez a szám március 30-án érte el a kétmillió főt, április 13-án hárommillió főnél tartottunk, április 30-án már négymillió főről beszéltünk, május 22-én pedig a beoltottak száma ötmillió főre emelkedett, így az oltásoknak köszönhetően a járvány harmadik hullámát is sikerült letörni. Mára a magyar emberek több mint 50 százaléka védett, és hazánk járványügyi szempontból ma védettebb és biztonságosabb országnak minősül, mint a szomszédaink vagy mint bármelyik nyugat-európai ország.
A sikeres oltási terv végrehajtásának köszönhetően folyamatosan, fokozatosan, lépésről lépésre enyhítettünk a bevezetett szigorú védelmi korlátozásokon, így végre eljuthattunk oda, hogy a járvány előtt megszokott életünkhöz minél előbb és minél teljesebben visszatérhetünk. Ezen eredményeknek hála, a veszélyhelyzet megszüntetése ma már karnyújtásnyira van tőlünk, azonban a felelős jogalkotás újfent megköveteli, hogy a különleges jogrendben az életünk részévé vált szabályok egy része ne egyik napról a má-sikra kerüljön ki a jogrendszerből a veszélyhelyzet elmúltával, hanem fokozatosan, kellő felkészülési idő biztosítása mellett.
Az asztalon fekvő törvényjavaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által az elmúlt hónapokban érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan biztosított legyen. Ez a következő tárgyköröket érinti: igazságügyi alkalmazottak, bírák és ügyészek, illetve a bírósági és ügyészi szervezet esetében olyan szabályokat alkottunk korábban, amelyek lehetővé tették, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró határozott idejű egyéni és testületi kinevezések és megbízások meghosszabbodjanak a veszélyhelyzet megszűnéséig.
Hasonlóan más területen érvényesülő szabályokhoz, a veszélyhelyzet ideje alatt az igazságszolgáltatás rendszeréhez tartozó igazságügyi hivatásrendeket szabályozó törvények hatálya alá tartozó eljárásokban a veszélyhelyzeti szabályozás kiindulópontja főszabályként az volt, hogy az eljárások megindíthatók és folytathatók veszélyhelyzet idején is. Azonban ha az eljárás megindítása vagy folytatása akadályba ütközött, akkor mind a rendelkezésre álló határidő, mind pedig az eljárási cselekmények elvégzésére nyitva álló idő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. A törvényjavaslat e rendelkezések továbbélését, illetve kivezetését hivatott szolgálni, a tavalyi kivezető törvényhez egyébként nagyon hasonló kodifikációs megoldással.
A köztestületek mint a szakmagyakorlás önkormányzatisággal rendelkező önszervező és önszabályozó entitásai szintén jelentős kedvezményeket kaptak a veszélyhelyzetek idejére. Az eljárásjogi szabályokhoz hasonlóan a veszélyhelyzeti rendelkezések köztestületi ügyek esetében széles körben biztosították az elektronikus ügyintézést. Emellett ideiglenes jelleggel felhatalmazták a köztestületek vezető tisztségviselőit, hogy a járványhelyzetnek a köztestületi tagságra gyakorolt hatásainak elhárítása, mérséklése érdekében az irányadó szabályzati előírásoktól eltérjenek. Emellett a kinevezettek megbízatásának meghosszabbítására is sor került a veszélyhelyzet megszűntéig.
A bemutatott könnyítések közül számos elemnek a veszélyhelyzettől függetlenül is van létjogosultsága, és a gyakorlatban alkalmazott és bevált elektronikus ügyintézési, illetőleg döntési mechanizmusok rendes jogszabályi előírásokká válása érdekében a törvényjavaslat átmenti az erre érdemes szabályokat a rendes jogszabályi előírások közé, valamint természetesen gondoskodik a csupán a járványhelyzet kezelése érdekében szükséges rendelkezések kivezetéséről.
Tekintettel arra, hogy a polgári eljárásjogot érintő veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezések már a veszélyhelyzet ideje alatt megteremtették a normális ügyintézéshez történő fokozatos visszatérés szabályait, a törvényjavaslatnak csupán a polgári eljárást érintő egyik aspektusról szükséges rendelkeznie. A törvényjavaslat csupán a perfelvétel lebonyolítására vonatkozóan állapít meg a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket annak érdekében, hogy ha a bíróság már a szigorított védekezés ideje alatt írásban megkezdte a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával, úgy írásban le is zárhassa a perfelvételt.
Annak érdekében, hogy azon nehéz helyzetben lévő állampolgár adósok, akik amúgy is a legsúlyosabban érintettek voltak a járványhelyzetben, ne kelljen még a lakhatásuk miatt is aggódniuk, a veszélyhelyzet idejére bevezetésre került szabályok szerint nem lehet intézkedni a lakóingatlanok árverezése és az ingatlanok kiürítése iránt. E szabályok továbbélését biztosítja a törvényjavaslat annak érdekében, hogy ezen természetes személy adósok lakóingatlanának árverezésére, kiürítésére csupán a veszélyhelyzet megszűnését követően kerülhessen sor.
A törvényjavaslat elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályozása az elektronikus hírközlő eszközzel, illetőleg elektronikus ügyfélazonosító rendszer útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó jognyilatkozatokat teljes bizonyító erejű okiratként ismeri el, és megteremti annak garanciális feltételeit. A veszélyhelyzeti szabályok változatlan fenntartásával tehát a törvényjavaslat hozzájárul a széles körben elterjedt videobanki és internetbanki szolgáltatások használatához, amely hosszú távon elősegíti a digitalizációs törekvések megvalósulását a pénzügyi-banki szektorban.
Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány közvetlen vagy közvetett módon kedvezőtlen hatással volt egyes gazdasági szektorokra.
(16.00)
A gazdasági tevékenység időleges szüneteltetése tartós bevételkiesést vont maga után, időleges piacvesztést, pénzügyi egyensúlyzavar következett be egyes vállalkozásoknál. Megítélésünk szerint a magyar gazdaság újraindításának egyik feltétele, hogy a vállalkozások gördülékenyen tudják újraindítani tevékenységüket, és meg tudják tartani a munkahelyeket.
A törvényjavaslatban új típusú bírósági eljárásrend kerül megalkotásra annak érdekében, hogy a kedvezőtlen helyzetben lévő vállalkozások bírósági felszámolása elkerülhető legyen. A törvényjavaslat szerinti reorganizációs eljárás alkalmas arra, hogy korai szakaszban kezelje a pénzügyi és gazdasági nehézségeket, és a vállalkozások meg tudják őrizni szerződéses partnereik bizalmát.
A koronavírus-járvány azt is szükségessé tette, hogy az eddigi kereteket kiszélesítve, garantálva természetesen a gyógyszer-, betegbiztonság követelményeit, gyorsabban és egyszerűbben lehessen a járványhelyzet leküzdéséhez szükséges gyógyszereket behozni az országba, és alkalmazni azokat. Az engedélyek korlátozott időre szólnak, azonban a járvány lecsengésének időszakában is lehetnek olyan betegek, akiknek a kezelése az így engedélyezett gyógyszerekkel lehetséges, ezért indokolt lehetőséget teremteni a meghosszabbításra.
További rendelkezések. A 2 ezer fő alatti kistelepülések népességmegtartó erejének növelését célozza a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében elindított támogatási lehetőség, az ilyen településeken működő vagy létesülő üzletek szolgáltatási körének bővítésére. Az egyik támogatott tevékenység a vény nélkül is adható gyógyszerek forgalmazása, melyet a legközelebbi gyógyszertár biztosíthat az üzlet számára, hiszen így az ugyancsak nehéz helyzetben lévő, kis forgalmú gyógyszertárak érdekei nem sérülnek.
A szakorvosképzéshez kapcsolódó támogatások folyósításának a feltételeit képezi a rezidens szakképzésének teljesítéséről szóló havi jelentés megléte, mivel 2021. január 1-jétől a szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató lett a rezidensek munkáltatója, ezért az adatszolgáltatási kötelezettségnek is neki kell eleget tenni. Ezt is rendezi a törvényjavaslat. További pontosítások találhatók a javaslatban az egészségügyi szolgáltatói szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvénnyel összefüggésben. Ezeknek az a célja, hogy elősegítse a jogalkalmazást mind a szolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok esetében, mind pedig az egészségügyi szakdolgozók munkaköri és fizetési besorolásával kapcsolatban.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását is tartalmazza. A veszélyhelyzet ideje alatt az oktatást könnyítő intézkedések közül továbbra is célszerű hatályban tartani azokat a rendelkezéseket, amelyek túlnyúlnak a veszélyhelyzeten, így a felsőoktatási intézmények számára a félév meghosszabbításának lehetőségét vagy a doktori disszertáció benyújtásának meghosszabbítását, vagy esetleg a hallgatók egészségügyi szűrésének lehetőségét.
A módosítás egy elemét azonban szeretném külön is kiemelni. Az egészségügyben az egészségügyi dolgozókon, a nevelési és oktatási intézményekben nevelési-oktatási tevékenységet végző dolgozókon, a szociális intézményekben dolgozókon, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozókon kívül a koronavírus szűrésébe sikeresen kapcsolódtak be az egészségügyi szakok hallgatói. A Covid-szűrés egyúttal értékes szakmai tapasztalatot biztosított számukra. A hallgatók munkáját ezúton is megköszönve egy ehhez hasonló szakmai tapasztalatot adó egészségügyi szűrés jogintézményét kívánjuk létrehozni.
A pedagógusok tömeges Covid-szűrésére szerencsére már nincs szükség, a bevált szabályozás megtartása a népegészségügyi szűrések tekintetében mégis indokolt, és ha az egészségügyi hallgató önkéntesen úgy dönt, hogy azokban a képzése részeként részt kíván venni, akkor ezt támogatni kívánjuk.
A koronavírus okozta, tömeges megbetegedést okozó világjárvány megelőzésére és következményeinek elhárítására tett intézkedések számos ponton érintették az államháztartás rendszerét és annak szereplőit, valamint az állammal támogatási jogviszonyban álló nem állami szereplőket is. A megbetegedések miatt az önkormányzati hivatalok munkatársai nem vagy csak késve voltak képesek egyes, az államháztartás működése szempontjából lényeges adatszolgáltatási kötelezettségeiket teljesíteni, ezért a hatályos államháztartási szabályok miatt a Magyar Államkincstárnak bírságot kellett volna kiszabnia. A kormány által hirdetett veszélyhelyzet alatt azonban ezen önkormányzati hivatalok, ha igazolni tudták, hogy adatszolgáltatási kötelezettségeiket valamilyen veszélyhelyzeti okra visszavezethetően nem tudták teljesíteni, akkor a Kincstár a bírság kiszabásától eltekinthetett, és később teljesítették ezeket az adatszolgáltatásokat. Noha a járványhelyzet javul, ezen megengedő rendelkezést indokolt az önkormányzatok terheinek könnyítése érdekében a továbbiakban is fenntartani.
A koronavírus azonban nemcsak a helyi önkormányzatokat, hanem az állammal támogatási jogviszonyban lévő kedvezményezetteket is érintette. A támogatások sokszínűsége miatt a veszélyhelyzet alatt fennálló támogatási jogviszonyokra nézve generális jelleggel meghosszabbodott a támogatott tevékenység, azaz a támogatási cél megvalósulására nyitva álló időtartamok is. Az általános jellegű határidő-hosszabbítás azt eredményezte, és a törvényjavaslat elfogadásával is azt eredményezi, hogy a támogatási jogviszonyok szereplőinek nem kell vizsgálniuk, kezdeményezniük a határidő meghosszabbítását, azok a törvény erejénél fogva 180 nappal meghosszabbodnak, természetesen mindez csak a hazai költségvetésből nyújtott támogatásokra vonatkozik.
A kormány 2020 decemberében döntött arról, hogy a közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növelését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá az egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások, valamint a beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzés fedezete teljes vagy részbeni biztosításának előkészítésére és segítésére egy úgynevezett beruházási alapot, egy tartalékot, központi kezelésű előirányzatot hoz létre. A törvényjavaslat részét képező, az államháztartásról szóló törvénybe épülő rendelkezésre egy olyan új konstrukció jött létre, és a törvényjavaslat támogatása esetén ez fenn is marad, amely ezen önkormányzati vagy állami beruházások hatékony vagyonnövekedéssel járó, egységes eljárásrend szerinti finanszírozását is biztosítja.
A törvényjavaslatból kitűnik, hogy ezen intézkedés a vírus hátrányos következményeinek olyan enyhítését jelenti, amely egyértelműen és szorosan összekapcsolódik a magyar gazdaság újraindításával. Most a járvány legyőzésével és a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát fogja tehát veszíteni a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló kormányrendelet. A javaslat szerint az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején keletkezett jogviszonyokat a továbbiakban úgy szabályozza, hogy megfelelő felkészülési időt biztosítson a járvány okozta nehézségek leküzdésére és a hagyományos értelemben vett életünkhöz való visszatérésre.
Ezen okokból kifolyólag arra szeretném önöket kérni, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
