I. Az őskori kőzet-szigetek és azok előhegyei.
I. Az őskori kőzet-szigetek és azok előhegyei.
Ama legrégibb őskori kőzetek, melyek a Kárpátokban mutatkoznak, itt nem valamely két oldalvást, vagy részarányosan épült hegységnek a középső övét képezik, mint az Alpesekben, hanem inkább úgy tűnnek föl, mint nagyobb, kisebb szigetek és sziget-csoportok, melyek fiatalabb üledék kőzetekből emelkednek ki.
Ilyen, egymástól elkülönített szigetek számos csoportja képezi, ha szabad ezen kifejezést használni, a felső-magyarországi Kárpátok vázát; egy másik ilyen csoport a kárpáti erdőshegység délkeleti végén Máramarosban, a rodnai havasokban és Bukovinában lép föl, honnét Erdély éjszak-nyugoti havasaiba csap át; egy harmadik, még pedig ezen sziget-csoportok közt a legnagyobb, az Erdély déli részében lévő magas hegység, honnét a kristályos kőzetek tovább a Bánságba húzódnak be; a negyedik végre a Bihar-hegység középső tömegét képezi, melyhez aztán odább éjszakra Szilágymegyében, meg a Szamos mellékén Nagybánya felé nagyobb és kisebb szigetek csatlakoznak.
A felső-magyarországi Kárpátok legtöbb kristályos szigetében, így Pozsony hegységében, a Magurában, stb., de főleg a Magas-Tátrában Gránit uralkodik a kristályos Palák felett; e szigetek közül a legnagyobban, melyhez a liptói havasok, továbbá a szepesi és lőcsei hegységek is oda tartoznak, mutatkozik ismét a fordított arány. Minden más csoportban alárendelt a kristályos tömegkőzet: így a második sziget-csoportban éjszakkeleti Erdélyben, Gyergyó-Szent-Miklós táján, egy pompás syenit-tömzs a Ditroitnak is nevezett kőzettel, továbbá Gránit a déli erdélyi és a bánsági hegylánczban is kissé nagyobb kiterjedésben a Bihar-hegységben fordúl elő. A Palákra nézve megjegyzendő, hogy a Kárpátokban is többszörösen észlelni a három legjobban elterjedett fajnak olyatén egymásra következését, hogy alúl van a Gneisz, felette a Csillámpala, a felett pedig az Agyagpala, és hogy a kristályos Mészkövek a hatalmas Rodnai havasokban, részben Bukovinában is, de aztán a bihari törzs délkeleti oldalán is nagyobb kiterjedésben találtatnak.
Ezen kristályos szigetekhez, kőzeteikre rakodva, mindenütt régibb üledékek csatlakoznak, de nem körös-körül, hanem csak egy oldalról, még pedig azon nagy kör külső oldalán, melylyel a Kárpátok, mint ezen munka hegyrajzi részében már említve volt, a nagy magyar Alföldet befogják. Így látjuk ezen lerakodmányokat a kristályos tömzsre a felső magyarországi Kárpátok éjszak-nyugoti és éjszaki részén Bukovinában éjszakkeleten, Erdélyben és az erdélyi határhegységben délkeleten (Brassó környékén), és délen (már a monarchia határán túl Romániában). Csak a Bánságban találjuk, hogy a kristályos és üledékes kőzetek éjszakról délnek csapó vonúlatokat képeznek váltakozva, valamint a Bihar-hegység kristályos tömzsét is keletről, délről és nyugatról ilyen üledékek környezik.
A mi magukat a régibb üledékes kőzeteket illeti, nem tekintve a Carbonos sistema kőzeteinek néhány egészen alárendelt előfordúlását, azok alatt a Paleozói korszak üledékes kőzetei csaknem merőben hiányzanak. A legrégibb, mindjárt a kristályos kőzetekre települő képződmény egy vörös Homokkő, legtöbbször kövületek nélkül, valószinűleg Dias; ezek fölött Werfeni Palákat találni, melyek aztán az Alpesekben találtakkal úgy petrografiai, mint paleontologiai tekintetben tökéletesen megegyeznek.
A tovább következő, leginkább meszes kőzetekben szintén nem nehéz felismerni a Trias különböző emeleteit és facies-fejlődését, valamint a Räti, Jura, Kréta és Eocen korbeli képződményeket, melyekkel már az Alpesekben megismerkedtünk, a nélkül azonban, hogy a Mészkő-hegység itt valahol oly hatalmas tömegekké torlódnék fel, mint ott.
Felette gazdagok és változatosak a Kárpátok kristályos kőzeteiben előforduló ércztelepek, nevezetesen ott, hol nagyobb kiterjedésben jönnek a fölszinre. Elég legyen itt említeni a vas-, réz-, kobalt- és nikel-érczeket, továbbá a higanytartalmú fakóérczeket Szepes- és Gömör-megyében, a Csillámpalában lévő mangánérczeket, az Agyagpalában levő ólom- és horganyérczeket, úgyszintén a rézkénegnek a Chloritpalában mértföldekre terjedő telepét Bukovinában, melynek tovább délkeletre folytatása van Erdélyben Balánbánya táján; ide tartozik a Kárpáti országok legjelentékenyebb vasércztelepe, melyet Vajda-Hunyad táján Gyalárnál fejtenek, végre az Orsova táján az Alduna mellett Serpentinben találtató Chrómvasércz tömzsök.
A Kárpátok kristályos szigeteit kísérő üledékes kőzetek ellenben különösen Krassó-Szörény megyében az ásványország használható anyagainál fogva nagyobb, mint csupán helyi jelentőséggel bírnak. Ide tartoznak a legalsó Jurához tartozó hatalmas kőszén-rétegek Steierdorf táján, továbbá Moravicza mellett a nevezetes, ú. n. érülési (contact) képződmények Mezozói Mészkő és régibb Kenozoi eruptiv kőzet határán, mely mágnes vaskövet tartalmaz, az aranytartalmú vaskéneg Uj-Moldován, a réz-ércz Szászkán, az ezüsttartalmú ólomkéneg Csiklován, Oraviczán, Dognácskán, stb.
