Az Alföldek és a nagy Neogen-medenczék.

Teljes szövegű keresés

Az Alföldek és a nagy Neogen-medenczék.
Az itt szóba jövő területek: a felső Duna-medencze, a nagy magyarországi medencze, Erdély középterülete és végre a galiczia-podoliai Alföld.
Ezen területek közös tulajdonsága, hogy kiválólag laza, többnyire vízszintesen fekvő és csak helyenkint, a széleken kivételesen föltolúlt Neogen-rétegekből állanak, melyekre azután, mint a medencze végtölteléke, diluvialis és alluvialis rakodmányok következnek.
A Neogen-rétegeket felosztjuk egy alsó, vagyis Tengeri emeletre gazdag tengeri faunával, mely többé-kevésbbé subtropos jelleggel bír; Szarmát emeletre, szegényebb, inkább éjszaki jellegű faunával; és végre Congeria emeletre, melynek puhatestű állatai félig sós, sőt édes vízben is élhettek. Mindezen emeletekben találni azonkivűl szárazföldi állatok maradványait is, melyek a környező száraz földről vagy szigetekről mosattak be; édesvízi lerakodások azonban a mélyebb emeletben sem hiányzanak.
Különösen az Alföld üledékei szolgáltatják a mezőgazdaságra nézve a legtermékenyebb talajt.
A bécsi medencze rétegeinek gazdag tagoltságával és kövülettartalmával, de egyszersmind épen a székváros kapui előtti könnyen hozzáférhető helyzetével, a monarchia Neogen-rétegeinek pontosabb kutatására nézve kiindúlási ponttá vált. E medenczéről azonban nem tartjuk szükségesnek itt behatóbban szólani, miután ezen tárgy részletesebb leírása egy másik kötet tartalmának van kiszemelve.
A magyarországi kis és nagy medencze, mely egy részt a bécsi medenczével, másrészt az erdélyi közép-területtel a Neogen-korszakban nyílt közlekedésben állott, rendesen csak a száraz szélein mutat kimagasló Neogen-rétegeket, valamint egyes szigetekben, melyek az Alföldön helyenként emelkednek ki. A Neogen-sistema minden rétegszakasza képviselve van azokban és több helyen gazdag Barnaszén-telepet is tartalmaznak. A nagy medencze közép részének legnagyobb területét Diluviális és Alluviális kőzetek borítják, melyeknek némely helyen eddig még a vastagságát sem ismerjük. Ide tartozik a Tiszaháton és a Bánságban a rendkivűli termékenységéről elhíresedett korhany-talaj, más részt azonban azon Futóhomok is, mely monarchiánk területén egyebütt is néhol tetemes vidéket tesz sivataggá.
Erdély közép vidéke, habár a Magyar Alfölddel szemben hegy- és dombvonúlatok fedte fensík, geologiai tulajdonságánál fogva mégis ide való, a mennyiben egy olyan medenczét képez, melyet Neogen-rétegek töltenek ki és magas hegyek fognak közre; fő kőzete többnyire laza, többé-kevésbbé agyagos Homokkő, mely nagyobb részt a Szarmát és Congeria emelethez látszik tartozni. A nyugati és déli szélnél azonban vannak tengeri rétegek olykor felette sok kövülettel; de különösen fontos e medencze gazdag Kősó telepeinél fogva. Ezeket sok helyen bányák által tárták fel, másutt, mint Parajd táján, a felszínre kinyomuló puszta sziklatömegeket képeznek, más helyeken végre a földből kibugygyanó sósforrások árulják el jelenlétét. Mind együttvéve egy, csak a déli oldalon hosszabban megszakadott kört képeznek, mely az egész medencze szélén végig huzódik, aztán éjszakon átcsap a máramarosi öbölbe, hol azt Rónaszéken, Sugatagon és Szlatinán bányasóban nagy mértékben fejtik.
Az éjszaki galicziai Alföld, a melyből Lemberg távolabbi környékén meglehetős elterjedésben a felső Krétához számított kőzetek bukkannak fel, a Kárpátok szélének hosszában tengeri Neogen-rétegeket mutat, melyek azonban többször meg vannak szakadva; ezekben épen úgy, mint Erdélyben, Máramarosban gazdag só-telepek vannak, melyeket a híres Vielicskai sóbányákban aknáznak. Tovább éjszakra a Neogen kőzetek a területnek csak keletibb részein fordúlnak elő, nemcsak egyes szigetekben, hanem a fensíkba az éjszak-amerikai cańonokkal némi hasonlatossággal bíró mély bevágásokban a Dniester völgy medenczében válnak láthatókká. Azok alatt ezen keskeny völgymélyedésekben néha még fel vannak tárva régibb üledék vízszintes rétegei is, melyek a Silur-, Devon-, Jura- és Krétához tartoznak. Ezen éjszaki területeken keleti Galicziában és Bukovinában a Neogen-rétegek majd a tengeri, majd a Szarmát emelethez tartoznak, melyek közűl az előbbi nagy kiterjedésben Lajta-meszet és a fölött gipsz-telepeket tartalmaz.
A galicziai Alföld területének legnagyobb részét azonban diluviális kőzetek: Lösz, Kavics, Homok, itt-ott pedig Futó-Homok borítják. A galicziai síkságon mindenütt találni elszórva ú. n. Vándorköveket, melyek éjszaki, legnagyobb részt skandinávi hegységekből kerültek, s melyeket, a mai tudomány szerint, a Diluvium idejében a Gletserek toltak ezen délibb vidékre.

Záró-kép a „Geologiai tájékozás”-hoz,
Karger Károlytól

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem