II.
II.
Az 1890 deczember 31-iki népszámlálás szerint Csehország összes (belföldi és idegen) lakosságának a száma 5,843.094 volt; 1870-ben 5,106.069; 1880-ban 5,529.122. A legutóbbi évtized gyarapodása tehát valamivel csekélyebb, mint az utolsó előttié. Rezeknek a régi adóösszeírási ívek alapján való becslése szerint 1654-ben Csehország lakossága mintegy 800.000-re tehető. Száz évvel később, 1754-ben volt az első pontosabb népszámlálás, a mely 2,038.613 lakót mutat ki. Kerek száz esztendővel utóbb, 1857-ben 4,705.525-öt. Az 1654., 1754. és 1857. évek népességének száma tehát úgy aránylik egymáshoz, mint 8 : 20: 47.
A legutolsó népszámlálás szerint 5,843.094 lakó közűl 2,821.989 a férfi és 3,021.105 a nő; 1.000 férfira tehát 1.071 nő jut, vagyis a nemi százalék 107.1. 1881-ben 106.4 volt. Régebbi népszámlálások eredményeiből ez arányt illetőleg Göhlert táblázata a következőt mutatja:
1.000 lakó közűl:
|
férfi
|
nő
|
1775-ben
|
485
|
515
|
1785-ben
|
480
|
520
|
1816-ban
|
451
|
549
|
1830-ban
|
470
|
530
|
1846-ban
|
471
|
529
|
1857-ben
|
475
|
525
|
1870-ben
|
477
|
523
|
Ha innen kiemeljük a férfiak legnagyobb és a nők legkisebb számát, az arányszázalék 106.1. A mai arány tehát közel jár ahhoz, a mely a múltban a legkedvezőbb. Ha ellenben a férfiak legkisebb és a nők legnagyobb számát állítjuk egymással szembe, az arányszázalék 121.7, és ez az 1816. évre, vagyis a Napoleon elleni nagy háborúk utáni időre esik. Ebből könnyen megítélhető, mily könnyen felszökkenhetne ez arány ismét, ha valami nagy háború találna kiütni.
Pilsen vidékéről való férfi.
Rumpler Ferencztől
Csehország lakóit az életkorok szerint tekintve, 1890-ben 1 – 1 millió lélekből a 0–15 éves korosztályba 350.789, a 15–60 évesbe 565.259, a 60-on felűlibe pedig 83.952 esett.
A családi állapotot tekintve a legutolsó népszámlálás eredménye az, hogy 1.000 helyben tartózkodó lélek közűl:
nőtlen, vagy hajadon
|
házas
|
özvegy
|
törvényesen elvált
| |
férfi
|
592.81
|
374.27
|
32.36
|
0.56
|
nő
|
556.98
|
350.51
|
91.86
|
0.65
|
A családi állapot különböző arányszámainak föltűntetése kedveért még két szláv és két német kerület adatait állítjuk egymással szembe. A helyben tartózkodó lakosság közűl:
nőtlen, vagy hajadon
|
házas
|
özvegy
|
törvényesen elvált
| |
Asch kerületben
|
20.053
|
12.165
|
2.009
|
37
|
Plan kerületben
|
20.550
|
12.933
|
2.213
|
1
|
Blatno kerületben
|
28.357
|
18.615
|
3.112
|
7
|
Chotěboř kerületben
|
26.321
|
16.714
|
2.859
|
4
|
A vallásfelekezetek statisztikája a következő:
vallás
|
összes létszám
|
ezer lélekből
|
római katholikus
|
5,612.297
|
960.49
|
görög egyesűlt
|
325
|
0.06
|
örmény egyesűlt
|
11
|
0.00
|
ó-katholikus
|
6.544
|
1.12
|
görög nem egyesűlt
|
159
|
0.03
|
örmény nem egyesűlt
|
76
|
0.01
|
ágostai evangelikus
|
60.737
|
10.39
|
helvét hitvallású
|
66.499
|
11.38
|
herrenhuti
|
340
|
0.06
|
anglikán
|
127
|
0.02
|
mennonita
|
7
|
0.00
|
unitárius
|
14
|
0.00
|
lipovai
|
–
|
–
|
izraelita
|
94.479
|
16.19
|
mohamedán
|
6
|
0.00
|
egyéb hitvallású
|
293
|
0.05
|
felekezet nélkűli
|
1.180
|
0.20
|
A nyelvet és az írni-olvasni tudást illető adatok a következőket mutatják: 1.000 helyben tartózkodó s belföldi egyén közűl a német nyelvet vallotta társalgási nyelvének 371.90, a cseh-morva-tótot 627.90, a lengyelt 0.1, a ruthént 0.03, a szlovént 0.01, a szerb-horvátot 0.00, az olasz-ladint 0.02. Oláh és magyar nem találkozott. 100 hat éven felűli egyén közűl 93.96 férfi és 89.52 nő tudott írni és olvasni; 1.44 férfi és 3.58 nő csak olvasni; 4.60 férfi és 6.90 nő pedig sem írni, sem olvasni nem tudott.
A foglalkozásnemekre vonatkozólag az 1880. évi népszámlálás adatai így csoportosúlnak: magas iskolai műveltséget követelő foglalkozású volt a lakosságnak 3.10 százaléka, mező- és erdőgazdaságot művelő 45.25 százalék, bányamunkás, ipari munkás és kézműves 39.65, kereskedelemmel foglalkozó, hitelintézetekben és közlekedési vállalatoknál alkalmazott 5.96 százalék; háztulajdonos, tőkejövedelemmel bíró és nyugdíjas 3.36; 0.52 százalékra rúgott a nevelő és jótékonysági, stb. intézetekben levők száma; 1.85 százalékot tett a felügyelő-, szolga- és egyéb őrszemélyzet, végűl 6.31 százaléka a lakosságnak ismeretlen foglalkozású.
Grulichi arcztypusok.
Rumpler Ferencztől
A népesség testi épségéről a sorozó bizottságok hivatalos jegyzékei adnak legjobb fölvilágosítást. A katonai statisztikai évkönyv adatai szerint azok a kerületek, a melyekben 1886-ban,1887-ben és 1888-ban a beváltak száma nagyobb volt a monarchia átlagánál, a következők: Bécs, Graz, Innsbruck, Zára, Prága, Josephstadt, Brünn, Budapest. A testmagasság (minimum 1.554 méter) átlaga 1.652, s a legnagyobb az egeri hadkiegészítő kerületben, ellenben a legkisebb Jungbunzlau kerületében. Egyéb tartománybeli kerületekkel egybevetve ez adatokat, azt találjuk, hogy a legalsó mértéket fölűlmúlók arányszáma a legnagyobb (ezerre 972) Zárában, aztán Grazban (ezerre 952), Innsbruckban (ezerre 949),majd Prága (ezerre 946) és Josephstadt (ezerre 945) következnek. Csehországban ez arány három esztendőről szerzett tapasztalatok szerint így ingadozott:
Az egész monarchia átlaga
|
1888:898,
|
1887:897,
|
1886:892 ezerre.
|
Prágai sorozó kerület
|
946
|
944
|
941 ezerre
|
Josephstadti sorozó kerület
|
945
|
945
|
924 ezerre
|
A középtermeten alúliakat tehát a következő arányszámok mutatják: Prágában ezerből 54, 56 és 59; Josephstadtban ezerből 55, 55 és 60. Feltűnő ingadozást mutat a középtermeten alúliaknak ez arányszáma az említett sorozó kerületek következő helyein: a prágaiban Pilsen 30, Beraun 31, Pisek 87; a josephstadtiban Jungbunzlau 38, Časlau 69 ezertőlivel szerepel.
Az alkalmatlanság bizonyos nemeit tekintve, a görcsér miatti be nem válás esetei a prágai kerületben, a rosz fogazat miatti alkalmatlanság esetei pedig a josephstadtiban a legszámosabbak. Viszont legkisebb számmal vannak hülyék Josephstadtban, kopaszok Josephstadtban, Prágában, Bécsben, Grazban és Zárában; fejkoszban szenvedők Josephstadtban és Brünn kerületeiben.
Pisek
|
Prága
|
Pilsen
|
Eger
|
Neuhaus
|
Beraun
|
Budweis
|
Beneschau
| |
Genu valgum(O-láb)
|
29
|
12
|
20
|
26
|
24
|
24
|
23
|
12
|
Genu varum (X-láb)
|
2
|
2
|
1
|
0.5
|
2
|
3
|
2
|
3
|
Pes valgus (lúdtalp)
|
1
|
6
|
14
|
12
|
3
|
7
|
8
|
4
|
A törzs ferdeségei
|
17
|
41
|
6
|
22
|
50
|
7
|
51
|
37
|
49
|
61
|
41
|
60
|
79
|
41
|
84
|
56
|
Königgrätz
|
Časlau
|
Jung-
bunzlau |
Theresien-
stadt |
Jičin
|
Kommotau
|
Turnau
|
Hohen-
mauth | |
Genu valgum (karika láb)
|
12
|
25
|
48
|
16
|
24
|
15
|
6
|
7
|
Genu varum (kacska láb)
|
6
|
5
|
5
|
6
|
14
|
3
|
2
|
1
|
Pes valgus (lúdtalp)
|
3
|
3
|
14
|
6
|
3
|
10
|
7
|
3
|
A törzs ferdeségei
|
17
|
71
|
133
|
28
|
37
|
75
|
12
|
24
|
38
|
104
|
200
|
56
|
78
|
93
|
27
|
35
|
E táblázat szerint a rhachitis Jungbunzlau, Časlau, Kommotau és Budweis kerületekben van leginkább elterjedve, minthogy ezekben a ferdeségek nagy számát első sorban a törzs hibás alkatának gyakorisága okozza.
A sulyosabb testi és lelki fogyatkozások (sulyos érzék- és agybajok) tekintetében a legutóbbi népszámlálás adataiból a következők tetszenek ki: 10.000 helyben tartózkodó lakóra 7.9 vak, 10.1 siketnéma, 17.7 őrűlt és bárgyú (a hülyék nélkűl) és 4.5 hülye esett. – Példaképen két tisztán szláv és két tisztán német kerületet emelünk ki:
Az összes lakosság száma
|
vak
|
siketnéma
|
őrűlt, vagy bárgyú
|
hülye
| |
Blatna
|
50.091
|
42
|
55
|
66
|
17
|
Chotěboř
|
45.898
|
38
|
83
|
70
|
22
|
Asch
|
34.264
|
24
|
20
|
33
|
5
|
Plan
|
35.697
|
28
|
33
|
42
|
22
|
Éjszakkeleti Csehország szláv vidékéről való typus.
Rumpler Ferencztől
Az itt említett eredmények alakúlásáról és a reájuk ható okokról csak a jövő behatóbb kutatásai fognak részletesb fölvilágosítást nyújtani. Egyelőre e tekintetben csupán arra vagyunk utasítva, a mit a népesedési mozgalom adatai nyújtanak. Itt első sorban a házasságkötések száma jő tekintetbe. Az 1881. és 1890. közti évtizedben Csehországban 443.349 házasságot kötöttek. A kellő átszámítás után e számból 1.000 lakóra évenként 7.9 házasságkötés jut. Ez az arányszám valamivel kevesebb az egész Ausztriára nézve érvényes 8-nál. Ugyanezen évtized alatt Csehország területén 2,180.663 gyermek született élve, a miből ezerre évenként 37.9 esik. Ez a szám is kisebb az egész Ausztriára nézve érvényes 39.2-nyi átlagnál. A lakosság e szaporúlatával szemben áll annak természetes úton való csökkenése. A fönti évtized alatt 1.000 lakosra évenként 29.3 haláleset jut, a mely szám az egész Ausztriára nézve ugyanazon időre eső átlagnál, vagyis 30.4-nél valamivel alacsonyabb. Tudva levő dolog, hogy az öt éven alóli gyermekek halandósága igen nagy. Csehországban 9 százalékot tett, a mi azt jelenti, hogy a született gyermekeknek a fele elhal első életéveiben. Ez a szám valamivel fölűlmúlta az egész Ausztriát illető átlagot.
Természetes, hogy a halandóság arányszáma oly változatos életmódú és műveltségű vidékekre tagolt országban, amilyen Csehország, helyenként nagy ingadozásoknak van alávetve. Ezer lakóra 28-nál több haláleset az 1889. évi statisztika adatai szerint legkivált Éjszak-Csehországban jutott. Wahl térképén a nagyobb halandóság övét egy, az Érczhegységen, az Iser- és az Óriáshegységen átvonúló széles sáv mutatja. Nagyobb továbbá az átlagosnál a halandóság még Csehország közép részén is, valamint Jungbunzlau, Pilsen és Mies környékén s a cseh-morva határhegyek közelében. A legnagyobb halandóságot (1.000-re 38-at) a következő kerületekben találjuk: Grasslitz, Falkenau, Brüx, Friedland, Reichenberg, Prága; a legkisebbet pedig Kralowitz, Časlau, Starkenbach, Mühlhausen, Moldauthein és Krumau kerületeiben.
Az erőszakos halálnemek Csehországban is mind gyakoriabbak; a halálos végű balesetek ugyanis a haladó művelődés alkotásaival (gépek, építkezések) járó alkalmi okok számának arányában szaporodnak. Az öngyilkosságok száma is mindenütt emelkedőben van ugyanezen okokból. Az 1787-től 1789-ig terjedő időközben 42 öngyilkosságot jegyeztek fel, míg 1875 és 1877 közt ugyancsak kétévre már 912 esik; 1879-ben már egy év alatt 1.105-re, 1888-ban meg már épenséggel 1.267-re szökik föl e szám.
Az 1888.évi statisztikája 5,529.122 lakóra esőleg a halálozások okait és számát a következő táblázatban tűnteti föl:
A halál oka
|
Az elhaltak száma
|
100.000-ből
meghalt |
Egész Ausztriában
átlag | ||
férfi
|
nő
|
összesen
| |||
Halva született….
|
3.946
|
3.034
|
6.980
|
126
|
122
|
Veleszületett gyengeség
(egy éven alóli gyermekek) |
9.710
|
7.724
|
17.430
|
315
|
413
|
Himlő
|
2.133
|
2.211
|
4.344
|
79
|
64
|
Kanyaró
|
2.205
|
2.180
|
4.385
|
79
|
57
|
Skarlát
|
1.696
|
1.689
|
3.378
|
61
|
66
|
Typhus
|
85
|
852
|
1.702
|
31
|
64
|
Vérhas
|
79
|
97
|
176
|
3
|
47
|
Cholera
|
17
|
11
|
28
|
1
|
1
|
Szamárhurút
|
1.771
|
1.830
|
3.601
|
65
|
94
|
Croup és torokpenész
|
4.528
|
4.101
|
8.629
|
156
|
148
|
A lélegző szervek gyuladása
|
7.126
|
6.717
|
13.843
|
251
|
322
|
Tüdősorvadás
|
11.742
|
11.884
|
23.626
|
427
|
408
|
Bélhurút
|
5.456
|
4.554
|
10.010
|
181
|
147
|
Gutaütés
|
2.407
|
2.062
|
4.469
|
81
|
75
|
Rák
|
1.359
|
1.786
|
3.145
|
57
|
53
|
Veszettség
|
10
|
11
|
21
|
0
|
0
|
Végelgyengűlés
|
9.383
|
11.701
|
21.084
|
381
|
314
|
Egyéb betegségek
|
24.262
|
23.701
|
47.963
|
868
|
789
|
Erőszakos halálnemek
|
2.264
|
731
|
2.995
|
54
|
50
|
Összeg
|
90.944
|
86.869
|
177.813
|
3.216
|
3.234
|
Sulyosan esik végűl latba a népesedési mozgalom megítélésénél a ki- és bevándorlásnak egymáshoz való aránya. Az 1880 és 1890 közötti időszakban ez arány 3.85 százaléknyi csökkenést mutat. A bevándorlás nagyobb volt a kivándorlásnál Prága, Reichenberg, Aussig, Brüx, Falkenau, Gablonz Joachimsthal, Karlsbad, Kommotau, Königliche, Weinberge, Rumburg, Schluckenau, Schüttenhofen, Smichov, Teplitz, Tetschen, Trautenau községekben. Példaképen négy szláv és három német kerületet szemelünk ki:
| Blatna……… | – 15.24 százalék |
| Chotěboř…... | – 12.35 százalék |
| Ledeč……… | – 10.65 százalék |
| Beneschau… | – 9.72 százalék |
| Asch……. | – 3.62 százalék |
| Aussig….. | +15.92 százalék |
| Plan…… | – 11.70 százalék |
