A jelenkori szász nép.
A jelenkori szász nép.
Az erdélyi szászok most is jóra való, sok tehetségű, a szellemi és gazdasági téren egyaránt előre törő kis népnek mondhatók. Számuk az utolsó 180 év alatt nem fogyott, hanem ha lassan is, folyvást növekedett. A német természet alapsajátságai: a mély kedély, az idealizmus, az életnek komoly és bensőséges fölfogása az erdélyi szászságnak is közös tulajdona a többi németséggel. Talán kissé komolyabb és zárkózottabb, mint a többi német. Saját tájnyelvük van; azt beszélik falun általánosan, a városokban pedig az irodalmi német mellett. E tájnyelv sokban hasonlít az Alsó-Rajna vidéki nyelvjáráshoz. Egy erdélyi szász és egy kölni vagy luxemburgi német saját tájszólásukat beszélve, meglehetősen megértenék egymást.
A szász nép élete szokásban, erkölcsben, magaviseletben, öltözködésben, háztartásban és a társas intézményekben még ma is számos eredetiséget tüntet föl. A városokban mindez, különösen az utolsó öt évtized alatt, majdnem egészen elmosódott. Falura kell mennünk, ha valami sajátságost és eredetit akarunk látni. A szász paraszt zárkózott. kivált idegenek iránt, de jóindúlatú, tisztességtudó, okos és gyakran kitűnő emberismerő. Az újítások iránt bizalmatlan, de ha azok jóságát belátja, gyorsan fölfogja, és a mit jónak tart, el is sajátítja. Némely vidéken saját szűkebb gazdasági körén túl is tevékeny és vállalkozó. Rendszerető, takarékos, szorgalmas és kitartó a munkában, úgy szintén fáradhatatlan élettársa, az asszony is.
