Iskola és tudomány.
Iskola és tudomány.
Az iskolaügy ápolása az erdélyi szászok között, mondhatni; ősrégi. Mint az oklevelek ide vonatkozó adataiból kivehető, a XIV. században, tehát előbb, mint Németországban, átlag minden községben volt iskola. Gyorsan átalakúlt és föllendűlt az iskolázás a reformatio kezdetével. Az első erdélyi gymnasium fölállításával Brassó adott példát. Követte ezt csakhamar Nagy-Szeben, Besztercze, később pedig Segesvár és Medgyes. A gymnasiummal majdnem egyidejűleg keletkezett Brassóban az első erdélyi nyomda is. Mind a kettő: gymnasium és nyomda Honterus János alkotása volt.
A Németországgal nemcsak kereskedelmi, hanem szellemi közlekedésben is álló szász városokban hosszan tartó visszhangot keltett a renaissance és a humanista mozgalom. A fiatal emberek nagy számban tódúltak a prágai, bazeli, wittembergi, krakkói és a bécsi egyetemre. A szász humanistáknak, kik közűl csak Wagner Bálintot, Schäseus Keresztélyt és II. Lajos király nevelőjét, Piso Jakabot említjük, egész köre állott Németország nagy humanistáival, Lutherrel, Melanchtonnal és Erasmussal élénk levelezésben és egyidejűleg a magyar humanismus kiváló képviselőivel, Verancsicscsal, Dávid Ferenczczel, Dudith Andrással és másokkal is. Hogy a szellemek ilyen mozgékonysága mellett a még új könyvnyomtatás termékei is elterjedtek Erdélyben, természetes volt. A nagy-szebeni Brukenthal-múzeum könyvtárában egyéb régi könyvkincseken kivűl ez időből több száz ősnyomtatványt is őriznek. A szászok között az iskolaügy és a tudomány a későbbi időkben is nagy ápolásban részesűlt, és Wagner Bálinttól elkezdve a legkitűnőbb férfiaknak egész sora követi egymást a későbbi századokon át egész napjainkig.
