A sulzbachi Alpesek, s a Sann és Száva vidéke. Ilwof Ferencztől
A sulzbachi Alpesek, s a Sann és Száva vidéke.
Ilwof Ferencztől
Ilwof Ferencztől
A stiriai, karintiai és krajnai hármas határon (triplex confinium), mint valami hatalmas sziklavár, emelkednek a sulzbachi Alpesek, a természetnek nagyszerű látványait rejtve ölükben s elragadó kilátásokat nyújtva ormaikról. Egyetlen egy nyílt bejárás vezet e nagyszerű mész-hegytömegbe, a Sann-völgy felső részében Leutsch mellett. Ez is csak egy szoroson keresztül vezető gyalogösvény, mely szoros a folyó mellett hol jobbra, hol balra kanyarogva egész Sulzbachig vonúl. E szoros egyike a leghosszabbaknak és legvadabbaknak az Alpesekben; fenekét egészen elfoglalja a folyó, mely mellől nyomban erdős hegyoldalak és meredek sziklafalak emelkednek föl. A bal parton állnak a 2.065 méter magas Raducha szirtfalai, míg jobbra a 2.113 méternyi Velikí vrch s más hegykolosszusok meredeznek. Föl magasra visz az ösvény egy sziklafal mellett, mely elé egy óriási kőszál helyezkedett. Csak egy szűk hasadék választja el a faltól s e mintegy négy méter magas s alig két méter széles nyíláson, 30 méternyire a folyó medre fölött vezet keresztűl az ösvény. E kőszálat „tű”-nek nevezik. Az egész valóban nagyszerű egy látvány. Távolabb balra egy kevéssé látogatott sziklasikátor nyílik, a Rovanokot, melyet pedig érdemes megtekinteni. Ott rejtőzik az ölében egy alpesi rét, melyet erdőkoszorú fog körűl. E fölött függőlegesen meredeznek a szürke, kopasz sziklafalak, melyeknek zárt oszlopait a 2.350 méternyi Oistrica meg a Velikí vrch képezik. A „tű” túlsó oldalán tágúlni kezd a Sann szűk völgye s egy óráig tartó út után elérjük a kedves zöld rét közepén épült s hatalmas hegyóriásoktól körülfogott Sulzbach nevű alpesi falvacskát. Meglepő, hogy a míg Cillitől kezdve a Sann egész völgyében és mellékvölgyeiben nyomára nem akadunk a gót építésnek, Sulzbachnak egy igen szép kis gót temploma van, mely, ha nem régebben, a XV. században épűlt. A Sann mint vadúl tajtékzó hegyi patak foly a sziklás útvesztőn keresztűl a Logar völgyéből a Sulzbachéba. „Az e hegyek aljában terülő félkör méltó párja a Pyrenaei hegyekbeli Gavarni völgynek. Függőleges mészkőfalaktól körített czirkus ez, vízeséssel, 7–9.000 lábnyira emelkedő ormokkal, melyekről ritkán tűnik el egészen a hó. E pompás keret bejáratánál dolomit hegycsúcsok vannak. Im ezek azok a közös jellemző vonások, melyek e két völgyet egymáshoz oly hasonlóvá teszik”, így írja le a Logar-völgyet Ami Boué, a híres geologus. A föld e zugának természeti szépségében az az ellentét a rendkivűli, mely az aljban zöldelő buja rétek s a völgyet körűlzáró és a legkülönösebb formákban égnek emelkedő fehér mészszirtek között mutatkozik. Ott mered kopáran és szakadékosan bal felől az Oistrica; a Skarje (2.127 m.), a Planjava Baba (2.392 m.), a Brana (2.247 m.) középütt sorakoznak, míg jobb felől a Mitterspitz (2.276 m.) a Rinka (2.441 m.), meg a Križ (2.434 m.) rekesztik be a félkört.
A sulzbachi Alpesek a déli Alpeseknek legutolsó havasi természetű nagy hegyei. Innen kezdve már csak alacsony, sűrű erdős hegyekkel s kies völgyekkel találkozunk. Egy ily szűk erdős, gyepes völgyben, a Drieth patak völgyében fekszik Oberburg, egykori zárda, mely ma a laibachi püspökség birtokához tartozik. Temploma szép renaissance-ízlésben épült s nagysága, pompás kupolája és nemes arányai által tűnik szembe. A templomhoz csatlakozik egy szabálytalan oldalú ötszögben épűlt terjedelmes kastély.
Szép hegyektől környezve, illatos rétektől s termékeny mezőktől borítva vonúl a Sann völgye Frasslauig, a hol a cillii medenczévé tágúl ki. Ettől éjszakra van a kies Schall-völgy, mely a Bacher déli tövétől egész addig a hegysorig vonúl, mely éjszakról szegélyezi a Sann völgyét. Számos falu, csinos kastélyok, érdekes várromok, mint a háromszögletesen épült tornyú Schallegg, rejtőznek e völgy ölében, melyen a Pack patak ezüst szalagja kígyózik végig. Déli szegélyén fekszik Wöllan mezőváros és kastély, s odább nyugatra Schönstein mezőváros, várrommal és új kastélylyal.
Kies dombsorok lánczolata választja el a Schall völgyét attól a kedves zugtól, mely az 1858 óta Stiriához tartozó Neuhaus fürdőt és gyógyhelyet rejti magában s mely három oldalról lépcsőzetesen emelkedő hegyektől körülvett szűk völgyben fekszik s a természet sok ingyen adományával bővölködik. Árnyas hegyi útak vezetnek egy éles hegykúpra, melyen Neuhaus régi várának romjai hevernek s melyet 1643 óta a „Kígyók várának” neveznek; az innen egész a sulzbachi Alpesekig nyíló kilátás bőségesen megjutalmazza a fáradságot, melyet az ide fölhatolás okoz.
A Sann-vidék főhelye Cilli, a rómaiak idejében Celeja, mely a középkor vége felé ama grófi nemzetség által lett nevezetessé, mely e helytől vette nevét. E város történelmi és régészeti tekintetben a legnevezetesebbek egyike Stiriában. A régi római Celejának a múzeumban és a plebániatemplomban látható maradványai nem egyedül a szakember előtt érdekesek. Tanúbizonyságai e római telepítvény egykori jelentőségének, sőt a föliratokon előfordúló számos kelta nevek még az alpesi vidékek legrégibb lakóira is rá mutatnak. A város gyönyörű fekvése, pompás éghajlata, a Sann fürdő s az idegenek befogadására és ellátására szolgáló berendezkedések minden év nyarán és őszén számos vendéget vonzanak ide. Cilli mellett a Sann hirtelen délnek kanyarodik s Tüffer mezővárosa és az itt levő Ferencz-József-fürdő s a szép fekvésű Römerbad mellett elhaladva szűk völgyben folydogál Steinbrückig, a hol a Szávába szakad.
Stiriának a Sann, a Száva, meg a Sottla között terülő legdélkeletibb része hegy- és talajrajzi tekintetben tarka, változatos hegy- és halomtömkeleg, szelíd emelkedésekkel (Wachberg 1.023 méter) s többnyire csak apró, de vonzó helységekkel, mint Rohitsch, Windisch-Landsberg, St.-Marein, Peilenstein, Drachenburg, Hörberg, magasra nyúló s részben még épen álló, részben omladozó kastélyokkal, mint a windisch-landsbergi, montpreisi, erlachsteini, pischätzi, königsbergi s a vidék gyöngyével, a Rohitsch melletti Sanerbrunn fürdővel. Ez országos gyógyintézet gyógyító hatású vizeivel, nevezetesen a Tempelbrunnen és a Styria-forrás vizével egy szűk völgykatlanban fekszik, melyet pompás lombos erdők, tölgyesek és bükkösök vesznek körűl. Ezekben üdítő sétahelyeket s a kedves völgyet éjszak felől védő hegyláncz, valamint a belőle festői körvonalokban kinyúló Wotsch-hegy s az innen hegyes kúpnak látszó Donati-hegy felé szép kilátásokat találunk. Az elragadóan szép fekvés, a szelíd, egészséges éghajlat, a vendégek elszállásolására szolgáló kényelmes helyiségek, a szép környék, az itt fakadó üdítő savanyúvíz a rohitschi Sauerbrunn fürdőt nagyon kedves helyévé teszik úgy a lábadozóknak, mint az egészségeseknek.
Sauerbrunn fürdő Rohitsch mellett.
Zetsche Edétől
Trifailtól kezdve a Száva képezi Stiria déli határát. Szűk völgyben folyik el Steinbrück mellett, továbbá a zöld szőlős halmokon fekvő s a folyó fölött uralkodó Lichtenwald és Reichanburg várkastélyok mellett, majd érinti Rann városát és az e fölött kimagasló kastélyt, mely messzire eltekint Stiria délkeleti téreire, s végűl átlép a határon a Stiriával szomszédos területekre, Krajnába és Horvátországba.
Lichtenwald kastély.
Zetsche Edétől
A judenburgi áldozó szekér.
Charlemont Húgótól
