A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon
A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon
Bár hazánkban a könyvnyomtatás – Gutenberg kezdeményezése nyomán –viszonylag hamar, Hess András révén már 1472-ben követőre talált, a budai műhely csak rövid ideig állt fenn. Mohács után, kizárólag a török megszállás alól ment maradt országrészekben: Erdélyben, a nyugati és a felvidéki városokban indult újra fejlődésnek a hazai nyomdászat. Termékei többnyire vallásos nyomtatványok voltak akkor, amikor a nyugati nyomdák már nagy számban adtak ki időszerű témákkal foglalkozó újságlapokat.
A török megszállás és pusztítás következtében tehát nemcsak a magyar nyomdászat, hanem a hazai időszaki sajtó fejlődése is sokat késett. A 15. században még egyáltalán nem jelent meg hazai nyomdában újságlap, vagy röpirat. Tudomásunk van viszont arról, hogy Mátyás király, miután Hess András budai nyomdája megszűnt, külföldön nyomtatta ki törvénykönyvét, melynek befejezésében a bécsújhelyi győzelmet megörökítő Thuróczi Krónikát, sőt egy röpiratot is kiadatott Strassburgban, III. Frigyes ellen. Ennek létezéséről egy 1485-ös nürnbergi rendelet alapján tudunk, amely megtiltotta a császárt gyalázó nyomtatványnak strassburgi nyomdában való újabb kiadását. Valószínű Mátyás király szándékával függött össze a 15. század egyik legnépszerűbb újságlapja is, amely az Erdélybe 1456-ban 33betört Drakula havasalföldi vajdáról adott hírt. Sorozatos rémtetteit egy elmenekült szemtanú elbeszélései nyomán adta elő. Legkorábbi kiadása 1485-ben jelent meg Dracole Waida címmel, és a szemtanú elbeszélését azzal toldja meg, hogy Drakula a magyar király fogságában keresztény hitre tért, és trónjára visszatérve, emberséggel uralkodott. E történeti valóságtól eltérő befejezésnek az volt a célja, hogy a magyar király mellett hangulatot keltsen.
A 16. század végéről ismerjük az első Magyarországon kinyomott újságlevelet. A mostoha viszonyok ellenére természetesen elképzelhető, hogy az ismertnél több nyomtatott újságlevél is megjelent a működő nyomdáknál, de az egylapos újságlapok közül máshol is igen sok tönkrement, fennmaradásuk a könyveknél sokkal valószínűtlenebb volt.
A legkorábbi ismert hazai újságlap Monyorókeréken, egy laibachi vándornyomdász, Hans Mannel (Manlius) nyomdájából került ki 1587-ben. Az újságlevélben a szigetvári pasa augusztus 9-i portyázásait és sárkányszigeti vereségét írja le Erhard Pöckhl, Zrínyi György titkára, a hazai és külföldi olvasók számára. A Newe Zeitung ausz Ungern … ugyanebben az évben megjelent Nürnbergben, Grazban, és versbe átdolgozva Augsburgban is.
Manlius nyomdájával később Németlövőre költözött, ahol 1593-ban egy Newe Zeitung und Wundergeschiecht … című újságot adott ki, amely versben számolt be egy Konstantinápolyban feltűnt üstökösről. Ezt az újságlapot egy évvel később Johann Walo pozsonyi vándornyomdász az 1593. évi nógrádi csata versbe foglalt leírásával együtt újból kiadta (Zwo warhafftige Newezeitung …). Történik említés még egy 1586-os bártfai Newe Zeitungról és egy 1595-ben készült hazai újságlapról is (Zeittung von Zenng …), de példányaik egyelőre ismeretlenek.
A 16. századi, eddig ismert magyarországi nyomtatott újságlapok sora ezzel le is zárul. E néhány fönnmaradt emlékből is az tűnik ki, hogy a hazai újságlevelek fő tárgyai a török elleni háború egyes eseményei, harcai voltak. Említettük már, hogy a nyugat-európai újságlevelek ebben a korban szintén tartalmazták a hazánk területén folyó harcokat, várak, városok ostromát, és a török terjeszkedés egyéb híreit. E háború és a nyugat felé terjeszkedő török sereg érthető módon tartott számot érdeklődésre a nyugat-európai országokban is. Másrészt arról, ami a nyugati országokban történt, a külföldön nyomtatott újságlapok számoltak be a magyar olvasóknak.
A külföldi újságlapoknak, Neue Zeitungoknak és a német Zeitungsgesangnak egyébként komoly hatása lehetett Tinódi Sebestyén históriás énekeire, amelyek krónikás hűséggel adtak hírt a 16. századi török harcokról, várostromokról, párviadalokról. A nyugat-magyarországi Tinódinak volt alkalma megismerkedni a német újságlapokkal, melyeknek ösztönzésére – és bizonyára a hasonló hazai kiadványok némi pótlására is – kialakította saját verses krónikáit, melyek – irodalmi értékükön kívül – elsőrendű publicisztikai rendeltetéssel is bírtak.
A következő századból már hazai újságkiadás több emlékével rendelkezünk. Ez a század nyugaton már létrehozta és kibontakoztatta a folyamatosan megjelenő periodikus sajtót; nálunk az ismert okok miatt még a 17. században is csak egyszeri megjelenésű, folyamatosság nélküli újságlapok és röplapok találhatók. Még 34azok az élénk vallási és politikai küzdelmek sem hozták létre az időszaki sajtót, amelyek pedig bőségesen éltek a publicisztika hagyományos eszközeivel a tömegek megnyerése céljából. A reformáció és az ellenreformáció – miként Európa-szerte – nálunk is gazdag publicisztikai irodalmat eredményezett, de ennek formái között hazánkban a hírlap- és a folyóiratirodalom még nem szerepelt.
A vallási harcok mellett a törökök elleni küzdelmek, majd a Habsburg-ellenes mozgalmak hoztak létre élénk röpiratirodalmat, majd ez utóbbiból kinőtt első hazai hírlapunk is.
Bethlen Gábor seregeinek Pozsonyba érkezésekor a város sajtóján német újságlapot adtak ki; ez a szultán Bethlenhez intézett levelét tartalmazta, melyben segítséget ígért II. Ferdinánd ellen. Az újságlap az ajánlat hatását egy bécsi levéllel tompítja, s annak eldöntését, lehet-e a török ígéretében bízni, az olvasóra hagyja. Mire Bethlen seregei elhagyták Pozsonyt, az újság ismét megjelent.
A német nyelvű újságlevelek sorát 1634-ben magyar nyelvű újság váltja fel, amelyet Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász adott ki. Az újságlevél Wallenstein császári tábornok árulását és kivégzését adja hírül, valószínűleg külföldi újságlap alapján („Reovid, de igen bizonyos Relatio, Arról …”).
A Habsburg-ellenes küzdelmek röplap publicisztikája különösen élénk volt. 1681-ben I. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem kolozsvári kiáltványában a „világ népeihez” fordul; bejelenti a törökkel kötött szövetségét és a Habsburgok ellen megindított harcát. Thököly Imre Kassán kiadott, latin nyelvű kiáltványát 1684-ben ugyancsak „a világ népeihez és a szolgaságban sínylődő magyarokhoz” intézte.
E korai kuruc publicisztika vezet át a 18. század eleji határkőhöz, amikor is II. Rákóczi Ferencnek a szabadságharccal kapcsolatos publicisztikai tevékenységéből – melyek során ő is számos röplappal és kiáltvánnyal fordult a hazai és a külföldi közvéleményhez – kisarjadt az első magyarországi, rendszeres megjelenésűnek szánt újság, a Mercurius Hungaricus.
IRODALOM
Bömer, Karl: Bibliographisches Handbuch der Zeitungswissenschaft. Leipzig, 1929. – Bömer, Karl: Internationale Bibliographie des Zeitungswesens. Leipzig, 1932.
Salomon, Ludwig: Geschichte des deutschen Zeitungswesens, von den ersten Anfängen bis zur Wiederaufrichtung des Deutschen Reiches. 1–2. Bde. Oldenburg- Leipzig 1900–1906. – Zenker, Ernst Victor: Geschichte der Journalistik in Österreich. Wien, 1900. – Schottenloher, Karl: Flugblatt und Zeitung. Berlin, 1922. – Weil, Georges: Le journal. Origines, évolution et rôle de la presse periodique. Paris, 1934. – Groth, Otto: Die Geschichte der deutschen Zeitungwissenschaft. München, 1948. – Aspinall, A.: Politics, and the press c. 1780–1850. London, 1949. – Kirchner, Joachim: Geschichte des deutschen Zeitschriftenwesens. 1–2. Bde. Wiesbaden, 1958–1962. – Livois, R. de: Histoire de la presse française. Vol. l.: Des origines a 1881. Paris, 1965. – Gaeta, Giuliano: Storia del giornalismo. Vol. 1-3. Milano, 1966. – Hagemann, Walter–Prakke, Henk: Grundzüge der Publizistik. 2. Aufl. Münster, 1966.
Szalády Antal: A magyar hírlapirodalom statisztikája 1780–1880-ig. Bp. 1884. XIX, 248 l. Kereszty István: A magyar és magyarországi időszaki sajtó időrendi áttekintése 1705–1867. Bp. 1916. 98 l. – Dezsényi Béla: A magyar hírlapirodalom első százada. (1705–1805). 35Bp. 1941. 66 l. – Benda Kálmán: A törökkor német újságirodalma. Bp. 1942. – Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban 1430–1713. Bp. 1943. 307 l. – A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája (1705–1945). Összeáll. József Farkas, Kókay György; Sinka Erzsébet, H. Törő Györgyi. Szerk. József Farkas. Bp. 1972. 428 l. Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1876-ig. Bp. 1887. VIII, 510 l. Réz, Heinrich: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn von Beginn bis 1918. München, 1935. 150 l. – Dezsényi Béla: Az időszaki sajtó története a Dunatáj országaiban. Bp. 1947. 71 l. – Dezsényi Béla–Nemes György: A magyar sajtó, 250 éve. Bp. 1954. 287 l. – Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei (1780–1795). Bp. 1970. 511 l.
