IV. SZÍN.
Ugyanott. A palota előtt.
Margit Királyné jön.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Így, mostan a jóllét tulérni kezd,
És a halál rothadt torkába hull.
Itt leskelődtem ravaszul közel,
Hogy ellenimnek romlását bevárjam,
S megyek Frankhonba: a vég is, remélem,
Szintoly keserves, zord, gyászos leend.
Vonulj el, szánandó Margit: ki jő itt?
Erzsébet királyné és York herczegné jönnek.
Így, mostan a jóllét tulérni kezd,
És a halál rothadt torkába hull.
Itt leskelődtem ravaszul közel,
Hogy ellenimnek romlását bevárjam,
S megyek Frankhonba: a vég is, remélem,
Szintoly keserves, zord, gyászos leend.
Vonulj el, szánandó Margit: ki jő itt?
| (Visszavonul.) |
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Ah, herczegim! szép gyönge kisdedim,
Bimbóvirágim, édes rügyeim!
Ha légbe’ röpked szende lelketek,
S az örök itélet még le nem kötött:
Lebegjetek körül légszárnyakon,
S halljátok édes anyátok siralmát.
Ah, herczegim! szép gyönge kisdedim,
Bimbóvirágim, édes rügyeim!
Ha légbe’ röpked szende lelketek,
S az örök itélet még le nem kötött:
Lebegjetek körül légszárnyakon,
S halljátok édes anyátok siralmát.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Megtorlás űzött, sugjátok fülébe,
Az élet hajnalán az örök éjbe.
Megtorlás űzött, sugjátok fülébe,
Az élet hajnalán az örök éjbe.
HERCZEGNÉ.
Sokféle inség törte meg szavam’,
Jajban kifáradt nyelvem néma, csendes. –
Plantagenet Edvárd, mért haltál te meg?
Sokféle inség törte meg szavam’,
Jajban kifáradt nyelvem néma, csendes. –
Plantagenet Edvárd, mért haltál te meg?
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Plantagenetet lerótta Plantagenet,
Halottdíjt Edvárdért Edvárd fizet.
Plantagenetet lerótta Plantagenet,
Halottdíjt Edvárdért Edvárd fizet.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Oh Isten! a göngéd bárányokat
Elhagytad, a farkas torkába dobtad.
Mikor aluvál te ily tettek fölött?
Oh Isten! a göngéd bárányokat
Elhagytad, a farkas torkába dobtad.
Mikor aluvál te ily tettek fölött?
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Mikor szent Henrik meghalt, s jó fiam.
Mikor szent Henrik meghalt, s jó fiam.
HERCZEGNÉ.
Holt élet, vak szemfény, szegény halandó,
Elő kisértet, jaj-szinhely, világcsúf,
Élettül bítorolt sírilleték,
Rövid kivont emléke únt napoknak,
Angol jogos földön nyugodj’ nyugatlan, (Leül.)
Mely tiszta vértől ittas jogtalan!
Holt élet, vak szemfény, szegény halandó,
Elő kisértet, jaj-szinhely, világcsúf,
Élettül bítorolt sírilleték,
Rövid kivont emléke únt napoknak,
Angol jogos földön nyugodj’ nyugatlan, (Leül.)
Mely tiszta vértől ittas jogtalan!
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Ah! hogyha sírt adhatnál oly hamar,
Mint bús ülőhelylyel kinálsz meg, úgy
Itt csontjaim’ rejtném el, s nem nyugodnám.
Ah! hogyha sírt adhatnál oly hamar,
Mint bús ülőhelylyel kinálsz meg, úgy
Itt csontjaim’ rejtném el, s nem nyugodnám.
| Gyászolni, oh kinek van több oka? | (Leül.) |
MARGIT KIRÁLYNÉ. (Előre jön.)
Ha az idősb bú tiszteletre méltóbb,
Legyen az enyém a korosabb java, (Leül hozzájok.)
S az én keservem legfelül borongjon.
Ha a bú társat tűr, mondjátok el
Balsorsotok’, tekintve az enyémre:
Volt Edvárdod, de egy Richard megölte;
Volt Henrikem, de egy Richard megölte;
Volt Edvárdod, de egy Richard megölte;
Volt Richardod, de gy Richard megölte.
Ha az idősb bú tiszteletre méltóbb,
Legyen az enyém a korosabb java, (Leül hozzájok.)
S az én keservem legfelül borongjon.
Ha a bú társat tűr, mondjátok el
Balsorsotok’, tekintve az enyémre:
Volt Edvárdod, de egy Richard megölte;
Volt Henrikem, de egy Richard megölte;
Volt Edvárdod, de egy Richard megölte;
Volt Richardod, de gy Richard megölte.
)
HERCZEGNÉ.
Volt egy Richardom is, s te megöletted;
Rutlandom is volt, segitéd megölni.
Volt egy Richardom is, s te megöletted;
Rutlandom is volt, segitéd megölni.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Volt egy Clarenced is, Richard megölte.
Mert méhed odvából mászott elő
A pokol-eb, mely mind halálra kerget:
Ez ebnek előbb volt foga, mint szeme,
Hogy megmart bárányok vérét igya:
E bősz dulóját Isten műveinek,
A föld e fölséges fő zsarnokát, ki
Siró lelkek vérző szemén uralg,
Öled bocsátá el, hogy sirba üzzön. –
Oh! bölcs igazságos végzésü Isten,
Mint köszönöm, hogy e véres szelindek
Felfalja anyja testének gyümölcsit,
S másokhoz jaj-társul szegődteti!
Volt egy Clarenced is, Richard megölte.
Mert méhed odvából mászott elő
A pokol-eb, mely mind halálra kerget:
Ez ebnek előbb volt foga, mint szeme,
Hogy megmart bárányok vérét igya:
E bősz dulóját Isten műveinek,
A föld e fölséges fő zsarnokát, ki
Siró lelkek vérző szemén uralg,
Öled bocsátá el, hogy sirba üzzön. –
Oh! bölcs igazságos végzésü Isten,
Mint köszönöm, hogy e véres szelindek
Felfalja anyja testének gyümölcsit,
S másokhoz jaj-társul szegődteti!
HERCZEGNÉ.
Oh! Henrik nője! búm felett ne tombolj:
Az ég tanúm, sirtam tiéden.
Oh! Henrik nője! búm felett ne tombolj:
Az ég tanúm, sirtam tiéden.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Tűrd tőlem: én bosszúra szomjazom,
S most annak látásával eltelem.
Edvárdom ölője, Edvárdod halott;
Edvárdomért egy más Edvárdod is;
Ifjú York ráadás: mert mind a kettő
Nem éri fel vesztésem nagy becsét.
Clarence halott, ki Edvárdom’ döfé le;
S ez őrjöngő játék nézői, Hastings,
A házasságtörő, Rivers, Vaugham, Grey,
Idő előtt fultak zord sirjaikba.
Még él Richard, a poklok czinkosa,
Csak ügynököl megtartva, hogy vegyen
S küldözzön abba lelkeket; de majd, majd
Eljön siralmas vége, nem siratva:
Tátong a föld, a pokol ég, ördögök
Ordítanak, szentek könyörgenek,
Hogy innen gyorsabban pusztuljon el.
Töröld ki élte kötvényét, nagy Isten,
Hogy élve lássam ez ebnek dögét!
Tűrd tőlem: én bosszúra szomjazom,
S most annak látásával eltelem.
Edvárdom ölője, Edvárdod halott;
Edvárdomért egy más Edvárdod is;
Ifjú York ráadás: mert mind a kettő
Nem éri fel vesztésem nagy becsét.
Clarence halott, ki Edvárdom’ döfé le;
S ez őrjöngő játék nézői, Hastings,
A házasságtörő, Rivers, Vaugham, Grey,
Idő előtt fultak zord sirjaikba.
Még él Richard, a poklok czinkosa,
Csak ügynököl megtartva, hogy vegyen
S küldözzön abba lelkeket; de majd, majd
Eljön siralmas vége, nem siratva:
Tátong a föld, a pokol ég, ördögök
Ordítanak, szentek könyörgenek,
Hogy innen gyorsabban pusztuljon el.
Töröld ki élte kötvényét, nagy Isten,
Hogy élve lássam ez ebnek dögét!
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Oh! te megjósolád, hogy jön idő,
Mikor hivlak, hogy átkoznom segíts
Ezen pohos pókot s puffadt varangyot.
Oh! te megjósolád, hogy jön idő,
Mikor hivlak, hogy átkoznom segíts
Ezen pohos pókot s puffadt varangyot.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Rád mondtam akkor: szerencsém hiú
Czifrája; múló árny, festett királyné;
Annak, mi én valák, csak mutatója;
Hizelkedő lap szörnyü szindarabhoz;
Magasra tolt, hogy nyögj alázuhanva;
Két szép fiúval megtréfált anya;
Annak, mi voltál, álma; czifra zászló;
Czélpontja minden vészhozó lövésnek;
Méltóság jelve, pára, bugyborék;
Játékkirálynő, szinpad-töltelék.
Hol van urad most? hol testvéreid?
Hol két fiad? min örvendesz te most?
Ki követ? ki térdel? s mondja: „Üdv, királyné!”
Hol a hizelgő s hajlongó nagyok?
Hol a tolongó népség, mely kisért?
Mind elhajoltak; s lásd, mi vagy te most:
Boldog hitesből legbusabbik özvegy;
Vidám anyából, a ki sír e névre;
Abból, kitől esengtek, mély esengő;
Királynéból, gond koronázta rabnő;
Ki engem gúnyolt, most gunyolva tőlem;
Kitől mindenki félt, fél mostan egytől;
S mindent kormányzónak, ki sem fogad szót.
Így fordult vissza a torló igazság,
S merőben zsákmányul hagyott a kornak;
Csak gondolatját bírod, a mi voltál,
Hogy még inkább kinozzon, a mi vagy.
Helyem’ bitorlád, s nem bitorlod-e
Kellő arányát az én bánatomnak?
Kevély nyakad csak félig hordja még
Igám’, a melyből im fáradt fejem’,
Kivonva, összes terhét rád hagyom.
York nője, gyász királyné, éljetek:
Ez angol bún Frankhonban nevetek.
Rád mondtam akkor: szerencsém hiú
Czifrája; múló árny, festett királyné;
Annak, mi én valák, csak mutatója;
Hizelkedő lap szörnyü szindarabhoz;
Magasra tolt, hogy nyögj alázuhanva;
Két szép fiúval megtréfált anya;
Annak, mi voltál, álma; czifra zászló;
Czélpontja minden vészhozó lövésnek;
Méltóság jelve, pára, bugyborék;
Játékkirálynő, szinpad-töltelék.
Hol van urad most? hol testvéreid?
Hol két fiad? min örvendesz te most?
Ki követ? ki térdel? s mondja: „Üdv, királyné!”
Hol a hizelgő s hajlongó nagyok?
Hol a tolongó népség, mely kisért?
Mind elhajoltak; s lásd, mi vagy te most:
Boldog hitesből legbusabbik özvegy;
Vidám anyából, a ki sír e névre;
Abból, kitől esengtek, mély esengő;
Királynéból, gond koronázta rabnő;
Ki engem gúnyolt, most gunyolva tőlem;
Kitől mindenki félt, fél mostan egytől;
S mindent kormányzónak, ki sem fogad szót.
Így fordult vissza a torló igazság,
S merőben zsákmányul hagyott a kornak;
Csak gondolatját bírod, a mi voltál,
Hogy még inkább kinozzon, a mi vagy.
Helyem’ bitorlád, s nem bitorlod-e
Kellő arányát az én bánatomnak?
Kevély nyakad csak félig hordja még
Igám’, a melyből im fáradt fejem’,
Kivonva, összes terhét rád hagyom.
York nője, gyász királyné, éljetek:
Ez angol bún Frankhonban nevetek.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Átkokhoz értő, oh, maradj, ne menj még:
Tanits átkoznom ellenségimet.
Átkokhoz értő, oh, maradj, ne menj még:
Tanits átkoznom ellenségimet.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Éjjel ne alhass’, bőjtölj nappalon;
A holt örömet s élő nyomort hasonlitsd;
Gondold, hogy szebb volt, mint vala, két fiad,
S rútabb a gyilkosuk, mint a minő;
Nagyitsd a vesztést, a rossz ok rosszabb lesz:
Ismételd ezt, átkozni megtanít ez.
Éjjel ne alhass’, bőjtölj nappalon;
A holt örömet s élő nyomort hasonlitsd;
Gondold, hogy szebb volt, mint vala, két fiad,
S rútabb a gyilkosuk, mint a minő;
Nagyitsd a vesztést, a rossz ok rosszabb lesz:
Ismételd ezt, átkozni megtanít ez.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Szavam tompult: oh, a tiéden fend ki.
Szavam tompult: oh, a tiéden fend ki.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
| Mint az enyémet, majd a bú megedzi. | (El.) |
HERCZEGNÉ.
A balszerencse mért oly dús szavakban?
A balszerencse mért oly dús szavakban?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Védencz keservek szél-ügyvédei,
Mit sem hagyott öröm lég-örökösi,
S nyomor szegény lehellet-szónoki!
Adj helyt nekik: bár a mit felhozandnak,
Mit sem segít, a szívnek enyhet adnak.
Védencz keservek szél-ügyvédei,
Mit sem hagyott öröm lég-örökösi,
S nyomor szegény lehellet-szónoki!
Adj helyt nekik: bár a mit felhozandnak,
Mit sem segít, a szívnek enyhet adnak.
HERCZEGNÉ.
Ha úgy, ne kösd le nyelved; jőj velem,
S fojtsd keserű szavad lehelletébe
Átkos fiam’, ki édes két fiad’
Fojtá meg. (Dobszó.) A dob szól: adj szót jajodnak.
Richard király és Kisérete jő hadmenetben.
Ha úgy, ne kösd le nyelved; jőj velem,
S fojtsd keserű szavad lehelletébe
Átkos fiam’, ki édes két fiad’
Fojtá meg. (Dobszó.) A dob szól: adj szót jajodnak.
Richard király és Kisérete jő hadmenetben.
RICHARD KIRÁLY.
Ki tart fel engem harczra indulót?
Ki tart fel engem harczra indulót?
HERCZEGNÉ.
Oh! az, kinek föl kelle tartnia,
Átkos méhébe fojtva, nyomorult,
A sok ölés előtt, mit végrehajtál.
Oh! az, kinek föl kelle tartnia,
Átkos méhébe fojtva, nyomorult,
A sok ölés előtt, mit végrehajtál.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Arany koronába rejted homlokod’,
A melyre sütni, hogy ha élne jog,
A herczeg megölését kellene,
Kié e korona volt, és szegény
Fiaim s fivéreim szörnyű halálát?
Nyomorű gaz, hol vannak gyermekim?
Arany koronába rejted homlokod’,
A melyre sütni, hogy ha élne jog,
A herczeg megölését kellene,
Kié e korona volt, és szegény
Fiaim s fivéreim szörnyű halálát?
Nyomorű gaz, hol vannak gyermekim?
HERCZEGNÉ.
Varangy, varangy te, hol van Clarence bátyád?
S a kicsi Plantagenet Edus, fia?
Varangy, varangy te, hol van Clarence bátyád?
S a kicsi Plantagenet Edus, fia?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Hol a nemes Rivers, Vaugham, Grey?
Hol a nemes Rivers, Vaugham, Grey?
HERCZEGNÉ.
Hol van a jó Hastings?
Hol van a jó Hastings?
RICHARD KIRÁLY.
Kürtök riadjanak! Peregjen a dob!
Az ég ne hallja meg e kofa nőket,
A kik az úr felkentjét sértik. Üsd, fúdd!
Békén legyetek és jobb szót adjatok,
Vagy így fulasztom dörgő harczi zajba
Ezen kiáltozást.
Kürtök riadjanak! Peregjen a dob!
Az ég ne hallja meg e kofa nőket,
A kik az úr felkentjét sértik. Üsd, fúdd!
| (Trombita és dobszó.) |
Vagy így fulasztom dörgő harczi zajba
Ezen kiáltozást.
HERCZEGNÉ.
Fiam vagy-é te?
Fiam vagy-é te?
RICHARD KIRÁLY.
Az, hála Istennek, önnek s atyámnak.
Az, hála Istennek, önnek s atyámnak.
HERCZEGNÉ.
Akkor hallgass ki nyugton, nyugtalant.
Akkor hallgass ki nyugton, nyugtalant.
RICHARD KIRÁLY.
Úrnőm, kedélyéből van egy vonásom,
A mely a vád hangját nem türheti.
Úrnőm, kedélyéből van egy vonásom,
A mely a vád hangját nem türheti.
HERCZEGNÉ.
Oh! hagyj beszélnem.
Oh! hagyj beszélnem.
RICHARD KIRÁLY.
| Szóljon, én nem hallom. |
HERCZEGNÉ.
Beszédem nyájas és szelid leszen.
Beszédem nyájas és szelid leszen.
RICHARD KIRÁLY.
És kurta, jó anyám: mert sietek.
És kurta, jó anyám: mert sietek.
HERCZEGNÉ.
Hát úgy sietsz? Én vártam rád, az ég
Tanúm, gyötrelmek- és halálkinokban.
Hát úgy sietsz? Én vártam rád, az ég
Tanúm, gyötrelmek- és halálkinokban.
RICHARD KIRÁLY.
És végre im nem jöttem vígaszára?
És végre im nem jöttem vígaszára?
HERCZEGNÉ.
A szent keresztre, nem, te jól tudod,
Világra jöttöd poklommá tevé azt.
Nekem kinos teher volt születésed,
Daczos, makranczos volt gyermekkorod;
Tanidőd dühös, vad, szörnyü, üdvtelen;
Ifjú korod merész, kihívó, szemtelen;
Érettkorod kevély, ravasz, véres, konok,
Szelídebb, ám gonoszb, nyájas gyülölködő.
Mondhatsz csak egy vidám órát nekem,
Melyet veled öröm volt töltenem?
A szent keresztre, nem, te jól tudod,
Világra jöttöd poklommá tevé azt.
Nekem kinos teher volt születésed,
Daczos, makranczos volt gyermekkorod;
Tanidőd dühös, vad, szörnyü, üdvtelen;
Ifjú korod merész, kihívó, szemtelen;
Érettkorod kevély, ravasz, véres, konok,
Szelídebb, ám gonoszb, nyájas gyülölködő.
Mondhatsz csak egy vidám órát nekem,
Melyet veled öröm volt töltenem?
RICHARD KIRÁLY.
Egy sincs, a nap egy óráján kivül,
Mely tőlem a naphoz hivá ebédre.
Ha ön előtt oly kegyvesztett vagyok,
Hadd menjek, úrnőm, hogy ne haragítsam.
Doboljatok!
Egy sincs, a nap egy óráján kivül,
Mely tőlem a naphoz hivá ebédre.
Ha ön előtt oly kegyvesztett vagyok,
Hadd menjek, úrnőm, hogy ne haragítsam.
Doboljatok!
HERCZEGNÉ.
Kérlek, hallgass meg engem.
Kérlek, hallgass meg engem.
RICHARD KIRÁLY.
Nagyon keserűen szól.
Nagyon keserűen szól.
HERCZEGNÉ.
Többé úgy sem szólok hozzád soha.
| Egy szóra csak! |
RICHARD KIRÁLY.
Jó.
Jó.
HERCZEGNÉ.
Örök igaz végzetből, vagy te halsz meg,
Mielőtt e harczból győzve visszatérnél;
Vagy én mulok ki aggság s bú miatt,
S nem látom arczodat többé soha.
Azért vigyed legsúlyosb átkomat,
A mely a harcz napján jobban nyomaszszon,
Mint összes fegyvered, melyet viselsz!
Imám az ellen részén harczoland,
S Edvárd fiainak apró lelkei
Fuvaljanak majd lelket ellenidbe,
S nekik igérjék a sükert s diadalt.
Véres vagy: az lesz véged is; a szégyen
Örök igaz végzetből, vagy te halsz meg,
Mielőtt e harczból győzve visszatérnél;
Vagy én mulok ki aggság s bú miatt,
S nem látom arczodat többé soha.
Azért vigyed legsúlyosb átkomat,
A mely a harcz napján jobban nyomaszszon,
Mint összes fegyvered, melyet viselsz!
Imám az ellen részén harczoland,
S Edvárd fiainak apró lelkei
Fuvaljanak majd lelket ellenidbe,
S nekik igérjék a sükert s diadalt.
Véres vagy: az lesz véged is; a szégyen
| Szolgálta élted’: sirba az kisérjen. | (El.) |
)
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Átkozni bennem több ok, de kevesb
Átkozni bennem több ok, de kevesb
| Erő lakik: ament mondok reá. | (Megy.) |
RICHARD KIRÁLY.
Úrnőm, maradjon: önhöz egy szavam lesz.
Úrnőm, maradjon: önhöz egy szavam lesz.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Királyi vérből nincs már több fiam, hogy
Megöld; s leányim inkább legyenek
Imádkozó apáczák, mint siró
Királynék: nincs ok életökre törnöd.
Királyi vérből nincs már több fiam, hogy
Megöld; s leányim inkább legyenek
Imádkozó apáczák, mint siró
Királynék: nincs ok életökre törnöd.
RICHARD KIRÁLY.
Van egyleánya: Erzsébet nevű,
Szép és erényes, kegydús és királyi.
Van egyleánya: Erzsébet nevű,
Szép és erényes, kegydús és királyi.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
S ezért kell halnia? Oh! hadd meg éltét:
S megrontom erkölcsét, s elrútitom;
Rágalmazom magam’, mint Eduárdhoz
Hűtlent, s gyalázat leplével födöm:
Vérét a vad gyilkos hogy ne kivánja,
Bevallom, ő nem Eduárd leánya.
S ezért kell halnia? Oh! hadd meg éltét:
S megrontom erkölcsét, s elrútitom;
Rágalmazom magam’, mint Eduárdhoz
Hűtlent, s gyalázat leplével födöm:
Vérét a vad gyilkos hogy ne kivánja,
Bevallom, ő nem Eduárd leánya.
RICHARD KIRÁLY.
Tisztelje születését: ő királyvér.
Tisztelje születését: ő királyvér.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Hogy mentsem éltét, azt mondom, nem az.
Hogy mentsem éltét, azt mondom, nem az.
RICHARD KIRÁLY.
Csak születése biztosítja éltét.
Csak születése biztosítja éltét.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
E biztosságból haltak öcscsei.
E biztosságból haltak öcscsei.
RICHARD KIRÁLY.
Nem volt születéskor jó csillaguk.
Nem volt születéskor jó csillaguk.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Nem, életöknek rossz baráti voltak.
Nem, életöknek rossz baráti voltak.
RICHARD KIRÁLY.
Nem rontja le senki a sors végzetét.
Nem rontja le senki a sors végzetét.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Igen, ha sorsot romlott szív határoz.
Két kis fiamnak szánva szebb halál volt,
A kegy ha szebb élettel áldja meg.
Igen, ha sorsot romlott szív határoz.
Két kis fiamnak szánva szebb halál volt,
A kegy ha szebb élettel áldja meg.
RICHARD KIRÁLY.
Azt véli, én vesztém el öcscseim’?
Azt véli, én vesztém el öcscseim’?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Valóban, elvesztés! Te vagy oka,
Hogy rájok nézve a jóllét, királyság,
Vérség, szabadság, élet elveszett.
Gyöngéd szivök’ bármely kéz szúrta át,
Főd adta görbe úton az irányt;
Bizonynyal a gyilkos kés tompa volt,
A míg ki nem fené azt kő szived,
Hogy dulja báránykáim belsejét.
A vad keserv a megszokott keserv
Által szelídül: máskép fiaim
Nevét nem ejtené füledbe nyelvem,
Míg körmöm nem vetett horgonyt szemedbe;
S én a halálnak ily üdvetlen öblén,
Árbocz s vitorla nélkül gyönge bárka,
Diribra törném szikla kebleden.
Valóban, elvesztés! Te vagy oka,
Hogy rájok nézve a jóllét, királyság,
Vérség, szabadság, élet elveszett.
Gyöngéd szivök’ bármely kéz szúrta át,
Főd adta görbe úton az irányt;
Bizonynyal a gyilkos kés tompa volt,
A míg ki nem fené azt kő szived,
Hogy dulja báránykáim belsejét.
A vad keserv a megszokott keserv
Által szelídül: máskép fiaim
Nevét nem ejtené füledbe nyelvem,
Míg körmöm nem vetett horgonyt szemedbe;
S én a halálnak ily üdvetlen öblén,
Árbocz s vitorla nélkül gyönge bárka,
Diribra törném szikla kebleden.
RICHARD KIRÁLY.
Úgy boldoguljak én e vállalatban
S véres csatáim vészes sükerében,
Miként családját több jóval kivánom
Tetézni, mint a mennyi gyászt hozék rá.
Úgy boldoguljak én e vállalatban
S véres csatáim vészes sükerében,
Miként családját több jóval kivánom
Tetézni, mint a mennyi gyászt hozék rá.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Az égnek arcza mily javat takar,
Mi fölfedezve, jó lehet nekem?
Az égnek arcza mily javat takar,
Mi fölfedezve, jó lehet nekem?
RICHARD KIRÁLY.
Úrnőm, ha felhatolnak gyermeki.
Úrnőm, ha felhatolnak gyermeki.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Vérpadra, nemde, hogy fejök’ veszejtsék?
Vérpadra, nemde, hogy fejök’ veszejtsék?
RICHARD KIRÁLY.
Nagyságra, a szerencse fő fokára,
A földi dics uralmi fő helyére.
Nagyságra, a szerencse fő fokára,
A földi dics uralmi fő helyére.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Arról beszélve, búmnak hízelegj: mondd,
Mi rangot, állást és becsűletet
Hozhatsz te gyermekim bármelyikére?
Arról beszélve, búmnak hízelegj: mondd,
Mi rangot, állást és becsűletet
Hozhatsz te gyermekim bármelyikére?
RICHARD KIRÁLY.
Mindent, a mim van, úgy van, magamat,
S mindent od’adnék egyik gyermekednek:
Hogy fojtsd haragvó szíved Lethejébe
A bántalomnak gyász emlékeit,
Miket, szerinted, rajtad elkövettem.
Mindent, a mim van, úgy van, magamat,
S mindent od’adnék egyik gyermekednek:
Hogy fojtsd haragvó szíved Lethejébe
A bántalomnak gyász emlékeit,
Miket, szerinted, rajtad elkövettem.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Szólj röviden, vagy e szives szavak
Tulélik a szivességet magát
Szólj röviden, vagy e szives szavak
Tulélik a szivességet magát
RICHARD KIRÁLY.
Tudd meg, szeretem őszintén lányodat.
Tudd meg, szeretem őszintén lányodat.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Leányom anyja, őszintén hiszi.
Leányom anyja, őszintén hiszi.
RICHARD KIRÁLY.
Mit hisz?
Mit hisz?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Hogy ő szintén szeretve van, a lányom,
A mint szintén szeretted öcscseit.
Én s ő szintén köszönjük ezt neked.
Hogy ő szintén szeretve van, a lányom,
A mint szintén szeretted öcscseit.
Én s ő szintén köszönjük ezt neked.
RICHARD KIRÁLY.
Oly gyors ne légy értelmem’ elcsavarni.
Azt vélem, őszintén szeretem leányod’,
S királyi nővé vágyom tenni őt.
Oly gyors ne légy értelmem’ elcsavarni.
Azt vélem, őszintén szeretem leányod’,
S királyi nővé vágyom tenni őt.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Jól van; hanem mit vélsz, ki lesz királya?
Jól van; hanem mit vélsz, ki lesz királya?
RICHARD KIRÁLY.
A ki királynévá tenné: ki más?
A ki királynévá tenné: ki más?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Hogyan! te?
Hogyan! te?
RICHARD KIRÁLY.
Én, épen én: mit gondol erről?
Én, épen én: mit gondol erről?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Hogy kérheted meg?
Hogy kérheted meg?
RICHARD KIRÁLY.
Ki lelkületét legjobban ismeri.
| Arra ön tanit meg. |
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
S tőlem kivánod megtanulni azt?
S tőlem kivánod megtanulni azt?
RICHARD KIRÁLY.
Úrnőm, egész szívemből.
Úrnőm, egész szívemből.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Az által, a ki öcscsét megölé
Küldj néki két vérző szűt; vésd beléjök
Edvárdot s Yorkot; ő majd sirni fog:
Azért kináld meg őt – mint Margit egykor
Atyádat, Rutlandnak vérébe mártva –
Egy kezkenővel; mondd, hogy öcscsei
Édes testéből szítt bibor nedűt;
Mondd, hogy siró szemét törölje azzal.
Ha szerelemre nem csábitja ez,
Küldj levelet dicső nagy tetteidről:
Ird, hogy te tetted el Clarencet az utból,
S Rivers nagybátyját; és hogy kedveért
Jó Anna nénjét titkon küldted el.
Az által, a ki öcscsét megölé
Küldj néki két vérző szűt; vésd beléjök
Edvárdot s Yorkot; ő majd sirni fog:
Azért kináld meg őt – mint Margit egykor
Atyádat, Rutlandnak vérébe mártva –
Egy kezkenővel; mondd, hogy öcscsei
Édes testéből szítt bibor nedűt;
Mondd, hogy siró szemét törölje azzal.
Ha szerelemre nem csábitja ez,
Küldj levelet dicső nagy tetteidről:
Ird, hogy te tetted el Clarencet az utból,
S Rivers nagybátyját; és hogy kedveért
Jó Anna nénjét titkon küldted el.
RICHARD KIRÁLY.
Urnőm, kigúnyol: mert ez nem az út
Megnyerni gyermekét.
Urnőm, kigúnyol: mert ez nem az út
Megnyerni gyermekét.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Más útja nincs,
Kivéve, hogyha más alakzatot vészsz,
S nem lészsz Richard, a ki mindezt tevé.
Más útja nincs,
Kivéve, hogyha más alakzatot vészsz,
S nem lészsz Richard, a ki mindezt tevé.
RICHARD KIRÁLY.
S ha mind szerelemből tettem őiránta?
S ha mind szerelemből tettem őiránta?
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Akor valóban nem választ, de gyűlöl,
Ily vérragadmányon vevén szerelmet.
Akor valóban nem választ, de gyűlöl,
Ily vérragadmányon vevén szerelmet.
RICHARD KIRÁLY.
Azt, a mi történt, jobbá nem tehetjük;
Az ember néha gondtalan cselekszik,
A mit idővel megbán örömest:
Ha fiaitól elvevém a trónt,
Lányának adva, most jóvá teszem;
Ha megölettem méhének gyümölcsit,
Hogy felviruljon sarja, lánya által
Véréből nemzem enhajtásimat.
A nagyanyai név majdnem oly szivélyes,
Mint az anyának édesded neve:
Lejebb egy izzel ők is gyermeki,
Szintúgy hevéből s véréből valók;
Mind egy kínból – a vajudást kivéve,
Melyet ő tür, a kiért ön türt hasonlót.
Ifjú korát boszanták gyermeki;
De az enyémek aggságát viditsák.
A vesztesége egy királyfi; de
E veszteséggel lánya lett királyné.
A mint szeretném, kárpótolni nem
Tudom: fogadj’ a jót, mit adhatok.
Dorset, fia, a ki lelki rettegés
Közt idegen hazában bujdosik,
E szép frigy által híva, hon terem,
S nagy rangu méltóságot foglal el:
A király, ki bájdús lányát hitvesének,
Dorsetet öcsnek hivja nyájasan.
Ismét királynak anyja lesz, s a rossz
S a mult visszás időnek romjait
Kétszer dusabb jövő építi fel.
Hah! még mi látunk sok boldog napot;
Omlott könyűinek hig csöppjei
Keleti gyöngygyé változnak megint,
A nyert szerencse húszszoros kamattal
Megszaporitván a kölcsönadottat.
Menj hát, anyám; lányodhoz menj: te mint
Tapasztalt, bátoritsd félénk korát;
Készitsd fülét el a kérő szavához;
Gyöngéd szivébe önts égő ohajt
Az uralomhoz; ismertesd meg őt
A nászöröm édes csendóráival:
S ha most e kar a törpe pártütő,
Üres fejű Buckinghamt megfenyíté,
Győzelmi koszorúval megjövén,
Ágyába lányod’ a győző viszi;
S átadva néki nyert győzelmemet,
Csak ő lesz a győző, Caesar Caesarja.
Azt, a mi történt, jobbá nem tehetjük;
Az ember néha gondtalan cselekszik,
A mit idővel megbán örömest:
Ha fiaitól elvevém a trónt,
Lányának adva, most jóvá teszem;
Ha megölettem méhének gyümölcsit,
Hogy felviruljon sarja, lánya által
Véréből nemzem enhajtásimat.
A nagyanyai név majdnem oly szivélyes,
Mint az anyának édesded neve:
Lejebb egy izzel ők is gyermeki,
Szintúgy hevéből s véréből valók;
Mind egy kínból – a vajudást kivéve,
Melyet ő tür, a kiért ön türt hasonlót.
Ifjú korát boszanták gyermeki;
De az enyémek aggságát viditsák.
A vesztesége egy királyfi; de
E veszteséggel lánya lett királyné.
A mint szeretném, kárpótolni nem
Tudom: fogadj’ a jót, mit adhatok.
Dorset, fia, a ki lelki rettegés
Közt idegen hazában bujdosik,
E szép frigy által híva, hon terem,
S nagy rangu méltóságot foglal el:
A király, ki bájdús lányát hitvesének,
Dorsetet öcsnek hivja nyájasan.
Ismét királynak anyja lesz, s a rossz
S a mult visszás időnek romjait
Kétszer dusabb jövő építi fel.
Hah! még mi látunk sok boldog napot;
Omlott könyűinek hig csöppjei
Keleti gyöngygyé változnak megint,
A nyert szerencse húszszoros kamattal
Megszaporitván a kölcsönadottat.
Menj hát, anyám; lányodhoz menj: te mint
Tapasztalt, bátoritsd félénk korát;
Készitsd fülét el a kérő szavához;
Gyöngéd szivébe önts égő ohajt
Az uralomhoz; ismertesd meg őt
A nászöröm édes csendóráival:
S ha most e kar a törpe pártütő,
Üres fejű Buckinghamt megfenyíté,
Győzelmi koszorúval megjövén,
Ágyába lányod’ a győző viszi;
S átadva néki nyert győzelmemet,
Csak ő lesz a győző, Caesar Caesarja.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Mit mondjak én neki? hogy apja öcscse
Lesz férje? vagy azt, hogy nagybátyja? vagy,
Ki öcscseit s nagybátyjait megölte?
Mely czím alatt kérjem meg őt, hogy azt
Isten, törvény, becsűletem s szerelme
Gyöngéd korának tetszővé tegyék?
Mit mondjak én neki? hogy apja öcscse
Lesz férje? vagy azt, hogy nagybátyja? vagy,
Ki öcscseit s nagybátyjait megölte?
Mely czím alatt kérjem meg őt, hogy azt
Isten, törvény, becsűletem s szerelme
Gyöngéd korának tetszővé tegyék?
RICHARD KIRÁLY.
Emlitsd hazánknak békéjét e frigyben.
Emlitsd hazánknak békéjét e frigyben.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
A mit örök harcz árán venne meg.
A mit örök harcz árán venne meg.
RICHARD KIRÁLY.
Mondd, a király esd, a parancsoló úr.
Mondd, a király esd, a parancsoló úr.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Azért, mit a királyok ura tilt.
Azért, mit a királyok ura tilt.
RICHARD KIRÁLY.
Mondd, hogy királyné lesz, nagy és hatalmas.
Mondd, hogy királyné lesz, nagy és hatalmas.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Hogy mint az anyja, e czímet sirassa.
Hogy mint az anyja, e czímet sirassa.
RICHARD KIRÁLY.
Mondd, hogy szeretni vágyom mindörökké.
Mondd, hogy szeretni vágyom mindörökké.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
De mekkorig tartand ez mind, örökké?
De mekkorig tartand ez mind, örökké?
RICHARD KIRÁLY.
Szép élte édes végső napjaig.
Szép élte édes végső napjaig.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
De mekkorig tart szépen édes élte?
De mekkorig tart szépen édes élte?
RICHARD KIRÁLY.
Meddig az ég s természet nyújtja azt.
Meddig az ég s természet nyújtja azt.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Míg a pokol s Richard megtűri azt.
Míg a pokol s Richard megtűri azt.
RICHARD KIRÁLY.
Mondd, az uralkodó jobbágya lesz.
Mondd, az uralkodó jobbágya lesz.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Az ily uralmat jobbágynőd utálja.
Az ily uralmat jobbágynőd utálja.
RICHARD KIRÁLY.
Légy ékesszóló, hogy megnyerd nekem.
Légy ékesszóló, hogy megnyerd nekem.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Legjobb az őszintén mondott igaz szó.
Legjobb az őszintén mondott igaz szó.
RICHARD KIRÁLY.
Úgy mondd el őszintén igaz szerelmem’.
Úgy mondd el őszintén igaz szerelmem’.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Őszinte, s nem igaz, rossz hangzatu.
Őszinte, s nem igaz, rossz hangzatu.
RICHARD KIRÁLY.
Okai sekélyes elhamarkodottak.
Okai sekélyes elhamarkodottak.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Oh, nem, nem, okaim mélyek, s halottak: –
Szegény fiaim a sirban, halva, mélyen.
Oh, nem, nem, okaim mélyek, s halottak: –
Szegény fiaim a sirban, halva, mélyen.
RICHARD KIRÁLY.
E hurt ne illesd; annak vége van.
E hurt ne illesd; annak vége van.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Ezt illetem, míg szűmé megszakad.
Ezt illetem, míg szűmé megszakad.
RICHARD KIRÁLY.
Szent Györgyre, térdkötőmre, koronámra –
Szent Györgyre, térdkötőmre, koronámra –
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Szentségtelenítve, meggyalázva van,
S a harmadik bitorlott.
Szentségtelenítve, meggyalázva van,
S a harmadik bitorlott.
RICHARD KIRÁLY.
| Esküszöm – |
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
A semmire:
Mert ez nem eskü. Györgyöd elveszíté
Szentségtelenitve szent becsűletét;
Bepiszkolt térdkötőd lovagerényét;
Bitorlott koronád királyi fényét.
Ha esküszöl, hogy hígyem azt, olyanra
Esküdj’ meg, a mit nem bántalmazál.
A semmire:
Mert ez nem eskü. Györgyöd elveszíté
Szentségtelenitve szent becsűletét;
Bepiszkolt térdkötőd lovagerényét;
Bitorlott koronád királyi fényét.
Ha esküszöl, hogy hígyem azt, olyanra
Esküdj’ meg, a mit nem bántalmazál.
RICHARD KIRÁLY.
Hát, a világra –
Hát, a világra –
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
| Telt bántalmaiddal. |
RICHARD KIRÁLY.
| Atyám halála – |
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
| Élted meggyalázta. |
RICHARD KIRÁLY.
Tehát, magamra –
Tehát, magamra –
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
| Tenmagad gyaláztad. |
RICHARD KIRÁLY.
Tehát, Istenre –
Tehát, Istenre –
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Ha rá tett esküdet megtörni félsz:
A frígyet, a melyet férjem kötött,
Meg nem szeged, s nem halnak meg rokonim.
Ha rá tett esküdet megtörni félsz:
Most a fejed’ körző királyi ércz
Fiam gyöngéd halántékit diszitné;
Itt voln’ a két herczeg s lélekzenék,
Kiket, két gyöngéd ágytársúl a porban,
Megtört hited férgeknek juttatott.
Mire esküszöl hát?
| Őt sértéd leginkább. |
A frígyet, a melyet férjem kötött,
Meg nem szeged, s nem halnak meg rokonim.
Ha rá tett esküdet megtörni félsz:
Most a fejed’ körző királyi ércz
Fiam gyöngéd halántékit diszitné;
Itt voln’ a két herczeg s lélekzenék,
Kiket, két gyöngéd ágytársúl a porban,
Megtört hited férgeknek juttatott.
Mire esküszöl hát?
RICHARD KIRÁLY.
| A jövő időre. |
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
A mult időben megbántottad azt:
Mert a jövőt én is könynyel mosom
Az általad megbántott multakért.
A gyermekek, kiknek te apjait
Megölted, őrizetlen ifjuságban
Élnek, hogy aggkorukban is sirassák;
És a szülék, kiknek gyermekeit
Meggyilkolád, mint vén száradt növények,
Élnek, hogy aggkorukban megsirassák.
Ne esküdj’ a jövőre: visszaéltél
Te azzal, a régmultban rosszul élve.
A mult időben megbántottad azt:
Mert a jövőt én is könynyel mosom
Az általad megbántott multakért.
A gyermekek, kiknek te apjait
Megölted, őrizetlen ifjuságban
Élnek, hogy aggkorukban is sirassák;
És a szülék, kiknek gyermekeit
Meggyilkolád, mint vén száradt növények,
Élnek, hogy aggkorukban megsirassák.
Ne esküdj’ a jövőre: visszaéltél
Te azzal, a régmultban rosszul élve.
RICHARD KIRÁLY.
Mint szándokom jó, s bánatom való:
Úgy boldoguljak vészes ellenimmel
Mérkőzve! verjen meg saját kezem!
Ég és szerencse, jó órát ne adj!
Nappal, ne adj fényt! éj, ne adj nyugalmat!
Legyen a szerencse minden csillaga
Romlást hozó rám, ha nem tiszta szivből,
Feddhetlen áhitat- s szent gondolattal
Esengek bájos herczeglányodért!
Őrajta épül üdvem, s a tiéd;
Őnélküle, énrám, rád s magára őrá,
A honra, sok hivő lélekre romlás,
Halál, bukás jön, és vég pusztulás:
Nem menti ettől meg, csupán csak ez:
Engem se mentsen más, csupán csak ez.
Azért is, jó anyám (már így nevezlek),
Légy nála hű szerelmem ügynöke:
Mondd el, mivé leszek, s nem a mi voltam;
Nem a mit érdemlek, de a mit fogok.
Utald a korszükségre s állapotra,
S ne légy daczos gátul nagy czél előtt.
Mint szándokom jó, s bánatom való:
Úgy boldoguljak vészes ellenimmel
Mérkőzve! verjen meg saját kezem!
Ég és szerencse, jó órát ne adj!
Nappal, ne adj fényt! éj, ne adj nyugalmat!
Legyen a szerencse minden csillaga
Romlást hozó rám, ha nem tiszta szivből,
Feddhetlen áhitat- s szent gondolattal
Esengek bájos herczeglányodért!
Őrajta épül üdvem, s a tiéd;
Őnélküle, énrám, rád s magára őrá,
A honra, sok hivő lélekre romlás,
Halál, bukás jön, és vég pusztulás:
Nem menti ettől meg, csupán csak ez:
Engem se mentsen más, csupán csak ez.
Azért is, jó anyám (már így nevezlek),
Légy nála hű szerelmem ügynöke:
Mondd el, mivé leszek, s nem a mi voltam;
Nem a mit érdemlek, de a mit fogok.
Utald a korszükségre s állapotra,
S ne légy daczos gátul nagy czél előtt.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Így hozzon kisértésbe a gonosz?
Így hozzon kisértésbe a gonosz?
RICHARD KIRÁLY.
Ej, mért ne, hogyha jóra kísért.
Ej, mért ne, hogyha jóra kísért.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Magam felejtkezzem meg enmagamról?
Magam felejtkezzem meg enmagamról?
RICHARD KIRÁLY.
Ha magadra gondolnod magadnak árt.
Ha magadra gondolnod magadnak árt.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
De gyermekim’ megölted.
De gyermekim’ megölted.
RICHARD KIRÁLY.
Őket leányod ölébe temetem.
Ott, e füszer-fészekben, vígaszodra,
Magok megtermik újra magokat.
Őket leányod ölébe temetem.
Ott, e füszer-fészekben, vígaszodra,
Magok megtermik újra magokat.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Menjek, megnyerni lányomat neked?
Menjek, megnyerni lányomat neked?
RICHARD KIRÁLY.
S e tetted által légy boldog anya.
S e tetted által légy boldog anya.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ.
Megyek. – Irj nem sokára, s általam
Majd megtudod leányom véleményét.
Megyek. – Irj nem sokára, s általam
Majd megtudod leányom véleményét.
RICHARD KIRÁLY.
Vidd hő szivem csókját, s most ég veled.
Hajló bolond, hivságos, ingatag nő!
Mi hir? mi újság?
Ratcliff jő; Catesby követi.
Vidd hő szivem csókját, s most ég veled.
| (Megcsókolja. Erzsébet Királyné el.) |
Mi hir? mi újság?
Ratcliff jő; Catesby követi.
RATCLIFF.
A nyugati parton, leghatalmasabb úr,
Erős hajóhad czirkál: több üres
Szivű gyanús barát tódúl a partra,
Fegyver s elszántság nélkül visszaverni.
Mint vélik, Richmond a tengernagyuk;
Ott ácsorogva Buckingham segélyét
Várják, hogy a kiszállót üdvözöljék.
A nyugati parton, leghatalmasabb úr,
Erős hajóhad czirkál: több üres
Szivű gyanús barát tódúl a partra,
Fegyver s elszántság nélkül visszaverni.
Mint vélik, Richmond a tengernagyuk;
Ott ácsorogva Buckingham segélyét
Várják, hogy a kiszállót üdvözöljék.
RICHARD KIRÁLY.
Egy gyors futár siessen Norfolkhoz: –
Ratcliff, magad, vagy Catesby. Hol van ő?
Egy gyors futár siessen Norfolkhoz: –
Ratcliff, magad, vagy Catesby. Hol van ő?
CATESBY.
Itt, jó uram.
Itt, jó uram.
RICHARD KIRÁLY.
| Catesby, repülj Norfolkhoz. |
CATESBY.
Megyek, királyom, kellő gyorsasággal.
Megyek, királyom, kellő gyorsasággal.
RICHARD KIRÁLY.
Ratcliff, jer ide. Nyargalj Salisburybe,
S ha oda érsz – (Catesbyhez.) Bámész, oktondi gaz,
Mit állsz, a herczeghez mért nem sietsz?
Ratcliff, jer ide. Nyargalj Salisburybe,
S ha oda érsz – (Catesbyhez.) Bámész, oktondi gaz,
Mit állsz, a herczeghez mért nem sietsz?
)
CATESBY.
Előbb magas tetszését mondja meg,
Üzenni mit méltóztatik neki.
Előbb magas tetszését mondja meg,
Üzenni mit méltóztatik neki.
RICHARD KIRÁLY.
Oh! igaz, jó Catesby. Gyorsan gyűjtse egybe
A legnagyobb erőt, mi tőle tellik,
S vezesse hozzám gyorsan Salisburybe.
Oh! igaz, jó Catesby. Gyorsan gyűjtse egybe
A legnagyobb erőt, mi tőle tellik,
S vezesse hozzám gyorsan Salisburybe.
CATESBY.
| Megyek. | (El.) |
RATCLIFF.
Királyom, mit tegyek Salisburyben?
Királyom, mit tegyek Salisburyben?
RICHARD KIRÁLY.
Ej, mit tennél ott, míg én nem megyek?
Ej, mit tennél ott, míg én nem megyek?
RATCLIFF.
Azt mondta, fölség, hogy előre fussak.
Stanley jön.
Azt mondta, fölség, hogy előre fussak.
Stanley jön.
RICHARD KIRÁLY.
Mást gondolék. Stanley, mi hirt hozál?
Mást gondolék. Stanley, mi hirt hozál?
STANLEY.
Nem oly jó, hogy örömmel hallaná,
Sem oly rossz, hogy megmondni nem lehetne.
Nem oly jó, hogy örömmel hallaná,
Sem oly rossz, hogy megmondni nem lehetne.
RICHARD KIRÁLY.
Hó, ez talány! Se jó, se rossz? Miért
Kerülgeted hát száz mértföldnyiről,
Ha legrövidebb úton megmondhatod?
Tehát mi újság?
Hó, ez talány! Se jó, se rossz? Miért
Kerülgeted hát száz mértföldnyiről,
Ha legrövidebb úton megmondhatod?
Tehát mi újság?
STANLEY.
| Richmond tengeren van. |
RICHARD KIRÁLY.
Sülyedjen el, s a tenger rajt’ legyen.
Fehér májú kóbor! mit kuttog itt?
Sülyedjen el, s a tenger rajt’ legyen.
Fehér májú kóbor! mit kuttog itt?
STANLEY.
Azt nem tudom, fölség, csupán gyanítom.
Azt nem tudom, fölség, csupán gyanítom.
RICHARD KIRÁLY.
Nos, mit gyanítasz?
Nos, mit gyanítasz?
STANLEY.
Felbujtva Dorset, Buckingham s Morton által,
Koronát keresni jött el Angliába.
Felbujtva Dorset, Buckingham s Morton által,
Koronát keresni jött el Angliába.
RICHARD KIRÁLY.
Üres a trónszék? nem hordják a kardot?
A király halott? az ország úrtalan?
Él-é York-örökös, rajtunk kivül?
S ki a király York örökösén kivül?
Mondd hát, miért van ő a tengeren?
Üres a trónszék? nem hordják a kardot?
A király halott? az ország úrtalan?
Él-é York-örökös, rajtunk kivül?
S ki a király York örökösén kivül?
Mondd hát, miért van ő a tengeren?
STANLEY.
Ha nem azért, főúr, nem is gyanítom.
Ha nem azért, főúr, nem is gyanítom.
RICHARD KIRÁLY.
Ha nem azért, hogy uratok legyen,
Nem is gyanítod, mért jön a welsi.
Félek, te pártot ütsz s hozzá szegődöl.
Ha nem azért, hogy uratok legyen,
Nem is gyanítod, mért jön a welsi.
Félek, te pártot ütsz s hozzá szegődöl.
STANLEY.
Nem, jó uram, s azért ne gyanakodjék.
Nem, jó uram, s azért ne gyanakodjék.
RICHARD KIRÁLY.
Hol van tehát hadad, hogy visszaverd?
Hol vannak emberid, vazaljaid?
Nem a nyugati marton vannak-e,
Hogy partra szállitsák a pártütőket?
Hol van tehát hadad, hogy visszaverd?
Hol vannak emberid, vazaljaid?
Nem a nyugati marton vannak-e,
Hogy partra szállitsák a pártütőket?
STANLEY.
Nem, éjszakon vannak barátaim.
Nem, éjszakon vannak barátaim.
RICHARD KIRÁLY.
Hideg barátim ők. Mi dolguk éjszakon.
Rájok mikor szükségem nyúgaton van?
Hideg barátim ők. Mi dolguk éjszakon.
Rájok mikor szükségem nyúgaton van?
STANLEY.
Parancsot nem kaptak, hatalmas úr.
Bocsásson el, fölség: barátaim
Fölött ha szemlét tarték, ott leszek,
A hol, s mikor fölséged rendeli.
Parancsot nem kaptak, hatalmas úr.
Bocsásson el, fölség: barátaim
Fölött ha szemlét tarték, ott leszek,
A hol, s mikor fölséged rendeli.
RICHARD KIRÁLY.
Ej, mégy, hogy így Richmonddal egyesülj:
De benned én nem bízom.
Ej, mégy, hogy így Richmonddal egyesülj:
De benned én nem bízom.
STANLEY.
Kétkedni hűségemben nincs oka;
Álnok sohsem valék, nem is leszek.
| Nagy király, |
Álnok sohsem valék, nem is leszek.
RICHARD KIRÁLY.
Menj, tarts szemlét; de hadd itt fiaidat,
Stanley Györgyöt. Szived legyen szilárd:
Máskép törékeny lesz az ő feje.
Menj, tarts szemlét; de hadd itt fiaidat,
Stanley Györgyöt. Szived legyen szilárd:
Máskép törékeny lesz az ő feje.
STANLEY.
Bánjék vele úgy, a mint én hű leszek.
Követ jő.
Bánjék vele úgy, a mint én hű leszek.
| (El.) |
KÖVET.
Királyom és uram, Devonshireben,
A mint barátim értesítenek,
Sir Edward Courtney és a büszke főpap,
Az exeteri püspök, bátyja, s számos
Frigytársaik fegyverben állanak.
Második Követ jő.
Királyom és uram, Devonshireben,
A mint barátim értesítenek,
Sir Edward Courtney és a büszke főpap,
Az exeteri püspök, bátyja, s számos
Frigytársaik fegyverben állanak.
Második Követ jő.
2. KÖVET.
A Guilfordok Kentben fegyvert ragadtak,
És minden órán több szövetkezik
A pártosokkal, s egyre nő haduk.
(Harmadik Követ jő.
A Guilfordok Kentben fegyvert ragadtak,
És minden órán több szövetkezik
A pártosokkal, s egyre nő haduk.
(Harmadik Követ jő.
3. KÖVET.
Mylord, a nagy Buckinghamnek hada –
Mylord, a nagy Buckinghamnek hada –
RICHARD KIRÁLY.
(Megüti.) Odébb, ti baglyok!
Ne, vedd ezt, míg jobb hirt hozasz.
(Megüti.) Odébb, ti baglyok!
| Semmi, mint haláldal? |
3. KÖVET.
Melyet jelentnem kell, fölséges úr,
Az, hogy a gyors vizár és záporok
Széjjelzilálták Buckingham hadát;
Ő maga is bujdoklik egyedül,
Nem tudja senki, hol.
| A hir, |
Az, hogy a gyors vizár és záporok
Széjjelzilálták Buckingham hadát;
Ő maga is bujdoklik egyedül,
Nem tudja senki, hol.
RICHARD KIRÁLY.
Kérlek, bocsáss meg:
Im, vedd ez erszényt, gyógyitsd az ütést.
Nem hirdetett díjt egy okos barátom
Annak, ki kézbe adj’ az árulót?
Kérlek, bocsáss meg:
Im, vedd ez erszényt, gyógyitsd az ütést.
Nem hirdetett díjt egy okos barátom
Annak, ki kézbe adj’ az árulót?
3. KÖVET.
A hirdetést kiadták, nagy király.
(Negyedik Követ jő.
A hirdetést kiadták, nagy király.
(Negyedik Követ jő.
4. KÖVET.
Lovel Tamás és Dorset marquis lord Yorkshireben, úgy mondják, fegyverben állnak;
De azt a jó vigaszt hozom, mylord,
Hogy a vihar szétszórta a bretagnei
Hajóhadat. Richmond egy csónakot
Küldött a dorsetshirei partra, s ott
Megkérdeté, ha pártolják-e, vagy sem;
Azok azt felelték, őket Buckingham
Küldé segélyül; ő nem hitt nekik,
S felvont vitorlákkal Bretagne felé tart.
Lovel Tamás és Dorset marquis lord Yorkshireben, úgy mondják, fegyverben állnak;
De azt a jó vigaszt hozom, mylord,
Hogy a vihar szétszórta a bretagnei
Hajóhadat. Richmond egy csónakot
Küldött a dorsetshirei partra, s ott
Megkérdeté, ha pártolják-e, vagy sem;
Azok azt felelték, őket Buckingham
Küldé segélyül; ő nem hitt nekik,
S felvont vitorlákkal Bretagne felé tart.
RICHARD KIRÁLY.
Fel, harczra, harczra! Fegyverben vagyunk,
Ha nem csatázni külső ellenekkel,
Leverni itthon a gaz lázadókat.
Catesby jő.
Fel, harczra, harczra! Fegyverben vagyunk,
Ha nem csatázni külső ellenekkel,
Leverni itthon a gaz lázadókat.
Catesby jő.
CATESBY.
Fölség, Buckingham herczeg fogva van:
Ez kedvező újság. Hogy Richmond gróf
Kiszállt hatalmas haddal Milfordnál:
Kedvetlen hir, de meg kell mondanom.
Fölség, Buckingham herczeg fogva van:
Ez kedvező újság. Hogy Richmond gróf
Kiszállt hatalmas haddal Milfordnál:
Kedvetlen hir, de meg kell mondanom.
RICHARD KIRÁLY.
El, Salisburybe! Míg itt csevegünk,
Királyi harczunk nyerve, vesztve volna. –
Rendelje meg valaki, hogy Buckinghamt
El, Salisburybe! Míg itt csevegünk,
Királyi harczunk nyerve, vesztve volna. –
Rendelje meg valaki, hogy Buckinghamt
| Vigyék Salisburybe; s mi indulunk. | (Elmennek.) |
