II. SZÍN.
London. Utcza.
Sir John Falstaff jön Apród-jával, ki kardját és paizsát hozza.
FALSTAFF.
Hé! óriás! mit mond vizemhez az orvos?
Hé! óriás! mit mond vizemhez az orvos?
APRÓD.
Azt mondja, uram, hogy a víz magában jó, egészséges víz; de az, a kinek az sajátja volt, több betegséggel bír, mint önmaga is hinné.
Azt mondja, uram, hogy a víz magában jó, egészséges víz; de az, a kinek az sajátja volt, több betegséggel bír, mint önmaga is hinné.
FALSTAFF.
Minden szőrű ember tetszik magának abban, hogy velem kötődjék. E bolondul összetákolt agyag veleje, melyet embernek hívnak, nem képes több nevetni valót találni, mint a mit én találok, vagy a mi énrajtam található. Én nem csak önmagam vagyok élczes, hanem oka a mások élczességének is. Úgy járok itt előtted, mint emse disznó, mely malaczait egynek kivételével felfalta. Ha téged nem azért adott szolgálatomba a herczeg, hogy feltűnővé tegyen általad, akkor nincs helyes ítéletem. Te kurafi Babszem Jankó, te, inkább való volnál süvegem mellé, mint hogy mindig sarkamban légy. Még eddig soha sem szolgált nálam ily metszett figura. De nem is foglaltatlak ám se aranyba, se ezüstbe, hanem hitvány gúnyába, s úgy küldelek vissza uradhoz, mint drágakövet. A drágalátos, a herczeg, a te urad, kinek még az álla sem pelyhedzik. Előbb növesztek én szakálat a puszta tenyeremen, mint ő az arczán, s még sem átallja azt mondani, hogy az ő képe királykép. Az Isten tökéletesen bevégezheti, ha akarja; még eddig egy hajszál sincs rajta megromolva. Folyvást megtarthatja azt királyképnek; azon ugyan soha egy borbély se keres öt-hat garast. Mégis mindig úgy károg, mintha meglett ember lett volna már akkor, mikor az apja még siheder volt. Tartsa magának a kegyét; enyémet ugyan elvesztette, azt mondhatom. Mit mondott Domboru mester a rövid köpenyemnek és bő nadrágomnak való bársonyról?
Minden szőrű ember tetszik magának abban, hogy velem kötődjék. E bolondul összetákolt agyag veleje, melyet embernek hívnak, nem képes több nevetni valót találni, mint a mit én találok, vagy a mi énrajtam található. Én nem csak önmagam vagyok élczes, hanem oka a mások élczességének is. Úgy járok itt előtted, mint emse disznó, mely malaczait egynek kivételével felfalta. Ha téged nem azért adott szolgálatomba a herczeg, hogy feltűnővé tegyen általad, akkor nincs helyes ítéletem. Te kurafi Babszem Jankó, te, inkább való volnál süvegem mellé, mint hogy mindig sarkamban légy. Még eddig soha sem szolgált nálam ily metszett figura. De nem is foglaltatlak ám se aranyba, se ezüstbe, hanem hitvány gúnyába, s úgy küldelek vissza uradhoz, mint drágakövet. A drágalátos, a herczeg, a te urad, kinek még az álla sem pelyhedzik. Előbb növesztek én szakálat a puszta tenyeremen, mint ő az arczán, s még sem átallja azt mondani, hogy az ő képe királykép. Az Isten tökéletesen bevégezheti, ha akarja; még eddig egy hajszál sincs rajta megromolva. Folyvást megtarthatja azt királyképnek; azon ugyan soha egy borbély se keres öt-hat garast. Mégis mindig úgy károg, mintha meglett ember lett volna már akkor, mikor az apja még siheder volt. Tartsa magának a kegyét; enyémet ugyan elvesztette, azt mondhatom. Mit mondott Domboru mester a rövid köpenyemnek és bő nadrágomnak való bársonyról?
APRÓD.
Azt mondta, sir, hogy jobb biztosítékról gondoskodjék, mint a minő Bardolph; se az ő, se az ön kötelezvényét nem fogadja el. Nem tetszik neki e biztosíték.
Azt mondta, sir, hogy jobb biztosítékról gondoskodjék, mint a minő Bardolph; se az ő, se az ön kötelezvényét nem fogadja el. Nem tetszik neki e biztosíték.
FALSTAFF.
No, hogy járjon úgy, mint az írásbeli dúsgazdag: tapadjon ínyéhez a nyelve. A kurafi Akhitófel! A hitvány, bókolgató gazember! Parolát venni egy nemes embertől, aztán még biztosítékot követelni. A kurafi tökfilkók! Most már nem is járnak máskép, csak magas csizmában, egy-egy csomó kulcs lóg az övükben, s ha tisztes ember tisztességes szóba áll velök, még biztosítékot követelnek. Inkább patkányméreggel tapaszszák be a számat, mint arra ajánlkozzam, hogy biztosítékkal tömjék be. Azt hittem, hogy igazi lovag létemre huszonkét rőf bársonyt fog küldeni, s ime ő nekem biztosítékot küld. Dejsz’en attól biztosan alhatik. Nála van a bőség szarva, feleségének könnyelműsége áttündököl azon, s ő még sem látja, pedig saját lámpájával világít. Hol van Bardolph?
No, hogy járjon úgy, mint az írásbeli dúsgazdag: tapadjon ínyéhez a nyelve. A kurafi Akhitófel! A hitvány, bókolgató gazember! Parolát venni egy nemes embertől, aztán még biztosítékot követelni. A kurafi tökfilkók! Most már nem is járnak máskép, csak magas csizmában, egy-egy csomó kulcs lóg az övükben, s ha tisztes ember tisztességes szóba áll velök, még biztosítékot követelnek. Inkább patkányméreggel tapaszszák be a számat, mint arra ajánlkozzam, hogy biztosítékkal tömjék be. Azt hittem, hogy igazi lovag létemre huszonkét rőf bársonyt fog küldeni, s ime ő nekem biztosítékot küld. Dejsz’en attól biztosan alhatik. Nála van a bőség szarva, feleségének könnyelműsége áttündököl azon, s ő még sem látja, pedig saját lámpájával világít. Hol van Bardolph?
APRÓD.
Smithfieldbe ment lovat vásárolni kegyelmességednek.
Smithfieldbe ment lovat vásárolni kegyelmességednek.
FALSTAFF.
Én a Sz. Pál-templom mellett vettem őt, ő meg Smithfieldbe megy nekem lóért. Ha még egy nőhöz juthatok a bordélyházban, akkor aztán megszolgásodtam, meglovasodtam és megnősödtem.
A lord Főbíró egy Altiszt-tel jő.
Én a Sz. Pál-templom mellett vettem őt, ő meg Smithfieldbe megy nekem lóért. Ha még egy nőhöz juthatok a bordélyházban, akkor aztán megszolgásodtam, meglovasodtam és megnősödtem.
A lord Főbíró egy Altiszt-tel jő.
APRÓD.
Uram, ez azon uraság, a ki a herczeget letartóztatta, mivel a herczeg őt Bardolphért megütlegelte.
Uram, ez azon uraság, a ki a herczeget letartóztatta, mivel a herczeg őt Bardolphért megütlegelte.
FALSTAFF.
Hallgass, nem akarom látni.
Hallgass, nem akarom látni.
FŐBÍRÓ.
Ki az, a ki ott megy?
Ki az, a ki ott megy?
ALTISZT.
Falstaff, nagyságod parancsára.
Falstaff, nagyságod parancsára.
FŐBÍRÓ.
Az, a ki útonállásért vizsgálat alatt állott?
Az, a ki útonállásért vizsgálat alatt állott?
ALTISZT.
Az, mylord; de azóta jó szolgálatokat tett Shrewsburyban, s most, mint hallom, Lancaster János herczeghez megy, valami tiszti rangban.
Az, mylord; de azóta jó szolgálatokat tett Shrewsburyban, s most, mint hallom, Lancaster János herczeghez megy, valami tiszti rangban.
FŐBÍRÓ.
Hogyan? Yorkba? Hídd vissza.
Hogyan? Yorkba? Hídd vissza.
ALTISZT.
Sir John Falstaff!
Sir John Falstaff!
FALSTAFF.
Fiú, mondd, hogy siket vagyok.
Fiú, mondd, hogy siket vagyok.
APRÓD.
Hangosabban szóljon, mert az uram siket.
Hangosabban szóljon, mert az uram siket.
)
FŐBÍRÓ.
Elhiszem, ha valami jót kell hallania.
Eredj, rántsd meg a karját, szólnom kell vele.
Elhiszem, ha valami jót kell hallania.
Eredj, rántsd meg a karját, szólnom kell vele.
ALTISZT.
Sir John!
Sir John!
FALSTAFF.
Mit? ily fiatal ember, és koldul? Hát nincs háború? nincs hadi szolgálat? nincs-e szüksége a királynak alattvalókra? nem kell-e a fölkelőknek katona? Habár szégyen más párton állani, mint egyen, de még czudarabb szégyen koldulni, mint a legczudarabb részen állani, ha még czudarabb volna is, mint a mit a lázadás szó kifejezhet.
Mit? ily fiatal ember, és koldul? Hát nincs háború? nincs hadi szolgálat? nincs-e szüksége a királynak alattvalókra? nem kell-e a fölkelőknek katona? Habár szégyen más párton állani, mint egyen, de még czudarabb szégyen koldulni, mint a legczudarabb részen állani, ha még czudarabb volna is, mint a mit a lázadás szó kifejezhet.
ALTISZT.
Téved rám nézve, uram.
Téved rám nézve, uram.
FALSTAFF.
Hát mondtam én azt, hogy ön becsületes ember? Lovagságom- és katonaságomat félretéve, roppantúl hazudtam, ha azt mondottam.
Hát mondtam én azt, hogy ön becsületes ember? Lovagságom- és katonaságomat félretéve, roppantúl hazudtam, ha azt mondottam.
ALTISZT.
Akkor kérem, uram, tegye félre lovagságát, s engedje azt mondanom, hogy roppantúl hazudik, ha azt mondja, hogy egyéb vagyok, mint becsületes ember.
Akkor kérem, uram, tegye félre lovagságát, s engedje azt mondanom, hogy roppantúl hazudik, ha azt mondja, hogy egyéb vagyok, mint becsületes ember.
FALSTAFF.
Engedelmet adni arra, hogy nekem ezt mondhasd? Félretenni, a mi velem összenőtt? Ha tőlem engedelmet kapsz, akaszsz fel; ha engedelmet veszesz tőlem, téged akaszszanak fel. Eredj, te egérfogó! Pusztulj innen.
Engedelmet adni arra, hogy nekem ezt mondhasd? Félretenni, a mi velem összenőtt? Ha tőlem engedelmet kapsz, akaszsz fel; ha engedelmet veszesz tőlem, téged akaszszanak fel. Eredj, te egérfogó! Pusztulj innen.
ALTISZT.
A nagyságos úr akar önnel szólni.
A nagyságos úr akar önnel szólni.
FŐBÍRÓ.
Sir John Falstaff, egy szóra.
Sir John Falstaff, egy szóra.
FALSTAFF.
Drága jó uram! Tartsa Isten nagyságodat jó egészségben. Örvendek szobáján kívül láthatni nagyságodat. Gondolom, engedély mellett jött ki nagyságod? Nincs ugyan még nagyságod egészen túl az ifjúságon, de mégis van már rajta a kornak egy kis ize-büze; az időnek sós fűszere; s alázatosan esedezem nagyságodnak, hogy becses egészségére teljes gonddal vigyázni méltóztassék.
Drága jó uram! Tartsa Isten nagyságodat jó egészségben. Örvendek szobáján kívül láthatni nagyságodat. Gondolom, engedély mellett jött ki nagyságod? Nincs ugyan még nagyságod egészen túl az ifjúságon, de mégis van már rajta a kornak egy kis ize-büze; az időnek sós fűszere; s alázatosan esedezem nagyságodnak, hogy becses egészségére teljes gonddal vigyázni méltóztassék.
FŐBÍRÓ.
Sir John, én önnek Shrewsburyba utazása előtt érette küldtem.
Sir John, én önnek Shrewsburyba utazása előtt érette küldtem.
FALSTAFF.
Nagyságod engedelmével, úgy hallom, hogy ő felsége némi kellemetlenséggel tért vissza Walesből.
Nagyságod engedelmével, úgy hallom, hogy ő felsége némi kellemetlenséggel tért vissza Walesből.
FŐBÍRÓ.
Én nem ő felségéről beszélek. Nem akart ön jönni, mikor érte küldtem.
Én nem ő felségéről beszélek. Nem akart ön jönni, mikor érte küldtem.
FALSTAFF.
S hallom ezenkívül, hogy ő felségét az a régi átkozott szélhűdés érte.
S hallom ezenkívül, hogy ő felségét az a régi átkozott szélhűdés érte.
FŐBÍRÓ.
No hát az ég gyógyítsa meg. De hadd beszéljek már vele.
No hát az ég gyógyítsa meg. De hadd beszéljek már vele.
FALSTAFF.
Ez a szélhűdés, mint gyanítom, az álomkórság egy neme, ha nagyságod megengedi; egy neme a vér alvásának; olyan veszett zsibbadás.
Ez a szélhűdés, mint gyanítom, az álomkórság egy neme, ha nagyságod megengedi; egy neme a vér alvásának; olyan veszett zsibbadás.
FŐBÍRÓ.
Mit tartozik az ide? Legyen a mi akar.
Mit tartozik az ide? Legyen a mi akar.
FALSTAFF.
A sok búsongásból veszi eredetét, meg a fejtörésből s az agy megerőtetéséből. Galenusban olvastam én annak hatása okát: az a siketség egy neme.
A sok búsongásból veszi eredetét, meg a fejtörésből s az agy megerőtetéséből. Galenusban olvastam én annak hatása okát: az a siketség egy neme.
FŐBÍRÓ.
Úgy látszik, önt is az a baj lepte meg, mert nem hallja, a mit mondok.
Úgy látszik, önt is az a baj lepte meg, mert nem hallja, a mit mondok.
FALSTAFF.
Ah, igen jól, nagyságos úr, igen jól. Kegyes engedelmével, inkább a nem figyelés baja, a nem hallgatás betegsége az, mely engemet megszállott.
Ah, igen jól, nagyságos úr, igen jól. Kegyes engedelmével, inkább a nem figyelés baja, a nem hallgatás betegsége az, mely engemet megszállott.
FŐBÍRÓ.
Lábára kellene tenni a gyógyszert, mindjárt javulna füleinek figyelme is, s nem bánom, ha én leszek is egyszer az orvosa.
Lábára kellene tenni a gyógyszert, mindjárt javulna füleinek figyelme is, s nem bánom, ha én leszek is egyszer az orvosa.
FALSTAFF.
Oly szegény vagyok, nagysás uram, mint Jób, de nem olyan béketűrő is. Rendelheti ugyan nekem nagyságod, szegénységemet tekintve, az elfogatás italát; de hogy türelmes leszek-e rendelvényeit követni, már a fölött aztán egy grán scrupulusa lehet minden okos embernek.
Oly szegény vagyok, nagysás uram, mint Jób, de nem olyan béketűrő is. Rendelheti ugyan nekem nagyságod, szegénységemet tekintve, az elfogatás italát; de hogy türelmes leszek-e rendelvényeit követni, már a fölött aztán egy grán scrupulusa lehet minden okos embernek.
FŐBÍRÓ.
Érte küldöttem, midőn életét veszélyező vádakat hordtak föl ellene, hogy nekem azokra nézve nyilatkozzék.
Érte küldöttem, midőn életét veszélyező vádakat hordtak föl ellene, hogy nekem azokra nézve nyilatkozzék.
FALSTAFF.
A mint nekem akkor e közszolgálat törvényeiben jártas tanácsadóm javaslá, meg nem jelentem.
A mint nekem akkor e közszolgálat törvényeiben jártas tanácsadóm javaslá, meg nem jelentem.
FŐBÍRÓ.
Egy szóval, sir John, az az igaz, hogy ön nagy gyalázatban lélegzik.
Egy szóval, sir John, az az igaz, hogy ön nagy gyalázatban lélegzik.
FALSTAFF.
A ki magát az én övemmel kapcsolhatja körűl, nem lélegezhetik az kisebben.
A ki magát az én övemmel kapcsolhatja körűl, nem lélegezhetik az kisebben.
FŐBÍRÓ.
Nincs valami derék vagyona, mégis oly fényes lábon él.
Nincs valami derék vagyona, mégis oly fényes lábon él.
FALSTAFF.
Bár máskép volna, hogy derékban volnék vékony s lábaimban erősebb.
Bár máskép volna, hogy derékban volnék vékony s lábaimban erősebb.
FŐBÍRÓ.
Félrevezette az ifjú herczeget.
Félrevezette az ifjú herczeget.
FALSTAFF.
Az ifjú herczeg vezetett engemet félre. Én vagyok a haspók, ő az én ebem.
Az ifjú herczeg vezetett engemet félre. Én vagyok a haspók, ő az én ebem.
FŐBÍRÓ.
Nem örömest szaggatom fel a csak most hegedő sebet. Shrewsburynál nappal tett szolgálatai megaranyozták egy kissé Gadshillben éjjel véghez vitt cselekedeteit: a zavaros időknek köszönje ön, hogy e vádon oly könnyen általesett.
Nem örömest szaggatom fel a csak most hegedő sebet. Shrewsburynál nappal tett szolgálatai megaranyozták egy kissé Gadshillben éjjel véghez vitt cselekedeteit: a zavaros időknek köszönje ön, hogy e vádon oly könnyen általesett.
FALSTAFF.
Nagyságos úr –
Nagyságos úr –
FŐBÍRÓ.
De minthogy mindent jóra visz a köszörű, ám legyen; hanem ne költse fel a szunyadó farkast.
De minthogy mindent jóra visz a köszörű, ám legyen; hanem ne költse fel a szunyadó farkast.
FALSTAFF.
Farkast felkölteni ép oly kellemetlen, mint rókát szagolni.
Farkast felkölteni ép oly kellemetlen, mint rókát szagolni.
FŐBÍRÓ.
Eh! olyan ön, mint egy mécs, melyből a jobb rész kiégett.
Eh! olyan ön, mint egy mécs, melyből a jobb rész kiégett.
FALSTAFF.
Báli mécs, nagysás uram, egészen fagyva; sőt ha azt mondanám, hogy lámpa-gömb, azt is bizonyítaná gömbölyű termetem.
Báli mécs, nagysás uram, egészen fagyva; sőt ha azt mondanám, hogy lámpa-gömb, azt is bizonyítaná gömbölyű termetem.
FŐBÍRÓ.
Minden fehér hajszálának csak becsületéről kellene tanúskodnia.
Minden fehér hajszálának csak becsületéről kellene tanúskodnia.
FALSTAFF.
Testületemről, testületemről.
Testületemről, testületemről.
FŐBÍRÓ.
Úgy jár-kel ön az ifjú herczeggel, mint egy rossz angyal.
Úgy jár-kel ön az ifjú herczeggel, mint egy rossz angyal.
FALSTAFF.
Nem épen, nagysás uram: a rossz angyal fölötte könnyű; engem pedig, a ki rám tekint, remélem, arany mércze nélkül is teljes súlyúnak tart, s mégis meg kell vallanom, bizonyos tekintetben nem vagyok forgalomba hozható. Én nem tudom, de az erényt e dibdáb kufáridőkben oly kevésre becsülik, hogy a valódi vitézség már medvehurczolóvá lett; az éleselműség sörméréssé fajult s élét számadásokban gyakorolja; minden egyéb tulajdon, mely az embert megilleti, nem ér egy szem szőlőt, úgy elfaragcsálta az idő gonoszsága. Nagyságtok, kik már korosabbak, meg sem gondolják, mily képességekkel bírunk mi ifjak. Nagyságtok a mi májunk hevességét is saját epéjök keserűségével mérik. No hiszen igaz, hogy mi, kik még ifjúságunk első felét tapossuk, elvetemült kópék is vagyunk.
Nem épen, nagysás uram: a rossz angyal fölötte könnyű; engem pedig, a ki rám tekint, remélem, arany mércze nélkül is teljes súlyúnak tart, s mégis meg kell vallanom, bizonyos tekintetben nem vagyok forgalomba hozható. Én nem tudom, de az erényt e dibdáb kufáridőkben oly kevésre becsülik, hogy a valódi vitézség már medvehurczolóvá lett; az éleselműség sörméréssé fajult s élét számadásokban gyakorolja; minden egyéb tulajdon, mely az embert megilleti, nem ér egy szem szőlőt, úgy elfaragcsálta az idő gonoszsága. Nagyságtok, kik már korosabbak, meg sem gondolják, mily képességekkel bírunk mi ifjak. Nagyságtok a mi májunk hevességét is saját epéjök keserűségével mérik. No hiszen igaz, hogy mi, kik még ifjúságunk első felét tapossuk, elvetemült kópék is vagyunk.
FŐBÍRÓ.
Ön is az ifjúság rovatába sorozza nevét, a ki az előhaladt kor minden jelével van bejegyezve? Hát nem nedves-e a szeme? nem száraz a keze? nem sárga az orczája? nem fehér a szakála? nem fogyott meg a lábikrája? nem nőtt meg a hasa? nem gyönge a hangja? nem rövid a lélekzete? nem vált ketté az álla? nem együgyü az élcze? s nincs-e rajta és körülötte minden a kortól megrontva? Mégis ifjúnak akarja magát nevezni! Pihá, sir John! pihá!
Ön is az ifjúság rovatába sorozza nevét, a ki az előhaladt kor minden jelével van bejegyezve? Hát nem nedves-e a szeme? nem száraz a keze? nem sárga az orczája? nem fehér a szakála? nem fogyott meg a lábikrája? nem nőtt meg a hasa? nem gyönge a hangja? nem rövid a lélekzete? nem vált ketté az álla? nem együgyü az élcze? s nincs-e rajta és körülötte minden a kortól megrontva? Mégis ifjúnak akarja magát nevezni! Pihá, sir John! pihá!
FALSTAFF.
Nagyságos uram, én délutáni három óra tájban születtem, fehér hajjal és némileg gömbölyű hassal. A mi hangomat illeti, azt a hangos újjongatással és templomi énekléssel rontottam meg. Ifjúságomat tovább bizonyítgatni nem akarom: az igazság az, hogy csupán ítélet- és értelemre vagyok idős, s a ki velem ezer tallér fogadásba árkot ugrani kész, adja ide a pénzét, a többit aztán ő lássa. A mi azt a pofot illeti, melyet nagyságodnak a herczeg adott, azt ő úgy adta, mint goromba herczeg, s nagyságod úgy fogadta, mint finom érzékű uraság. Meg is korholtam érte, s az ifjú oroszlán bűnbánatot is tarta – no hiszen nem hamuban és zsákban, hanem új selyemben és ó borban.
Nagyságos uram, én délutáni három óra tájban születtem, fehér hajjal és némileg gömbölyű hassal. A mi hangomat illeti, azt a hangos újjongatással és templomi énekléssel rontottam meg. Ifjúságomat tovább bizonyítgatni nem akarom: az igazság az, hogy csupán ítélet- és értelemre vagyok idős, s a ki velem ezer tallér fogadásba árkot ugrani kész, adja ide a pénzét, a többit aztán ő lássa. A mi azt a pofot illeti, melyet nagyságodnak a herczeg adott, azt ő úgy adta, mint goromba herczeg, s nagyságod úgy fogadta, mint finom érzékű uraság. Meg is korholtam érte, s az ifjú oroszlán bűnbánatot is tarta – no hiszen nem hamuban és zsákban, hanem új selyemben és ó borban.
FŐBÍRÓ.
Isten adjon a herczegnek jobb társalgót.
Isten adjon a herczegnek jobb társalgót.
FALSTAFF.
Isten adjon a társalgónak jobb herczeget. Én nem szabadulhatok tőle.
Isten adjon a társalgónak jobb herczeget. Én nem szabadulhatok tőle.
FŐBÍRÓ.
Azonban a király eltiltotta önt Henrik herczegtől. Hallom, hogy Lancaster János herczeggel vonúl ön az érsek és Northumberland ellen.
Azonban a király eltiltotta önt Henrik herczegtől. Hallom, hogy Lancaster János herczeggel vonúl ön az érsek és Northumberland ellen.
FALSTAFF.
Úgy van, s ezt a nagyságod igen kedves, finom élczének köszönhetem. Azonban imádkozzanak is mindnyájan, kik otthon Nyugalom aszszonyságot csókolgatják, hogy seregeink forró napon ne ütközzenek: mert Istenemre! csak két inget vittem magammal, s nem várom, hogy rendkívül izzadjak. Ha forró nap lesz s én palaczkomon kívül valami mást forgatok, ne köpjek többé fehéret. Semmi vészes fordulat nem tűnhetik föl, hogy én bele ne vágjak. Hiszen úgysem tarthatok örökké. Mindig is az volt a mi angol nemzetünk sajátsága, hogy ha valami jóval bírt, mindjárt visszaélésig használta. Ha általában azt állítja nagyságod, hogy vén ember vagyok, nyugalomban kellene hagynia. Adná Isten, ne volna nevem oly rettentő az ellenség előtt, mint a minő. Inkább rozsda emésztene meg, mint hogy ez örökös forgatással semmivé csiszoljanak.
Úgy van, s ezt a nagyságod igen kedves, finom élczének köszönhetem. Azonban imádkozzanak is mindnyájan, kik otthon Nyugalom aszszonyságot csókolgatják, hogy seregeink forró napon ne ütközzenek: mert Istenemre! csak két inget vittem magammal, s nem várom, hogy rendkívül izzadjak. Ha forró nap lesz s én palaczkomon kívül valami mást forgatok, ne köpjek többé fehéret. Semmi vészes fordulat nem tűnhetik föl, hogy én bele ne vágjak. Hiszen úgysem tarthatok örökké. Mindig is az volt a mi angol nemzetünk sajátsága, hogy ha valami jóval bírt, mindjárt visszaélésig használta. Ha általában azt állítja nagyságod, hogy vén ember vagyok, nyugalomban kellene hagynia. Adná Isten, ne volna nevem oly rettentő az ellenség előtt, mint a minő. Inkább rozsda emésztene meg, mint hogy ez örökös forgatással semmivé csiszoljanak.
FŐBÍRÓ.
Legyen ön becsületes, legyen becsületes.
Isten áldja vállalkozását.
Legyen ön becsületes, legyen becsületes.
Isten áldja vállalkozását.
FALSTAFF.
Kölcsönöz nagyságod ezer fontot fölfegyverzésemre?
Kölcsönöz nagyságod ezer fontot fölfegyverzésemre?
FŐBÍRÓ.
| Egy fillért se, egy fillért se. Nincs önnek türelme a megfontolásra. Üdvözlöm Westmoreland rokonomat. | (Főbíró s Altiszt el.) |
FALSTAFF.
Három ember emelintésű sulyokkal adjanak fricskát, ha én azt teszem. Ép oly kevéssé választhatni el egymástól a kort és korhadtságot, mint nem különíthetni el az ifjú tagokat és a pajzánságot. S mivel lábköszvény gyötri az egyiket, bujakór marja a másikat, így az én átkaim mind a két korosztályra nézve fölöslegesek. – Hé, fiú!
Három ember emelintésű sulyokkal adjanak fricskát, ha én azt teszem. Ép oly kevéssé választhatni el egymástól a kort és korhadtságot, mint nem különíthetni el az ifjú tagokat és a pajzánságot. S mivel lábköszvény gyötri az egyiket, bujakór marja a másikat, így az én átkaim mind a két korosztályra nézve fölöslegesek. – Hé, fiú!
APRÓD.
Tessék.
Tessék.
FALSTAFF.
Mennyi pénz van a tárczámban?
Mennyi pénz van a tárczámban?
APRÓD.
Hét garas meg két fillér.
Hét garas meg két fillér.
FALSTAFF.
| Nem tudok orvosszert e tárczasorvadás ellen. A kölcsönzés csak húzza-halasztja, de a betegség gyógyíthatlan. Menj, vidd e levelet Lancasternek, ezt a herczegnek, ezt Westmoreland grófnak, ezt az öreg Orsolya asszonynak, kinek hetenkint azt esküdöztem, hogy elveszem, mióta államon az első fehér szálat észrevettem. Gyorsan rajta! Tudod, hol fogsz találni. (Apród el.) Hogy a bujakór vigye el ezt a köszvényt; vagy hogy a köszvény vigye el ezt a bujakórt: mert a kettő közűl egyik veszettűl játszik a nagy lábujammal. Eh! mit se tesz, ha sántitok is. A háborut használom rá ürügyűl s nyugdíjam annál indokoltabbnak fog látszani. Okos fej mindenből hasznot húz: én a nyavalyából csinálok üzletet. | (El.) |
