III. SZÍN.
Ugyanott. Sikság közel a városhoz.
Károly, Orléans, Alençon, a Pucelle és hadaik jőnek.
PUCELLE.
El ne csüggeszszen ez a bal eset,
S ne busongjatok, hogy elveszett Rouen:
Oly dologért, mi nem másitható,
A gond emészt, epeszt, de nem hegeszt.
Bősz Talbot ám ujongjon egy kicsit,
Ám pöffeszkedjék, mint a páva farka:
Majd megkopasztjuk s megtépjük uszályát,
Ha a dauphin s a többi hajt reám.
El ne csüggeszszen ez a bal eset,
S ne busongjatok, hogy elveszett Rouen:
Oly dologért, mi nem másitható,
A gond emészt, epeszt, de nem hegeszt.
Bősz Talbot ám ujongjon egy kicsit,
Ám pöffeszkedjék, mint a páva farka:
Majd megkopasztjuk s megtépjük uszályát,
Ha a dauphin s a többi hajt reám.
KÁROLY.
Eddig tőled vezettetők magunk’,
S hitünk’ helyeztük furfangos fejedbe:
Egy gyors kudarcz nem szűlhet még gyanút.
Eddig tőled vezettetők magunk’,
S hitünk’ helyeztük furfangos fejedbe:
Egy gyors kudarcz nem szűlhet még gyanút.
ORLÉANS.
Koholj ki csak titkos fortélyokat,
És hírneved’ kihirdetjük világgá.
Koholj ki csak titkos fortélyokat,
És hírneved’ kihirdetjük világgá.
ALENÇON.
Szentelt helyen állítjuk szobrodat,
És mint egy áldott szent imádva lészsz:
Munkáld azért üdvünket, szende szűz.
Szentelt helyen állítjuk szobrodat,
És mint egy áldott szent imádva lészsz:
Munkáld azért üdvünket, szende szűz.
PUCELLE.
Legyen tehát! Ezt tervezé Pucelle:
Szép rábeszélés, czukrozott beszéd,
Hálózza bé Burgundia herczegét:
Minket kövessen, hagyja Talbotot.
Legyen tehát! Ezt tervezé Pucelle:
Szép rábeszélés, czukrozott beszéd,
Hálózza bé Burgundia herczegét:
Minket kövessen, hagyja Talbotot.
KÁROLY.
Oh, kedvesem! ha ezt mi megtehetnők:
Nem vón’ e honban hely Henrik hadának;
Többé velünk nem látna nagyra e nép,
Kiírtva lenne tartományainkból.
Oh, kedvesem! ha ezt mi megtehetnők:
Nem vón’ e honban hely Henrik hadának;
Többé velünk nem látna nagyra e nép,
Kiírtva lenne tartományainkból.
ALENÇON.
Kiűzve vón’ örökre frank hazánkból
S nem vón’ övé egy grófság czíme sem.
Kiűzve vón’ örökre frank hazánkból
S nem vón’ övé egy grófság czíme sem.
PUCELLE.
Hogy’ járok el, mindjárt megértitek,
S kívánt sikerre tervem hogy jut el.
Halljátok? E dobpergés azt mutatja,
Páris felé vonulnak hadaik.
Angol induló. Talbot és seregei jőnek és elvonulnak.
Amott megy Talbot lengő lobogókkal,
S után mind az angol seregek.
Franczia induló. Burgund és seregei jőnek.
Utóhadúl a herczeg s népe itt:
Szerencse kedvez, hátul késik ő.
Alkúra fúvass, hadd szóljunk vele.
Hogy’ járok el, mindjárt megértitek,
S kívánt sikerre tervem hogy jut el.
| (Távolról dobszó.) |
Páris felé vonulnak hadaik.
Angol induló. Talbot és seregei jőnek és elvonulnak.
Amott megy Talbot lengő lobogókkal,
S után mind az angol seregek.
Franczia induló. Burgund és seregei jőnek.
Utóhadúl a herczeg s népe itt:
Szerencse kedvez, hátul késik ő.
Alkúra fúvass, hadd szóljunk vele.
| (Harsonák alkúra hívnak.) |
KÁROLY.
Egy alkuszóra, Burgund herczege?
Egy alkuszóra, Burgund herczege?
BURGUND.
Ki óhajt szólni Burgund herczegével?
Ki óhajt szólni Burgund herczegével?
KÁROLY.
Földid, e hon királyi Károlya.
Földid, e hon királyi Károlya.
BURGUND.
Mit akarsz, Dauphin? Sietnem kell tovább.
Mit akarsz, Dauphin? Sietnem kell tovább.
KÁROLY.
Pucelle, te szólj: szavad igézze meg.
Pucelle, te szólj: szavad igézze meg.
PUCELLE.
Biztos reménye, Burgund, e hazának,
Egy szóra kér alázatos rabod.
Biztos reménye, Burgund, e hazának,
Egy szóra kér alázatos rabod.
BURGUND.
Beszélj, de ne unalmas hosszasan.
Beszélj, de ne unalmas hosszasan.
PUCELLE.
Tekints e földre, termékeny hazádra,
Mint torzitá el falvait, városit
Ádáz vad ellen dúló rombolása.
Mint gyönge kisdedére anya néz,
Ha bezárja halál megtört szelid szemét:
Nézd, nézd epesztő kórját frank honodnak!
Tekints sebeire: hajh! természet ellen
Fájó szivében tenmagad ütéd!
Oh! kardod élit forditsd más felé!
Üsd, a ki sért: ne sértsd, ki gyámolít.
Egy csöppnyi vért hazád szivébül inkább
Kell fájlalnod, mint ellenvérnek árját:
Térj vissza hát és könyeid özöne
Hadd mossa le hazád szennyfoltjait!
Tekints e földre, termékeny hazádra,
Mint torzitá el falvait, városit
Ádáz vad ellen dúló rombolása.
Mint gyönge kisdedére anya néz,
Ha bezárja halál megtört szelid szemét:
Nézd, nézd epesztő kórját frank honodnak!
Tekints sebeire: hajh! természet ellen
Fájó szivében tenmagad ütéd!
Oh! kardod élit forditsd más felé!
Üsd, a ki sért: ne sértsd, ki gyámolít.
Egy csöppnyi vért hazád szivébül inkább
Kell fájlalnod, mint ellenvérnek árját:
Térj vissza hát és könyeid özöne
Hadd mossa le hazád szennyfoltjait!
BURGUND.
Vagy ő igéze meg beszédivel,
Vagy a természet lágyit igy meg engem.
Vagy ő igéze meg beszédivel,
Vagy a természet lágyit igy meg engem.
PUCELLE.
S aztán egész hon s minden franczia átkoz,
Kétségbe vonván tiszta származásod’.
Ki most frigyesed? Egy dölyfös nemzet az,
Mely benned önző czélból hisz csupán.
Ha Talbot itt megfészkelé magát
S vész eszközévé idomíta téged,
Angol Henriknél lesz-e más az úr?
És mint pribéket téged tova vernek.
Csak emlekezzél, érvűl egyre gondolj:
Vaj Orléans nem volt-e ellened,
S nem volt-e Angliában mint fogoly?
De megtudták, hogy ellenséged ő,
S szabadon bocsáták váltságdíj ne’kűl
Burgund s barátai boszujára őt.
És lásd, te honfitársid ellen harczolsz,
S ki gyilkosod lesz, azzal kötsz frigyet.
Térj vissza, vissza; jer, jer, tévedő:
Károly s a többi tárt karral fogad.
S aztán egész hon s minden franczia átkoz,
Kétségbe vonván tiszta származásod’.
Ki most frigyesed? Egy dölyfös nemzet az,
Mely benned önző czélból hisz csupán.
Ha Talbot itt megfészkelé magát
S vész eszközévé idomíta téged,
Angol Henriknél lesz-e más az úr?
És mint pribéket téged tova vernek.
Csak emlekezzél, érvűl egyre gondolj:
Vaj Orléans nem volt-e ellened,
S nem volt-e Angliában mint fogoly?
De megtudták, hogy ellenséged ő,
S szabadon bocsáták váltságdíj ne’kűl
Burgund s barátai boszujára őt.
És lásd, te honfitársid ellen harczolsz,
S ki gyilkosod lesz, azzal kötsz frigyet.
Térj vissza, vissza; jer, jer, tévedő:
Károly s a többi tárt karral fogad.
BURGUND.
Megadom magam’! Magasztos szavai
Lezúztanak, mint dörgő ágyutüz,
S közel vagyok, hogy térdre leboruljak.
Bocsánat, óh hon, édes honosim!
Vegyétek e hő szíves ölelést:
Egész hatalmam és hadam tiétek!
Nem bizhatom már. Talbot, ég veled!
Megadom magam’! Magasztos szavai
Lezúztanak, mint dörgő ágyutüz,
S közel vagyok, hogy térdre leboruljak.
Bocsánat, óh hon, édes honosim!
Vegyétek e hő szíves ölelést:
Egész hatalmam és hadam tiétek!
Nem bizhatom már. Talbot, ég veled!
PUCELLE.
Valódi frank, ki pártról pártra kél!
Valódi frank, ki pártról pártra kél!
KÁROLY.
Frigyed föléleszt: herczeg, ég hozott!
Frigyed föléleszt: herczeg, ég hozott!
ORLÉANS.
S szivünkben új bátorságot fakaszt.
S szivünkben új bátorságot fakaszt.
ALENÇON.
Pucelle dicsően játszta szerepét
S arany koronára lett ő érdemes.
Pucelle dicsően játszta szerepét
S arany koronára lett ő érdemes.
KÁROLY.
Most talpra, lordok! egyesült erővel
Most talpra, lordok! egyesült erővel
| Törjünk elő az ellen vesztire! | (Mind el.) |
