IV. SZÍN.
Ugyanott. Gloster herczeg kertje.
Jourdain Margit, Hume, Southwell és Bolingbroke jőnek.
HUME.
Jertek, emberek; mondom, a herczegnő elvárja, hogy – a mit igértetek – teljesítsétek.
Jertek, emberek; mondom, a herczegnő elvárja, hogy – a mit igértetek – teljesítsétek.
BOLINGBROKE.
El vagyunk rá készülve, Hume mester. Meghallgatja az asszonyság és megnézi szellemidézésünket?
El vagyunk rá készülve, Hume mester. Meghallgatja az asszonyság és megnézi szellemidézésünket?
HUME.
S hát miért ne? Ne aggódjatok bátorsága miatt.
S hát miért ne? Ne aggódjatok bátorsága miatt.
BOLINGBROKE.
Hallottam hirét, hogy megtörhetlen lelkü asszony. De mégis tanácsos lesz, Hume mester, hogy te ott fen légy nála, mig mi itt len foglalatoskodunk; azért is menj, kérlek, Isten nevében, hagyj magunkra. (Hume el.) Jourdain anyó, borulj le s mászszál a földön; te, Southwell John, olvasd, s fogjunk a munkához.
Fen a herczegnő megjelenik.
Hallottam hirét, hogy megtörhetlen lelkü asszony. De mégis tanácsos lesz, Hume mester, hogy te ott fen légy nála, mig mi itt len foglalatoskodunk; azért is menj, kérlek, Isten nevében, hagyj magunkra. (Hume el.) Jourdain anyó, borulj le s mászszál a földön; te, Southwell John, olvasd, s fogjunk a munkához.
Fen a herczegnő megjelenik.
HERCZEGNŐ.
Helyesen, emberek; Isten hozott.
Dologra most. Minél előbb, annál jobb.
Helyesen, emberek; Isten hozott.
Dologra most. Minél előbb, annál jobb.
BOLINGBROKE.
Csak várj; kuruzsló tudja idejét.
A mély, sötét éj, a legcsöndesebb éj,
Az az idő, midőn Troja kigyúlt,
Midőn bagoly huhog, vonít az eb,
Lelkek bolyongnak, sirt tör fel kisértet:
Legalkalmasb az ily idő müvünkhöz.
Ne félj, csak ülj le; a kit mi idézünk,
Azt fogva tartjuk itt bűvös körünkben.
(Elvégzik a kellő szertartásokat és megcsinálják a kört; Bolingbroke vagy Southwell olvassa: Conjuro te, etc. Iszonyuan mennydörög és villámlik; a szellem felkél.)
Csak várj; kuruzsló tudja idejét.
A mély, sötét éj, a legcsöndesebb éj,
Az az idő, midőn Troja kigyúlt,
Midőn bagoly huhog, vonít az eb,
Lelkek bolyongnak, sirt tör fel kisértet:
Legalkalmasb az ily idő müvünkhöz.
Ne félj, csak ülj le; a kit mi idézünk,
Azt fogva tartjuk itt bűvös körünkben.
(Elvégzik a kellő szertartásokat és megcsinálják a kört; Bolingbroke vagy Southwell olvassa: Conjuro te, etc. Iszonyuan mennydörög és villámlik; a szellem felkél.)
SZELLEM.
Adsum.
Adsum.
JOURDAIN MARGIT.
Asmath!
Kinek nevét s hatalmát retteged,
Az örök Istenre kérdlek, válaszolj!
Nem szabadúlsz meg, a míg nem beszélsz.
Asmath!
Kinek nevét s hatalmát retteged,
Az örök Istenre kérdlek, válaszolj!
Nem szabadúlsz meg, a míg nem beszélsz.
SZELLEM.
Kérdd, a mi tetszik. – Bár csak vége vón’ már!
Kérdd, a mi tetszik. – Bár csak vége vón’ már!
BOLINGBROKE.
Először: a király mi sorsra jut?
Először: a király mi sorsra jut?
SZELLEM.
Még él a herczeg Henrik buktatója:
Túléli őt s erőszak lesz halála.
(A mint a szellem szól, válaszait Southwell leirja.)
Még él a herczeg Henrik buktatója:
Túléli őt s erőszak lesz halála.
(A mint a szellem szól, válaszait Southwell leirja.)
BOLINGBROKE.
Mi végzet várja Suffolk herczeget?
Mi végzet várja Suffolk herczeget?
SZELLEM.
Elveszti őt a tengerek hajósa.
Elveszti őt a tengerek hajósa.
BOLINGBROKE.
Mi végre jut Somerset herczege?
Mi végre jut Somerset herczege?
SZELLEM.
A várakat kerűlje,
Mert biztosabb fövényes síkokon,
Mint hol vártornyok állanak. –
Legyen elég, tovább nem tűrhetem.
A várakat kerűlje,
Mert biztosabb fövényes síkokon,
Mint hol vártornyok állanak. –
Legyen elég, tovább nem tűrhetem.
)
BOLINGBROKE.
Homályba, tűzmocsárba szállj alá!
Pusztulj el átkozott!
(Mennydörgés, villámlás. A szellem eltűnik.)
York és Buckingham sietve jőnek őreikkel.)
Homályba, tűzmocsárba szállj alá!
Pusztulj el átkozott!
(Mennydörgés, villámlás. A szellem eltűnik.)
York és Buckingham sietve jőnek őreikkel.)
YORK.
Fogjátok és e limlomot vigyétek?
Ugy-é, anyókám, szépen meglesénk.
Mit! asszonyom, te ott? A hont, királyt
Lekötelezted fáradságaiddal;
S a védnök úr is, nem kétlem, jutalmat
Méltóat ád e jó szolgálatért.
Fogjátok és e limlomot vigyétek?
Ugy-é, anyókám, szépen meglesénk.
Mit! asszonyom, te ott? A hont, királyt
Lekötelezted fáradságaiddal;
S a védnök úr is, nem kétlem, jutalmat
Méltóat ád e jó szolgálatért.
HERCZEGNŐ.
Félig se oly rosz, mint a trón iránt
A tied, czudar! – Ok nélkül fenyegetsz.
Félig se oly rosz, mint a trón iránt
A tied, czudar! – Ok nélkül fenyegetsz.
BUCKINGHAM.
El, el velök! – És egymástól külön
Zárjátok el jól. – Asszonyom, velünk jősz.
Minden csinyed most napvilágra jő. –
Mindnyája el!
| Bizonynyal ok ne’kűl! – Ugyan, mi ez! | (A papirokat mutatja.) |
Zárjátok el jól. – Asszonyom, velünk jősz.
| Stafford, vedd őt magadhoz. | (A herczegnő el.) |
Mindnyája el!
| (Az őrök el Bolingbroke-kal, Southwellel, stb.) |
YORK.
Jól megleséd őt, látom, Buckingham:
Dicső fogás, hogy rája épitsünk!
Most jösz te, nézzük, az ördög mit ír.
„Még él a herczeg Henrik buktatója:
Túléli őt s erőszak lesz halála.”
No ez helyes.
Aio te, Aeacida, Romanos vincere posse.
Jó. Hát a többi:
„Mi végzet várja Suffolk herczeget?
Elveszti őt a tengerek hajósa.”
„Mi végre jut Somerset herczege?
A várakat kerűlje,
Mert biztosabb fövényes sikokon,
Mint hol vártornyok állanak.”
Jertek, urak:
Ily jóslatot bajjal nyerhetni csak
S bajjal érthetni meg.
Utban van Henrik Sz.-Albans felé
S e drága hölgynek férje is vele:
Oda vágtatok most s megviszem e hírt:
Protector urnak gyászos reggeli.
Jól megleséd őt, látom, Buckingham:
Dicső fogás, hogy rája épitsünk!
Most jösz te, nézzük, az ördög mit ír.
| Vajon mi ez? | (Olvassa.) |
Túléli őt s erőszak lesz halála.”
No ez helyes.
Aio te, Aeacida, Romanos vincere posse.
Jó. Hát a többi:
„Mi végzet várja Suffolk herczeget?
Elveszti őt a tengerek hajósa.”
„Mi végre jut Somerset herczege?
A várakat kerűlje,
Mert biztosabb fövényes sikokon,
Mint hol vártornyok állanak.”
Jertek, urak:
Ily jóslatot bajjal nyerhetni csak
S bajjal érthetni meg.
Utban van Henrik Sz.-Albans felé
S e drága hölgynek férje is vele:
Oda vágtatok most s megviszem e hírt:
Protector urnak gyászos reggeli.
BUCKINGHAM.
Hadd én legyek a hirvivő, mylord.
Reménylem, érte szép jutalmat ád.
Hadd én legyek a hirvivő, mylord.
Reménylem, érte szép jutalmat ád.
YORK.
A mint akarod, mylord. – Hé, valaki!
Hídd meg Salisbury s Warwick lordokat
A mint akarod, mylord. – Hé, valaki!
| (Egy szolga jő.) |
| Vacsorára holnap este. – Elmehetsz. | (El.) |
