I. SZÍN.
Ugyanott. Sikság Dartford és Blackheath közt.
Egyik felől a király tábora, más felől York jő kiséretével, dobszóval és zászlókkal, távolabb hadai.
YORK.
Igy jő jogáért York, s a koronát
Leragadni gyönge Henrik homlokáról.
Zúgj csak, harang! örömtüz, égj, ragyogj,
Jogos urát fogadni Angliának.
Oh sancta majestas! ki meg ne venne drágán?
Legyen rab az, ki urrá lenni nem tud.
Aranyt markolni van e kéz teremtve,
S nem adhat addig az hatályt szavamnak,
Mig benne nem reng kard avagy jogar.
Lelkemre mondom! lesz királyi botja
S reá tüzöm majd a frank liljomot!
Buckingham jő.
Ki ez? Buckingham jött zavarni engem?
Király követje: színeskedni kell.
Igy jő jogáért York, s a koronát
Leragadni gyönge Henrik homlokáról.
Zúgj csak, harang! örömtüz, égj, ragyogj,
Jogos urát fogadni Angliának.
Oh sancta majestas! ki meg ne venne drágán?
Legyen rab az, ki urrá lenni nem tud.
Aranyt markolni van e kéz teremtve,
S nem adhat addig az hatályt szavamnak,
Mig benne nem reng kard avagy jogar.
Lelkemre mondom! lesz királyi botja
S reá tüzöm majd a frank liljomot!
Buckingham jő.
Ki ez? Buckingham jött zavarni engem?
Király követje: színeskedni kell.
BUCKINGHAM.
Üdvözve York, ha tiszta szándokod.
Üdvözve York, ha tiszta szándokod.
YORK.
Elfogadom, Humphrey, üdvözleted’.
Követ vagy-é, avagy önként jövél?
Elfogadom, Humphrey, üdvözleted’.
Követ vagy-é, avagy önként jövél?
BUCKINGHAM.
Henrik követje, felséges urunké,
Megtudni, mért e hadzaj bék’időn?
S hogy a ki – mint én – csak alattvaló vagy,
Hűbéri tiszted s esküd ellenére
Miért keltesz ily nagy serget tudta nélkül
S mered az udvar közelébe hozni?
Henrik követje, felséges urunké,
Megtudni, mért e hadzaj bék’időn?
S hogy a ki – mint én – csak alattvaló vagy,
Hűbéri tiszted s esküd ellenére
Miért keltesz ily nagy serget tudta nélkül
S mered az udvar közelébe hozni?
YORK (félre).
Felforrt epémtől szólnom majd lehetlen!
Követ hasitnék, szirttel harczra szállnék,
Ugy feldühíte e czudar beszéd;
S dühöm’, mint Ajax Telamonius,
Ökrön, juhon kész volnék tölteni.
Jobb születésü York, mint a király,
Inkább király és lelke is királyibb;
De egykorig még jó arczot mutassunk,
Míg Henrik gyöngébb s én erősb leszek. –
Kérlek, bocsáss meg nékem, Buckingham,
Hogy ily sokáig választ nem adék:
Mély mélabú zavarta meg fejem’.
Azért hozám e serget, a királytól
Hogy félrelépjen büszke Somerset,
Ki árulója országnak, királynak.
Felforrt epémtől szólnom majd lehetlen!
Követ hasitnék, szirttel harczra szállnék,
Ugy feldühíte e czudar beszéd;
S dühöm’, mint Ajax Telamonius,
Ökrön, juhon kész volnék tölteni.
Jobb születésü York, mint a király,
Inkább király és lelke is királyibb;
De egykorig még jó arczot mutassunk,
Míg Henrik gyöngébb s én erősb leszek. –
Kérlek, bocsáss meg nékem, Buckingham,
Hogy ily sokáig választ nem adék:
Mély mélabú zavarta meg fejem’.
Azért hozám e serget, a királytól
Hogy félrelépjen büszke Somerset,
Ki árulója országnak, királynak.
BUCKINGHAM.
Biz ez tetőled nagy igénykedés!
De ha csak ez volt czélja had-utadnak,
Már megadá kérelmed’ a király:
A Towerban ül Somerset herczege.
Biz ez tetőled nagy igénykedés!
De ha csak ez volt czélja had-utadnak,
Már megadá kérelmed’ a király:
A Towerban ül Somerset herczege.
YORK.
Becsűletedre, fogva Somerset?
Becsűletedre, fogva Somerset?
BUCKINGHAM.
Becsűletemre, fogva Somerset.
Becsűletemre, fogva Somerset.
YORK.
Akkor, Buckingham, sergem’ elbocsátom.
Oszoljatok szét. Köszönet, vitézek!
Holnapra jertek Szent György mezejére,
Kiosztom a zsoldot, s bármi mást kivántok.
Erényes Henrik, fejdelmem kezébe
Legidősb fiam, nem! mindenik fiam
Legyen igaz hűségem záloga,
Ugy éljek! a mint őket átadom.
Föld, kincs, ló, fegyver, szóval mindenem
Parancsnak áll, ha meghal Somerset.
Akkor, Buckingham, sergem’ elbocsátom.
Oszoljatok szét. Köszönet, vitézek!
Holnapra jertek Szent György mezejére,
Kiosztom a zsoldot, s bármi mást kivántok.
Erényes Henrik, fejdelmem kezébe
Legidősb fiam, nem! mindenik fiam
Legyen igaz hűségem záloga,
Ugy éljek! a mint őket átadom.
Föld, kincs, ló, fegyver, szóval mindenem
Parancsnak áll, ha meghal Somerset.
BUCKINGHAM.
Dicsérem e kész hódolásodat.
Jer most velem a felség sátorába.
Henrik király jő kiséretével.
Dicsérem e kész hódolásodat.
Jer most velem a felség sátorába.
Henrik király jő kiséretével.
HENRIK KIRÁLY.
Buckingham, nem tör hát vesztünkre York,
Hogy íme így karöltve jő veled?
Buckingham, nem tör hát vesztünkre York,
Hogy íme így karöltve jő veled?
YORK.
Teljes alázat s hódolat jelével
York maga járul felséged elé.
Teljes alázat s hódolat jelével
York maga járul felséged elé.
HENRIK KIRÁLY.
Mért e sereg hát, melynek élin állsz?
Mért e sereg hát, melynek élin állsz?
YORK.
Az áruló Somerset vesztire,
S a pártütő gaz Cade-del küzdeni,
A kit ugyan, mint hallám, már levertek.
Iden jő, Cade fejével.
Az áruló Somerset vesztire,
S a pártütő gaz Cade-del küzdeni,
A kit ugyan, mint hallám, már levertek.
Iden jő, Cade fejével.
IDEN.
Ha ily közember, ilyen együgyű
Elől királyi színed tiltva nincs:
Im! itt hozom egy áruló fejét:
Cade feje az, kit harczban megölék.
Ha ily közember, ilyen együgyű
Elől királyi színed tiltva nincs:
Im! itt hozom egy áruló fejét:
Cade feje az, kit harczban megölék.
HENRIK KIRÁLY.
Cade feje? Isten! óh minő igaz vagy!
Oh hadd tekintsem arczát most halottúl,
Ki élve annyi vészt hozott reám.
Te vagy, barátom, a ki megöléd?
Cade feje? Isten! óh minő igaz vagy!
Oh hadd tekintsem arczát most halottúl,
Ki élve annyi vészt hozott reám.
Te vagy, barátom, a ki megöléd?
IDEN.
Szolgálatodra, felséges király,
Szolgálatodra, felséges király,
HENRIK KIRÁLY.
Mi a neved? és rangod micsoda?
Mi a neved? és rangod micsoda?
IDEN.
Igen Sándornak hínak, egy szegény
Kenti esquire, ki szereti királyát.
Igen Sándornak hínak, egy szegény
Kenti esquire, ki szereti királyát.
BUCKINGHAM.
Felség, bocsánat, illő volna őt
Lovaggá ütnöd jó szolgálatáért.
Felség, bocsánat, illő volna őt
Lovaggá ütnöd jó szolgálatáért.
HENRIK KIRÁLY.
Térdelj le, Iden! (Letérdel.) Kelj föl, mint lovag.
Jutalmadúl ezer márkát adunk,
S jövőre légy kísérőink között.
Térdelj le, Iden! (Letérdel.) Kelj föl, mint lovag.
Jutalmadúl ezer márkát adunk,
S jövőre légy kísérőink között.
IDEN.
Bár éljen Iden ezt megérdemelni,
De soh’se éljen, csak ha hű urához!
Bár éljen Iden ezt megérdemelni,
De soh’se éljen, csak ha hű urához!
HENRIK KIRÁLY.
Nézd, Buckingham, Somerset s a királyné!
Mondd, rejtse őt el a herczeg elől.
Margit királyné és Somerset jőnek.
Nézd, Buckingham, Somerset s a királyné!
Mondd, rejtse őt el a herczeg elől.
Margit királyné és Somerset jőnek.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Száz York előtt se rejtse ő fiát:
Merészen álljon és szemébe nézzen!
Száz York előtt se rejtse ő fiát:
Merészen álljon és szemébe nézzen!
YORK.
Vaj mit jelent ez? Somerset szabad?
Ereszd szabadra hát, York, börtönükből,
Gondolatid’ most! szólj szived szerint!
Somersetet türjem szemem előtt?
Álnok király te, mint szegéd meg esküd’?
Pedig tudád, sérelmet nem türök.
Mondám, király vagy. Nem! nem vagy király!
Tömeg fölött úrkodni képtelen,
Ki egy árulót nem mersz, tudsz zabolázni!
E fejre ott nem illik korona;
Kezedbe a zarándokbot való
S nem a magasztos, a királyi bot.
Ez az arany dísz homlokom’ övezze,
Melynek – Achilles kelevézeként –
Gyógyít mosolya és haragja öl.
A királyi pálczát e kéz hordja fennen
S törvényt szilárdul véle végrehajt.
Tágits! az égre! nem lészsz ura annak,
A kit uraddá alkotta az ég!
Vaj mit jelent ez? Somerset szabad?
Ereszd szabadra hát, York, börtönükből,
Gondolatid’ most! szólj szived szerint!
Somersetet türjem szemem előtt?
Álnok király te, mint szegéd meg esküd’?
Pedig tudád, sérelmet nem türök.
Mondám, király vagy. Nem! nem vagy király!
Tömeg fölött úrkodni képtelen,
Ki egy árulót nem mersz, tudsz zabolázni!
E fejre ott nem illik korona;
Kezedbe a zarándokbot való
S nem a magasztos, a királyi bot.
Ez az arany dísz homlokom’ övezze,
Melynek – Achilles kelevézeként –
Gyógyít mosolya és haragja öl.
A királyi pálczát e kéz hordja fennen
S törvényt szilárdul véle végrehajt.
Tágits! az égre! nem lészsz ura annak,
A kit uraddá alkotta az ég!
SOMERSET.
Oh pártütő czenk! Elfoglak, királyt
S trónt támadó fölségsértés miatt.
Hullj térdre! kérj kegyelmet, vakmerő!
Oh pártütő czenk! Elfoglak, királyt
S trónt támadó fölségsértés miatt.
Hullj térdre! kérj kegyelmet, vakmerő!
YORK.
Térdeljek én! Hadd kérdem meg előbb,
Vaj tűrik-é ezek, hogy meghajoljak!
Kezesekűl hijátok fiaim’! (Kísérő el.)
Nem hagynak ők börtönbe mennem, inkább
Zálogba dobják értem kardjokat.
Térdeljek én! Hadd kérdem meg előbb,
Vaj tűrik-é ezek, hogy meghajoljak!
Kezesekűl hijátok fiaim’! (Kísérő el.)
Nem hagynak ők börtönbe mennem, inkább
Zálogba dobják értem kardjokat.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Sietve jőjön Clifford, mondja meg,
Lehetnek-é York fattyukölykei
Biztos kezesség pártos atyjokért?
Sietve jőjön Clifford, mondja meg,
Lehetnek-é York fattyukölykei
Biztos kezesség pártos atyjokért?
YORK.
Vérfertezett nő, Nápoly sepreje,
Te Angliának véres ostora!
Fiaim, kik jobbak születésre nálad,
Ők lesznek a kezesség; és jaj annak,
Ily zálogot ki viszszaútasit!
Plantagenet Edvárd és Rikhárd jőnek egy felől seregekkel; másfelől, szintén sereggel, vén Clifford és fia.
Itt jőnek! Állok értök, megteszik.
Vérfertezett nő, Nápoly sepreje,
Te Angliának véres ostora!
Fiaim, kik jobbak születésre nálad,
Ők lesznek a kezesség; és jaj annak,
Ily zálogot ki viszszaútasit!
Plantagenet Edvárd és Rikhárd jőnek egy felől seregekkel; másfelől, szintén sereggel, vén Clifford és fia.
Itt jőnek! Állok értök, megteszik.
MARGIT KIRÁLYNÉ.
S Clifford emitt jő, visszavetni őket.
S Clifford emitt jő, visszavetni őket.
CLIFFORD.
Uram, királyom, üdv, áldás reád!
Uram, királyom, üdv, áldás reád!
| (Letérdel.) |
YORK.
Clifford, köszönöm, mi hirt hozál beszélj!
Ne rémits ilyen boszus arczczal engem:
Urad vagyok. Clifford, térdelj le ujra;
A tévedésért vedd bocsánatunk’.
Clifford, köszönöm, mi hirt hozál beszélj!
Ne rémits ilyen boszus arczczal engem:
Urad vagyok. Clifford, térdelj le ujra;
A tévedésért vedd bocsánatunk’.
CLIFFORD.
Ez itt királyom, York: nem tévedék;
Nagyban te tévedsz, hogyha azt hiszed.
Bedlamba véle! Őrült-é ez ember?
Ez itt királyom, York: nem tévedék;
Nagyban te tévedsz, hogyha azt hiszed.
Bedlamba véle! Őrült-é ez ember?
HENRIK KIRÁLY.
Biz ugy van, Clifford: őrült, nagyravágyó
Szeszélybül im most ellenem szegűl.
Biz ugy van, Clifford: őrült, nagyravágyó
Szeszélybül im most ellenem szegűl.
CLIFFORD.
Hah! áruló! A Towerba el vele!
Üssétek ott le pártütő fejét!
Hah! áruló! A Towerba el vele!
Üssétek ott le pártütő fejét!
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Már fogva, van, de nem akar hajolni:
Helyette, mondja, állnak fiai.
Már fogva, van, de nem akar hajolni:
Helyette, mondja, állnak fiai.
YORK.
Megteszitek, fiúk?
Megteszitek, fiúk?
EDVÁRD.
Meg azt, atyánk, ha nyom valamit szavunk.
Meg azt, atyánk, ha nyom valamit szavunk.
RIKHÁRD.
S hahogy szavunk nem, majd nyom fegyverünk.
S hahogy szavunk nem, majd nyom fegyverünk.
CLIFFORD.
Mily áruló fajzat kel itt elénk!
Mily áruló fajzat kel itt elénk!
YORK.
Tükörbe nézz és hidd tenképed’ annak!
Királyod én, s te álnok áruló!
Derék két medvém jőjön a karóhoz,
Hogy itt csupán lánczuk csörgésivel
Elrémítsék e bősz cseles kutyákat:
Salisbury s Warwick jőjenek ide.
Dobszó. Salisbury s Warwick jőnek hadakkal.
Tükörbe nézz és hidd tenképed’ annak!
Királyod én, s te álnok áruló!
Derék két medvém jőjön a karóhoz,
Hogy itt csupán lánczuk csörgésivel
Elrémítsék e bősz cseles kutyákat:
Salisbury s Warwick jőjenek ide.
Dobszó. Salisbury s Warwick jőnek hadakkal.
CLIFFORD.
Ez itt a medvepár? Halálra hajtjuk
S a medvehajcsárt lánczaikba fűzzük,
Ha oda mernéd hozni a porondra.
Ez itt a medvepár? Halálra hajtjuk
S a medvehajcsárt lánczaikba fűzzük,
Ha oda mernéd hozni a porondra.
RIKHÁRD.
Gyakorta láttam, mint fordult marásra,
Ha visszatarták, bőszűlt, hetyke eb;
De ha elérte medve szörnyü talpát,
Vonítva menten farkát behuzá:
Te is hasonló munkát fogsz mivelni,
Ha Warwick lorddal megmérkőzni törzs.
Gyakorta láttam, mint fordult marásra,
Ha visszatarták, bőszűlt, hetyke eb;
De ha elérte medve szörnyü talpát,
Vonítva menten farkát behuzá:
Te is hasonló munkát fogsz mivelni,
Ha Warwick lorddal megmérkőzni törzs.
CLIFFORD.
El innen, tacskó, formátlan poronty!
Félszeg erkölcsü, félszeg alkatú!
El innen, tacskó, formátlan poronty!
Félszeg erkölcsü, félszeg alkatú!
YORK.
Hah! majd befűtünk nektek nem sokára!
Hah! majd befűtünk nektek nem sokára!
CLIFFORD.
Csak magatok majd meg ne égjetek.
Csak magatok majd meg ne égjetek.
HENRIK KIRÁLY.
Nem tud már, Warwick, térded meghajolni?
Vén Salisbury, gyalázat ősz hajadra!
Bősz csábitója őrjöngő fiadnak,
Halálos ágyon játszol-é dühöngőt
És szemüveggel keresed a vészt?
Oh hol a hűség, hol a hódolat?
Ily téli fejről hogyha számüzött,
Vaj hol találjon földön menhelyet?
Sirt ásasz-é, hogy háborút kutass,
S vérrel gyalázod tisztes agg korod’?
Mért vagy öreg, ha nincs tapasztalásod?
És hogyha van, vaj mért élsz véle vissza?
Oh szégyen! hajtsd meg térded’ tiszt szerint,
Melyet a vénség görbeszt sír felé!
Nem tud már, Warwick, térded meghajolni?
Vén Salisbury, gyalázat ősz hajadra!
Bősz csábitója őrjöngő fiadnak,
Halálos ágyon játszol-é dühöngőt
És szemüveggel keresed a vészt?
Oh hol a hűség, hol a hódolat?
Ily téli fejről hogyha számüzött,
Vaj hol találjon földön menhelyet?
Sirt ásasz-é, hogy háborút kutass,
S vérrel gyalázod tisztes agg korod’?
Mért vagy öreg, ha nincs tapasztalásod?
És hogyha van, vaj mért élsz véle vissza?
Oh szégyen! hajtsd meg térded’ tiszt szerint,
Melyet a vénség görbeszt sír felé!
SALISBURY.
Uram, magamban meghányám, vetém
E hir övezte herczeg jogigényit,
És ő kegyelme – ez hitem – az angol
Királyi szék jogos örököse.
Uram, magamban meghányám, vetém
E hir övezte herczeg jogigényit,
És ő kegyelme – ez hitem – az angol
Királyi szék jogos örököse.
HENRIK KIRÁLY.
Nem esküvél-e hűséget nekem?
Nem esküvél-e hűséget nekem?
SALISBURY.
Azt tettem.
Azt tettem.
HENRIK KIRÁLY.
S Isten előtt te megszeghetsz ily esküt?
S Isten előtt te megszeghetsz ily esküt?
SALISBURY.
Esküdni bűnre nagy bűn; még nagyobb
A bűnös esküt meg is tartani.
Kit kötne vaj oly ünnepélyes eskü,
Hogy ő rabolni, hogy gyilkolni fog,
Hogy tiszta szűznek díszét meggyalázza,
Hogy örökükből árvákat kitud,
Hogy kizsarolja özvegy ős-jogát,
És e bűnökre nem vón’ más oka,
Mint hogy megesküdt fogadás köti?
Esküdni bűnre nagy bűn; még nagyobb
A bűnös esküt meg is tartani.
Kit kötne vaj oly ünnepélyes eskü,
Hogy ő rabolni, hogy gyilkolni fog,
Hogy tiszta szűznek díszét meggyalázza,
Hogy örökükből árvákat kitud,
Hogy kizsarolja özvegy ős-jogát,
És e bűnökre nem vón’ más oka,
Mint hogy megesküdt fogadás köti?
MARGIT KIRÁLYNÉ.
Nem kell sophista csalfa árulónak.
Nem kell sophista csalfa árulónak.
HENRIK KIRÁLY.
Jőjön Buckingham, hadait szerelje.
Jőjön Buckingham, hadait szerelje.
YORK.
Ám híjad őt s minden barátidat:
Trón vagy halál! én elszántam magam’.
Ám híjad őt s minden barátidat:
Trón vagy halál! én elszántam magam’.
CLIFFORD.
Ha nem csal álmom, meglesz az utóbbi.
Ha nem csal álmom, meglesz az utóbbi.
WARWICK.
Legjobb, feküdj’ le s ujra álmadozzál,
És bujj el a harczzivatar elől.
Legjobb, feküdj’ le s ujra álmadozzál,
És bujj el a harczzivatar elől.
CLIFFORD.
Nagyobb viharnak nézek én szemébe,
Mint a minőt te tudsz ma fölidézni,
És sisakodra írom én fel ezt,
Házad jeléről ha rád ismerek.
Nagyobb viharnak nézek én szemébe,
Mint a minőt te tudsz ma fölidézni,
És sisakodra írom én fel ezt,
Házad jeléről ha rád ismerek.
WARWICK.
A vén Nevil, atyám jelére mondom,
Görcsös karóján a kétlábu medvét
Sisakomon ma fennen hordom én
(Miként a czédrus fen a bércztetőn,
Megvédve lombját bármi zivatarban),
Hogy megriasszon már tekintete.
A vén Nevil, atyám jelére mondom,
Görcsös karóján a kétlábu medvét
Sisakomon ma fennen hordom én
(Miként a czédrus fen a bércztetőn,
Megvédve lombját bármi zivatarban),
Hogy megriasszon már tekintete.
CLIFFORD.
S letépem én e medvét sisakodról,
És megvetéssel lábbal tapodom
A medve-védő hajcsár ellenére.
S letépem én e medvét sisakodról,
És megvetéssel lábbal tapodom
A medve-védő hajcsár ellenére.
IFJU CLIFFORD.
Fegyverre hát most, győzelmes atyám!
Hadd veszszenek a pártos czimborák!
Fegyverre hát most, győzelmes atyám!
Hadd veszszenek a pártos czimborák!
RIKHÁRD.
Szégyeld magad’! fuj! fékezd nyelvedet:
Mert még Krisztussal vacsorálsz ma éjjel.
Szégyeld magad’! fuj! fékezd nyelvedet:
Mert még Krisztussal vacsorálsz ma éjjel.
IFJU CLIFFORD.
Roszúl tudod, bélyegzett förtelem!
Roszúl tudod, bélyegzett förtelem!
RIKHÁRD.
Hát a pokolban, ha az égbe’ nem!
Hát a pokolban, ha az égbe’ nem!
| (Mind el, ellenkező irányban.) |
